Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
S - Strausz István dr. - Sturm Gergely - Sturm József dr. - Suchter István
szolgálatra és három esztendeig a külső hadtápterületeken teljesített szolgálatot. Rákospalota város társadalmi életében tevékeny részt vesz, tizennyolc évig az Önkéntes Tűzoltóegyesület egyik parancsnoka volt. A Vármegyei Mentőegyesület helyi szervezetének igazgatósági, a Pestvármegyei Tanítóegyesület választmányi, a városi képviselőtestület és számos társadalmi egyesület tagja. A róm. kath. egyház gondnoka. Huszonöt éves szolgálati jubileuma alkalmával a kultuszminisztérium, a főispán elismerő okirattal, az Országos Magyar Iskola Egyesület díszoklevéllel tüntetteki. Szaklapokban számos cikke jelent meg, önálló munkája „Rákospalota monográfiája“ (1927), melyet dr. ógyallai Szabó Tivadarral együtt irt meg. 1931 januárjában váratlanul meghalt. Strausz István dr., országgyűlési képviselő. 1865-ben született, a gömörmegyei Barka községben. Középiskoláit Rozsnyón, a jogot pedig a budapesti tudományegyetemen végezte s itt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Pályáját a belügyminisztériumban kezdte meg, 1886-ban. Innen 1891-ben a Legfőbb Állami Számvevőszékhez hívta meg Gajzágó Salamon elnök. Gyorsan haladt előre, csakhamar osztálytanácsossá, majd tanácsossá nevezték ki. 1917-ben a másodelnöki székbe került, 1918-ban pedig a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke lett. A Ferenc József-rend, a Vaskorona-rend s a hadiékítményes Vöröskereszt díszjelvény tulajdonosa. 1920-ban vált meg az elnöki állásától és mint nyugdíjas, több jótékony intézmény vezetését vállalta. Az államháztartásról, valamint a budget- és zárszámadási jogról több tanulmányt irt. A közigazgatási tanfolyamon a közjog előadója volt és ugyanakkor, amikor az állami számvevőszék másodelnöki tisztét is felajánlották neki, a budapesti tudományegyetemre is meghívták az államháztartástan tanárának. Hosszú ideig tagja volt az államszámviiteltani államvizsgabizottságnak. Társadalmi téren már fiatal korában jelentékeny szerepet vitt s pályája kezdetétől részt vett a köztisztviselők szervezkedésében. Nagy szerepe volt a Köztisztviselők Szövetkezetének megalapításában, melynek több éven át másodelnöke volt. A háború idején megszervezte és vezette a Mária-kongregációk hadikórházát, valamint a szegény hadbavonult katona családapák gyermekeinek napközi otthonát. A törvényhozásnak első ízben a második nemzetgyűlés idején volt tagja, melyben a marcali kerületet képviselte pártonkívüli ellenzéki programmal. A nemzetgyűlés tartama alatt dr. Csernoch János bibornok-hercegprímás javaslatára XI. Pius pápa a Nagy Szent Gergely Lovagrend parancsnoki keresztjével tüntette ki. Közismertek érdemei a katholikus egyház alkotásaiban. Többek között az ő nevéhez fűződik a Szent Domonkos Rend budapesti zárdájának és templomának megépítése. Nagy része van abban, hogy az Irgalmas Rend, a Kegyes Tanító Rend, a Collegium Marianum, a Szent Anna Collegium és a Mária Kongregáció új székházat kaptak a fővárosban. Az országgyűlésbe régi kerülete, a marcali kerület küldötte be pártonkivüli ellenzéki programmal. Sturm Gergely, ny. DSA igazgató. Wittingauban született, 1856-ban. Középiskolai tanulmányait Károlyvárosban végezte és 1875- ben a DSA alkalmazásába állott. Előbb Székesfehérvárott, Nagykanizsán és Zágrábban teljesített külszolgálatot, 1881- ben pedig a központi igazgatósághoz rendelték, ahol a visszkereseti és vissztérítési ügyosztályon működött. Mint leszámolási ellenőri és igazgatói értekezleti tag, úgy bel-, mint külföldi értekezleteken számos ízben vett részt vállalata képviseletében. 1911-ben értékes szolgálatainak elismeréséül igazgató-helyettessé nevezték ki. 1920- ban nyugalomba vonult, 1923-ban igazgatói címmel ruházták fel. Tizenhat évig részt vett az I. kerületi 3. számú iskolaszéki bizottság munkájában, amely nevét alapítvánnyal örökítette meg. A Földrajzi Társaság, a Budai Társaskör és a Polgári Kaszinó tagja. Sturm József dr., m. kir. egészségügyi főtanácsos, fogorvos. Ppesten született, 1876-ban. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanulmányait Wienben és Budapesten végezte és 1898-ban orvosdoktori diplomát szerzett. 1901-ben a budapesti stomatológiai klinikán gyakornok, később tanársegéd 1910-ig. 1910—14-ig a MÁV kórház fogászati osztályán működött. A világháborúban elejétől végéig részt vett és mint ezredorvos szerelt le. Hadikitüntetései: koronás arany érdemkereszt, II. oszt. Vöröskereszt érem, stb. 1924 óta a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke. E minőségében úgy itthon, mint külföldön kiterjedt szakpolitikai tevékenységet fejtett ki. Tiszteletbeli tagja a Verband der Oesterreichischen Zahnärztlichen Vereine, a Federatione Stomatologica Stoliana-nak. Vezértitkára az Assoc. Stomatologique Internationale-nak. Érdemeinek elismeréséül a Kormányzó 1927-ben m. kir. egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. III. Victor Emanuel őfelsége, az olasz Koronarend tisztikeresztjével tüntette ki. Luchter István, nyugállományú alezredes. Született Kúrál községben, 1881-ben. Középiskolai tanulmányait Esztergomban végezte