Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
L - Lipkay Gyula - Lippay István dr. - Lippay Lajos dr. - Liptai János - Lipthay Ervin (kisfaludi)
reskedők Országos Szövetségének és több más vállalatnak is ügyésze. Tagja az AEROSzövetségnek és számos társadalmi egyesületnek. A napi- és szaksajtó hasábjain több cikke jelent meg. Lipkay Gyula, műszaki tanácsos. Hort községben született, 1881-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1903-ban gépészmérnöki oklevelet nyert. A régi mérnöki hivatal kötelékében a székesfőváros szolgálatába lépett, majd a városrendezési ügyosztályhoz került és csakhamar a telekszabályozási ügyek vezetője és a kisajátító bizottság előadója lett. 1925-ben kerületi vezető mérnöki minőségben a VII. kerületi elöljárósághoz helyezték át. 1921-ben nevezték ki műszaki tanácsossá. 1930-ban a polgármesteri közgazdasági és közlekedési ügyosztályba rendelték be szolgálattételre, ahol a Beszkárt és H. É. V. ügyek előadói tisztjével bízták meg. A székesfőváros megbízásából több ízben járt külföldi tanulmányúton. A városrendészet, stb. témaköréből vett értekezései magyar és külföldi szaklapok hasábjain jelennek meg. Tagja számos kari és társadalmi egyesületnek. Lippay István dr. Szegeden született, 1886- ban. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után Szeged város 800 koronás ösztöndíjával a bécsi és a budapesti egyetemeket látogatta, majd 1910-ben a Pázmány Péter tudományegyetemen jogtudorrá avatták. Egyben Wienben elvégezte a kereskedelmi akadémiát. A szakirodalomnak hivatott művelője, cikkei különböző közgazdasági lapok hasábjain jelennek meg. Önálló művei közül a jelentősebbek: Hitelszövetkezetekről, Ipartestületi reform, Kisipari hitelről. A közgazdasági és társadalmi életben tevékenyen részt vesz, a MABI közgyűlésének és járadékmegállapító bizottságának és az OTI igazgatósági tagja. A VIII. ker. József egyházközség tanácstagja. Lippay Lajos dr., a jeruzsálemi osztrákmagyar zarándokház elöljárója. Született Magyarszőgyénben (Eszterigomm.), 1897-ben. Középiskoláit Újpesten és Esztergomban, egyetemi tanulmányait az innsbrucki állami és a római Gergely egyetemen végezte. 1921-ben bölcsészdoktorrá, 1925-ben a hittudományok doktorává avatták. 1930-ban a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem theológiai fakultása „doctor collegiatus“-sá kebelezte be. 1923-ban szentelték pappá. Működését mint káplán Balassagyarmaton kezdte meg, onnan a budapesti Sophianum leánygimnáziumába került hittanárnak. 1928-ban ugyanezen minőségben az állami gyakorló főgimnáziumhoz osztották be és egyszersmind a pesti Szent Imre kollégium prefektusává, 1930-ban pedig a jeruzsálemi osztrák-magyar zarándokház elöljárójává nevezte ki a hercegprímás. A theológiai szakirodalom terén jelentős munkásságot fejt ki: 1929-ben jelent meg „A pápaság a világ tükrében“ című nagysikerű munkája, 1930- ban „Küzdelmekben az Igazság felé“ címmel szent Ágoston bölcselete. Különböző folyóiratoknak állandó cikkírója és szakkritikusa, kedvelt egyházi szónok. Az Emericana, a Szent István bajtársi egyesület és a Szent Imre kollégium társadalmi életének mozgatója. Liptai János, iskolai igazgató. A békésvármegyei Újkígyóson született, 1885-ben. Szakképzettségét az aradi állami tanítóképzőintézetben szerezte meg, ahol 1904-ben tanítói oklevelet nyert. Elvégezte a szeretetház nevelői tanfolyamot is és azután a Klotild-szeretetháznál nyert alkalmazást. 1908—1915-ig a Salgótarjáni Vasmű R.-T. népiskolájában volt osztálytanító, majd 1915-ben a Klotildszeretetház igazgatójává nevezték ki, ahol azóta is működik. A Budai Tanítóegyesületben igen sokszor tartott pedagógiai tárgyú előadásokat, az intézet növendékei sorában cserkészcsapatot szervezett, majd a Magyar Cserkészszövetség megbízásából a nemzetközi jamboree élelmezését bonyolította le. Tagja a Magyar Cserkészszövetség Orsz. Intézőbizottságának és pénzügyi bizottságának, a Cserkészszövetség bpesti kerületének társelnöke. Lipthay Ervin (kisfaludi), okleveles mérnök. Budapesten született, 1880-ban. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1902-iem a kir. József Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett. 1903—1905-ig az uzsoki és az osztrák Phymbahn építkezéseknél szerezte meg gyakorlatát és tapasztalatait a vasút- és alagútépítkezéseiben. 1905—1907-ig vasbetonépítkezéseknél működött, mint tervező mérnök és vezette a teljesen vasbetonból épült fiumei Kivándorlók Szállójának építkezését. 1907—1910-ig a Schiffer-féle vállalatok hazai és külföldi vasútépítkezéseinek központi referense volt. 1910—1912-ig mint önálló magánmérnök és építési vállalkozó működött. 1912—1914-ig vezette az ogulin országhatárszéli vasútépítés trassírozási részét és a Kapella-átkelés építési munkálatait. A világháborúban mint cs. és kir. főhadnagy vett részt. 1920—1922-ig Magyar-