Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
J - Jakab Tivadar - Jakabffy Pál - Jakabffy Zoltán - Jakabházy János dr. (szentábrahámi)
valójában Lechner Ödön legfanatikusabb követői közé tartozott Ma is amagyaros stílustörekvésekben tervez és ilyen módon valósítja meg építkezéseit. Tagja számos kari egyesületnek, ahol tevékenyen részt vesz szóval és írással is. Tanulmányútjairól több ízben tartott az egyesületekben érdeklődést keltő felolvasást. A háború után Sós Aladárral társult, akivel együtt tervezték a Svábhegyi Szanatóriumot, a Budai Szr. Hitközség székházét, az Angol Park újabb építkezéseit, több bérházat, villát a Rózsadombon Gellérthegyen és Békéscsabán, stb. és számos pályázaton nyertek dijakat. Jakab Tivadar, rt. igazgató. Született Brassóban, 1890-ben. Iskolai tanulmányait Bécsben végezte és minttényleges hadnagy, előbb a parti tüzérségnél,majd a Nagyszebenben állomásozó tábori tüzérez ' "zzrednél teljesített szolgálatot. A háború alatt Przemysl vára kapitulálásával fogságba került, de 1917- ben sikerült hazaszöknie és ezután Bécsben és Győrben volt a nehéz autós tüzérséghez beosztva. A forradalom idején Kolozsvárott a székely hadosztályba lépett és innen került fel Budapestre. A kommunizmus alatt Bécsben tartózkodott. A Nemzeti Hadsereg megszervezése után a honvédelmi minisztérium autóosztályába vezényelték, amelynek 1921—1922-ig vezetője volt. 1922-ben, saját kérésére átmeneti viszonyba helyezték és 1924-ben százados rangban vonult nyugalomba. A közgazdasági életben talált elhelyezkedést és 1924-ben a Mercedes Benz R.-t. igazgatójává nevezték ki. A KMAC választmányának és sportbizottságának tagja, a Magyar Touring Klub választmányi és a MAC rendes tagja. Több katonaikitüntetés tulajdonosa. Jakabffy Pál, ügyvéd, ny. kir. kúriai biró. Lippán született, 1862-ben, ősrégi magyar örmény családból. Középiskoláit Temesvárott, egyetemi tanulmányait Wienben és Budapesten végezte és 1890- ben a budapesti kir. ítélőtáblánál birói vizsgát tett. Még ugyanezen évben Lippára nevezték ki aljegyzőnek, később Karánsebesen, majd Temesvárott alügyész, azután nyolc hónapon át Vingán vezető járásbró, majd Temesvárott vezetőügyész. Ezután egy ideig a temesvári kir. ítélőtáblán elnöki titkár, 1908-ban Karánsebesre nevezték ki kir. törvényszéki elnöknek, ugyanezen minőségben 1909-ben Fehértemplomba helyezték át, ahol kúriai birói címet és jelleget kapott és 1918-ig működött. Az összeomlás Gyulafehérvárott érte, a románok zaklatásai elől Budapestre jött, ahol a büntetőtörvényszéknél mint tanácsvezető nyert elhelyezést. Később az Orsz. Menekültügyi Hivatal osztályvezetője lett, 1923-ban nyugalomba vonult, ügyvédi irodát nyitott s azóta mint a budapesti Ügyvédi Kamara tagja, önálló ügyvédi praxist folytat. A temesmegyei közéletben mint megyei törvényhatósági bizottsági tag, élénk részt vett. Tagja az Országos Kaszinónak és számos társadalmi egyesületnek. A kormányzó 1923-ban Signum Laudis-szal tüntette ki. Jakabffy Zoltán, műépítész, min. tanácsos. Született Budapesten, 1877-ben. Középiskolát a kegyestanítórend budapesti főgimnáziumában, egyetemi tanulmányait a kir. József Műegyetemen végezte, ahol építészi oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után atyjánál, Jakabffy Ferenc építész és építőmesternél majd Czigler Győző műegyetemi tanárnál volt hosszabb gyakorlatban, ezt követőleg kétéves külföldi tanulmányút után 1908-ban állami szolgálatba lépett és fokozatos előlépés után 1930-ban mint tanácsos lett. A világháború tartama alatt mint mérnök-főhadnagy harctéri szolgálatot teljesített. Figyelemre méltó magánépítési tevékenységet fejtett ki, több pálydíjat nyert (szombathelyi közkórház, miskolci temető, stb.). A szakirodalom terén is működött, különböző folyóiratokban számos cikke jelent meg.Színházak tűzbiztonsága, Színházépítés fejlődése, stb.). Több családi ház, bérház, valamint a szombathelyi 600 ágyas közkórház és a veszprémi közkórház két pavillonja tervei szerint és művezetése mellett épültek fel. Jakabházy János dr. (szentábrahámi), ügyvéd, m. kir. gazdasági főtanácsos, Budapesten született, 1884нЬеп. Középiskoláit Kecskeméten végezte, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem jogi fakultásán abszolválta, majd 1912. évben ügyvédi oklevelet nyert. 1913 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Ügyvédi iróniájában polgári és bűnügyi praxist egyaránt folytat, de különösen, mint földbirtok-jogász ismeretes, jogászi és agrárkörökben. Csongrád vármegye tb. főügyésze, a Falu Országos Földműves Szövetség, a Váci Püspökség és Káptalan jogtanácsosa,