Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
L - Lengyel Lajos - Lengyel László dr. - Lengyel Miklós dr. - Lengyel Rezső - Lenhossék Mihály - Lenk Antal
több értekezése jelent meg, ezenkívül a Természettudományi Közlönyben irt számos népszerű ismertetést. Lengyel Lajos, aki mérnök, MÁV főfelügyelő, a Budapest-kelenföldi osztálymérnökség főnöke. Ungváron született, 1869-ben. Középiskoláit szülővárosában végezte és a kir. József Műegyetemen 1896- ban mérnöki oklevelet szerzett. Előbb magánmérnöki gyakorlatot folytatott és közreműködött a Temesvár-módosi vasút nyomjelzésében, valamint a Nagyszeben-alvinici vasút kisajátítási munkálatainál. Később a MÁV alkalmazásába állott és a pécsi osztálymérnökségnél a pályafenntartási és építési munkálatokban vett részt. Innen Károlyvárosba helyezték át és az osztálymérnökség vezetésével bizták meg. Ezután Sárbogárd és Budafok voltak állomáshelyei. 1925-ben a kelenföldi osztálymérnökség vezetője lett. Számos vasútépítési munka készült felügyelete mellett, illetve tervei szerint. Nevezetesebb munkái: Dombóvár, Leskovác, Zdencina, Skrad, Delnice, Lökve, Füzice, Lies, Budafok, Nagytétény, Ercsi, Sárbogárdi és Herceghalom állomások átépítési terveinek elkészítése és kivitelezésének ellenőrzése. Budapest — Kelenföld — Adony — Pusztaszabolcs II. sz. vágányépítésénél úgyszintén részt vett. Az ercsűi cukorgyár vágányhálózatainak tervezését és a cukorgyár általános elhelyezését, valamint a vágányhálózat építését és felügyeletét végezte. Az u. n. sínvándorlás kérdésével már 1918-ban behatóan foglalkozott és erre vonatkozó tapasztalati eredményeit írásbeli jelentésbe foglalva felterjesztette. A Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja. Lengyel László dr., ügyvéd. Békésen született, 1889-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1914-ben ügyvédi oklevelet nyert. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1916 óta bejegyzett tagja a budapesti Ügyvédi Kamarának. Irodájában általános praxist folytat, főként azonban kriminális és jelzálog ügyekkel foglalkozik. Különböző szaklapokban számos cikke jelent meg, amelyekben főleg jelzálog törvényeink kritikájával foglalkozik. Lengyel Miklós dr. Született Debrecenben, 1878-ban. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd a Pázmány Péter tudományegyetem hallgatója volt és itt nyerte el tanári oklevelét. A doktorátus és az oklevél megszerzése után tanári működését Désen kezdte meg, utóbb pedig a budapesti V. ker. főgimnáziumban tanított. 1917-ben a Zrínyi Miklós-reálgimnázium igazgatójává nevezték ki. Számos tudományos és ismeretterjesztő cikke jelent meg különböző folyóiratokban. Az Irodalmi Lexikon részére több a magyar irodalom körébe vágó értekezést írt. Önálló tudományos munkái: Sallustius Catalinája, Tompa Mihály élete és művei, Tamás érdeklődik címmel három kötet ifjúsági könyvet adott ki. Összegyűjtötte Bacsányi János válogatott költeményeit, továbbá egy szemelvényes kiadást a kuruc kor költészetéből is összeállított. Számos tudományos és társadalmi egyesület tagja. Lengyel Rezső, p. hiv. igazgató. Született Győrött, 1879-ben. Az érettségi vizsgát Sopronban tette le és postatisztviselői működését Kismartonban kezdte meg, majd a postatisztképző tanfolyam elvégzése után már mint kinevezett tisztviselőt, Szolnokra helyezték át. Rövidesen az ottani egyik postahivatal vezetésével bizták meg. Utóbb a kőbányai postahivatal élén állott. 1928-ban nevezték ki a budapesti 741. sz. postahivatal főnökévé. Értékes szolgálatait 1929-ben hiv. igazgatói kinevezéssel jutalmazták. A Postatisztviselők Országos Kaszinójának elnöke és számos más egyesület vezetőségében is helyet foglal. Senhossek Mihály, a felsőház tagja. 1863 aug. 28-án született Budapesten. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol már orvostanhallgató korában több pályadíjat nyert anatómiai dolgozataival. Doktorrá avatása után a bonctani intézetben, melynek vezetője édesapja volt, gyakornok, később tanársegéd lett. 1838-ban a központi idegrendszer finomabb bolcolástanából magántanárnak habilitálták. Ezután külföldre ment s előbb Baselben, azután Weimarban működött, 1895-ben pedig a tübingeni egyetemen az anatómia nyilvános rendkívüli tanára lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező, 1903-ban pedig rendes tagjának választotta meg. 1899-ben nevezték ki a budapesti tudományegyetem első számú boncolástani tanszékének rendes tanárává. Kiváló munkássága elismeréséül 1909-ben az udvari tanácsosi méltóságot kapta. Főbb művei : Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen; Die Geschmacksknospen ; Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane; Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz; Az ember helye a természetben; Az anthropologiáról és teendőiről; A sejt és a szövetek; Az ember anatómiája. A budapesti egyetem orvoskara választotta meg felsőházi tagjává. Lenk Antal, postahivatali igazgató, a központi távirdahivatal vezetője. Született Podersamban, 1872-ben. Középiskolai tanulmán