Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
M - Menyhért Miklós - Merk Pál dr.
gimnáziumban, egyetemi tanulmányait Ко- Klozsvárott folytatta, majd 1891-ben jogtudomamányi és egy év múlva államtudományi dokotorrá avatták. 1895-ben ügyvédi vizsgát tett , és ügyvédi irodát nyitott Kolozsvárott. 1898- ben a kolozsvári tudományegyetemen jog- és és államtudományi kara magántanárrá habilit tálta a magyar magánjogról. Mint ügyvéd is, főleg magánjogi ügyekkel foglalkozott. 1911 decemberében nevezték ki a kolozsvári egyentemen az osztrák magánjog nyilv. r. tanári tává és itt működött Kolozsvár megszállálásáig. Budapesten a menekült egyetem érdekében rendkívül sokat fáradozott 1921 és szeptemberéig, amikor az egyetem Szegedre került, ahol annak első rektora volt. 1929- ben a magyar magánjogi tanszékre nevezttetett ki, május 15-én pedig az egyetem meg- ц választotta öt felsőházi képviselőjévé. Ő alapította a Ferenc József Tudományegyeetem Baráti Egyesületét, melynek elnöke I. Bethlen István gróf, ő pedig ügyvezető- elnöke. Tagja a szegedi Dugonics Társaság- ь nak. A magánjogi törvénykönyv előkészítésére alakított bizottságnak, a kolozsvári Ügyjevédi Kamara megbízásából 1907—1908. évek- ben tagja volt. Élénk részt vett állandóan Kolozsvár város társadalmi és közéletében is és az erdélyi katholikus státus működésében, melynek legutóbb igazgatótanácsi tagja is ő volt, tiszteletbeli titkári minőségben. Ко (Klozsvár törvényhatóságának több mint 15 éven át tagja volt a megszállásig. A román ц megszállás idején súlyos üldözéseknek volt kitéve s egyike volt azoknak, akikre magas hadisarcot vetettek ki. Igen jelentékeny szakirodalmi és publicisztikai működést fejytett ki. Megjelent önálló munkái közül felemlíthetjük: Jogcselekmények, különösen az ajándékozás hatálytalanításáról; Az özvegy-jogról; Dolgozatok a magánjog köré- ből; Az elbirtoklásról; Az osztrák polgári törvénykönyv magyarázata; A kötelmi jog- ról. Ezenkívül számos cikke és dolgozata jelent meg a jogi és szaklapokban is. Menyhért Miklós, építőművész. Kőszegen született, 1878-ban. Gimnáziumi tanulmányaiénak befejezése után atyja műhelyében megtanulta az asztalosmesterséget s négy évi c ______________ műhelygyakorlat közben e kiváló szakmunkák tanulmányozása mellett külön-leges technikai tapasztalatokat szerzett, továbbá bútortervek elkészítésével és azok kivitelezésével fogllalkozott. 1897-ben a csaclád jóbarátja, Péterffy ' s Sándor, a kiváló pedagó- gus tanácsára a budapesti állami felső ipariskolába iratkozott s midőn 1900-ban az önkéntesi évét leszolgálta, Paragó Ödön, majd később Horti Pál tanárok s irodájában mint rajzoló dolgozott. 1902-ben a turini világkiállítás magyar iparművészeki osztályának belső kiképzésénél Horti mester mellett segédkezett és itt ismerkedett meg Wanderwelde, Peter Behrens, Baillie Scott és Mackintoed kiváló külföldi építészekkel és tervező művészekkel s különösen Peter Behrens volt rá nagy hatással, akinek tanácsára a modern építőművészetet kezdte tanulmányozni. Turinból hazatérve terveivel iparművészeti tervpályázatokon több díjat nyert. 1904-ben a főváros meghívására a fővárosi iparrajz-iskolában mint tanár működött hét évig, később az áll. felső ipariskolában 1914-ig. Tanulmányi ösztöndíjak és állami kiküldetések már fiatal korában lehetőséget nyújtottak arra, hogy Németországban a modern iparművészeti és építészeti eredményeket megfigyelhesse és a nagyszabású tervpályázati és művészeti kiállításokat látogassa. Ezidőben számos lakberendezés, étterem, kávéház és patika készült tervei alapján. 1911- ben, mint tervező építész tűnt fel, midőn a székesfővárosi könyvtár tervpályázatán Sterrich Bélával közösen készült pályaterve az első díjat nyerte. 1912-ben a Kőszegi Takarékpénztár tervpályázatán, a Trieszti Biztosító FerencJózsef-téri palotájának tervpályázatán, valamint az Erzsébet királyné emlékmű tervpályázatán díjat nyert. 1913- ban a Fegyvergyár nagyszabású három emeletes gyárépület terveit készítette el, amelynek alapján 115-ben a nagy gyárépület fel is épült. Az 1922 és 1923-ban épült Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. kőbányai nagy zománcedény gyára tisztviselő bérháza és igazgatói villája ugyancsak az ő alkotása. 1926-ban a karcagi Kulturház és Színház tervpályázatán Rerrich Bélával együttesen készített terve I. díjat nyert s e kitüntetett tervek alapján 1927-ben a Kulturház fel is épült. 1928-ban épült fel az igazságügy min. megbízásából a tervei szerint készült magyaróvári járásbíróság. A kormány megbízásából 1929-ben a barcelonai világkiállítás magyar pavilionja Györgyi Dénessel közösen készített terve alapján épült s ezzel kapcsolatban hosszabb időt töltött Barcelonában a munkálatok ellenőrzése céljából, amelynek során a spanyolok sajátos építészeti technikáját tanulmányozta. Számos villa, gyárépület,bérház, köz- és magánépület, valamint síremlék, márványkandalló és boltkapuzat készült még tervei szerint és több iparművészeti alkotás került ki keze alól. Az 1911-ben megalakult Magyar Iparművészek Testületének egyik alapítója, 1917. óta e művészegyesület elnöke, a Képzőművészeti Tanács és a Magyar Mérnöki Kamara tagja. Merk Pál dr., fogorvos, kórházi főorvos. Született 1891-ben, Szaniszlón (Szathmár m.). Középiskoláit a szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait a bu- 54