Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

M - Mosonyi Kálmán dr. - Mozsonyi Sándor dr. - Möller Károly dr. - Muhoray Kornél dr. (sziráki és muhorai) - Munkácsi Bernát

gezte, ahol 1913-ban gépészmérnöki oklevelet nyert. Oklevelének megszerzése után, 1914- ben, a székesfőváros szolgálatába lépett. 1916 márciusában bevonult katonai szolgálatra s a világháború befejezéséig részben az orosz, részben az olasz fronton harctéri szolgálatot teljesített. Hadikitüntetései: Signum Laudis, a kardokkal, a vitézségi érem szalagján, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. A leszerelés után visszatért a főváros szolgá­latába, a­h­ol a közélelmezési ügyosztályban nyert beosztást s e minőségében az összes fő­városi vásárcsarnokok üzemvezető mérnöki tisztét tölti be. Az újonnan épült III. kerületi kórház és az I. kerületi vásárcsarnok, vala­mint a Városi Színház üzemvezető főmérnöke. A mérnöki kamarának és számos társadalmi és szakegyesületnek tagja. Mosonyi Kálmán dr., ny. MÁV főfelügyelő. Budapesten született, 1862-ben. Középiskolai tanulmányait és a tudományegyetem jogi szakát Budapesten végezte és államtudo­mányi államvizsgát tett, valamint államtudományi doktorátust szerzett. 1882- ben lépett a MÁV szol­gálatába és 40 évi, ér­demekben dús működés után, főfelügyelői rangban vonult nyugalomba. Iro­dalmi tevékenységet fejt ki, amely főképpen fran­cia fordításokban nyilvá­nul meg. A francia kormány kitüntető pla­kettjének, az 50 és 60 éves jubileumi em­lékéremnek tulajdonosa. Természet után rajzolt számos tájképei közül a Nemzeti Szalonban kiállítottak is kitűnő tárlatuk­kal és pontos kidolgozásukkal általános tet­szést nyertek. Mozsonyi Sándor dr., miniszteri osztályta­nácsos. Kadarkút községben született, 1889- ben. Középiskolai tanulmányait Somogy­­csurgón végezte, majd a Pázmány Péter tu­dományegyetem gyógysze­részeti szakosztályán dok­torátust tett és 1918-ban orvosdoktori diplomát is nyert. Rövid ideig a po­zsonyi egyetem orvostu­dományi karán mint ta­nársegéd működött, 1919- ben a népjóléti miniszté­riumba miniszteri tit­kárrá, 1927-ben miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki. Több önálló munkája jelent meg, azonkívül számos szak­cikket és értekezést irt. A Magyar Gyógy­szerésztudományi Társaságnak és az Or­szágos Közegészségügyi Egyesületnek vá­lasztmányi tagja. Érdemeinek elismeréséül a Vöröskereszt II. osztályú érdemérmét kapta meg. Möller Károly dr., műépítész. Hédervárott született, 1894-ben. Középiskoláinak elvégzése után a kir. József Műegyetem hallgatója lett és 1919-ben oklevelet, majd 1922-ben műszaki doktorátust nyert. A világ­háború alatt katonai szol­gálatot teljesített. Gyakor­lati tudását édesapja iro­dájában szerezte meg. Előbb az építészet­­művé­szi oldala vonzotta és ta­nulmányútjain ma is raj­zol és vízfestményeket ké­szít. Később az építőanya­gokkal, az építészettel kapcsolatos kémiai és fizikai jelenségeikkel kezdett foglalkozni, különös figyelemmel a hő- és hangtanra. Vasbeton tervezésekkel is foglalkozik. Igen sokoldalú építészeti tevé­kenységet folytat. Tervezett és kivitelezett középületeket, gyárakat, villamostelepeket, külföldi követségeket, kastélyokat, berl­iaa­­kat, iskolákat és hivatalokat. Szereti az egy­szerűséget, a sima,­­egyszerű formáikat. Muhoray Kornél dr. (szib­íki és mahomi), ügyvéd, ny. miniszteri tanácsos. Jászberény­ben született, 1880-ban. Középiskoláit szülő­városában, egyetemi tanulmányait részben a kolozsvári, részben a budapesti tudomány­­egyetemeken folytatta, ahol 1902-ben jogi és államtudományi doktori diplomát nyert. Ok­levelének elnyerése után 4 esztendeig, mint ügyvédjelölt praktizált Jászberényben, majd 1906-ban állami szolgálatba lépett és a ke­reskedelmi minisztérium vasúti osztályához, került, mint fizetésnélküli segédfogalmazó és­­a fokozatos előlépés során miniszteri tit­kár, 1921-ben osztálytanácsos és 1924-ben mi­niszteri tanácsos lett. A világháború kitörése­kor bevonult és 1917 végéig a szerb fronton teljesített katonai szolgálatot, ahol megsebe­sült és megrokkant. Mint főhadnagy szerelt le. Több hadikitüntetés tulajdonosa. 1921-ben megszerezte az ügyvédi diplomát és nyuga­lomba vonulása óta­, mint a budapesti ügy­védi kamara bejegyzett tagja, ügyvédi praxist folytat. Irodájában főleg vasúti magánjogi perekkel foglalkozik. Munkácsi Bernát, nyelvész­­és etnológus. Nagyváradon született, 1860-ban. A Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészeti karán vé­gezte tanulmányait. Elsősorban az ural-altáji összehasonlító nyelvtudo­mánnyal és a magyar ős­történetemmel foglalko­zott. 1880-ban a moldvai csángó falvakban tanul­mányúton jár.­. 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Volga és Káma folyók vidékén, 1888—89-ben pe­dig Nyugatszibériában a vogulok földjén végzett néprajzi és nyelvé-

Next