Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
K - Karlovszky Bertalan - Karlovitz László - Károly János - Károlyi Gyula gróf (nagykárolyi) - Károlyi Sándor
Pozsonyban végezte. 1879-ben a MÁV szolgálatába lépett, ahol fokozatos előléptetések után 1914-ben igazgatóhelyettesi hatáskörrel ruházták fel. 1924-ben saját kérelmére nyugalomba vonult. Értékes szakirodalmi működést fejtett ki. Szolgálatainak elismeréséül kormányfőtanácsosi kinevezést nyert. A koronás arany érdemkereszt, a Ferenc József hadiékitményes tiszti kereszt és a jubileumi emlékérmek tulajdonosa. Karlovszky Bertalan, festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, m. kir. kormányfőtan. Munkácson született, 1858-ban. Tulajdonképpen a katonai pályára készült és középiskoláinak elvégzése után a kadettiskolába iratkozott, azonban csakhamar a müncheni Akadémia növendéke lett. 1880- ban Munkácsy meghívására Párisba ment, ahol 20 éven keresztül dolgozott.. Főleg genreképeket festett, melyek javarésze a Szalonban került kiállításra. Ebből az időből származó alkotásainak javarésze amerikai műgyűjtők birtokában van. 1900-ban visszatért Budapestre és azóta legnevesebb portréfestőink közé tartozik. Megfestette többek között: Horthy Miklós, József főherceg, Auguszta főhercegnő, Eszterházy Móric, gróf Andrássy Gyula és Katinka, gróf Wenckheim Dénes, gróf Cziráky János, gróf Almássy Dénes és számos arisztokrata arcképét. A barcelonai világkiállításon Horthy portréjával vett részt, mellyel az I. oszt. Mention Honorableval tüntették ki. 1929-ben a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. A magyar képzőművészet terén kifejtett eredményes működésének elismeréséül a Kormányzó 1924-ben m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Karlovitz László, miniszteri tanácsos, a m. kir. Állami Művégtaggyár ny. igazgatója. Alsószölnökön született, 1875-ben. A soproni főreáliskola elvégzése után a budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1915 tavaszáig mint tanár működött, majd tanulmányútra küldték a művégtagkészítés tanulmányozása végett. Külföldről visszatérve, megalapította a Magy. Kir. Állami Művégtaggyárat, valamint az állami orvosi műszerészipari szakiskolát és mindkét intézmény igazgatójává neveztetett ki Ezen minőségben működött 1929-ben saját kérelmére történt nyugdíjaztatásáig. Az Állami Művégtaggyár saját tervei alapján készült el, ahol a művégtagokat magyar anyagból állítják elő. Gyártmányaival a legnagyobb sikert aratta úgy bel-, mint külföldön és számos kiállításon első díjat nyert. Érdemeinek elismeréséül a Polgári Hadi Érdemkereszt II. osztályával, valamint a hdlm. II. osztály Vöröskereszt díszjelvényével tüntettetett ki. Károly János. Született Bicsérden, 1851- ben. Meghalt 1911-ben. Daray Amáliát vette feleségül. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, majd a József Műegyetem hallgatója volt. 1874-ben lépett a belügyminisztérium szolgálatába és 1898-ban segédhivatali főigazgatói rangban vonult nyugalomba. A katholikus hitélet terén nagy tevékenységet fejtett ki. Tagja volt a Budai Polgári Kaszinónak és a Szosz-nak ; a tisztviselői mozgalmakban élénk részt vett. Károlyi Gyula gróf (nagykárolyi), felsőházi tag. 1871 május 7-én született, Nyirbaktán. 1894 október 20-án vette nőül Károlyi Melinda grófnőt, az István gróf leányát. 1902-ben lett cs. és kir. kamarás és 1905 óta tagja a főrendiháznak. Különösen nagy szerepet vitt a nemzeti ellenállás idején, amikor minden erejével harcbaszállott az alkotmányellenes kormányzás ellen és ez érdemeit jutalmazta a Wekerle-kormány,amikor 1906-ban kinevezte Arad megye és Arad város főispánjává. A háború alatt igen élénk részt vett a közjótékonysági mozgalmakban, a kommunizmus kitörése után pedig ő alakította meg Aradon az első ellenforradalmi kormányt, amelynek miniszterelnöke lett. A románok azonban megakadályozták, hogy ez a kormány megkezdhesse szereplését s a kormány tagjainak egy részét Mezőhegyesen elfogták, a többiek Szegedre menekültek, ahol Károlyi hathatós közreműködésével megalakult a szegedi ellenkormány, így neki van oroszlánrésze abban, hogy a kommunista rémuralommal szemben megszerveződhetett a nemzeti irány, amivel jelentős külpolitikai hatása is volt. 1928 június 28-án, a törvényhozás két házának nagy pompával megrendezett ünnepélyes közös ülésén koronaőrré választották s az eskütételkor az együttes ülésen a Kormányzó személyesen megjelent. 1930 december havában Walkó Lajos lemondásával megüresedett külügyminiszteri székbe került. Károlyi Sándor, miniszteri tanácsos. Varasdon született, 1871-ben. A soproni reáliskola elvégzése után a kir. József Műegyetemen 1894-ben mérnöki oklevelet nyert. Előbb herceg Eszterházy uradalmában teljesített