Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

S - Strausz István dr. - Sturm Gergely - Sturm József dr. - Suchter István

szolgálatra és három esztendeig a külső had­­tápterületeken teljesített szolgálatot. Rá­­kospalota város társadalmi életében tevé­keny részt vesz, tizennyolc évig az Önkén­tes Tűzoltóegyesület egyik parancsnoka volt. A Vármegyei Mentőegyesület helyi szerve­zetének igazgatósági, a Pestvármegyei Ta­nítóegyesület választmányi, a városi képvi­selőtestület és számos társadalmi egyesület tagja. A róm. kath. egyház gondnoka. Hu­szonöt éves szolgálati jubileuma alkalmával a kultuszminisztérium, a főispán elismerő okirattal, az Országos Magyar Iskola Egye­sület díszoklevéllel tüntette­­ki. Szaklapokban számos cikke jelent meg, önálló munkája „Rákospalota monográfiája“ (1927), melyet dr. ógyallai Szabó Tivadarral együtt irt meg. 1931 januárjában váratlanul meghalt. Strausz István dr., országgyűlési képviselő. 1865-ben született, a gömörmegyei Barka köz­ségben. Középiskoláit Rozsnyón, a jogot pe­dig a budapesti tudományegyetemen végezte s itt avatták jogi és államtudományi dok­torrá. Pályáját a belügyminisztériumban kezdte meg, 1886-ban. Innen 1891-ben a Leg­főbb Állami Számvevőszékhez hívta meg Gajzágó Salamon elnök. Gyorsan haladt előre, csakhamar osztálytanácsossá, majd ta­nácsossá nevezték ki. 1917-ben a másodelnöki székbe került, 1918-ban pedig a Legfőbb Ál­lami Számvevőszék elnöke lett. A Ferenc Jó­­zsef-rend, a Vaskorona-rend s a hadiékítmé­­nyes Vöröskereszt díszjelvény tulajdonosa. 1920-ban vált meg az elnöki állásától és mint nyugdíjas, több jótékony intézmény vezeté­sét vállalta. Az államháztartásról, valamint a budget- és zárszámadási jogról több tanul­mányt irt. A közigazgatási tanfolyamon a közjog előadója volt és ugyanakkor, amikor az állami számvevőszék másodelnöki tisztét is felajánlották neki, a budapesti tudomány­­egyetemre is meghívták az államháztartás­­tan tanárának. Hosszú ideig tagja volt az államszámviiteltani államvizsgabizottságnak. Társadalmi téren már fiatal korában jelen­tékeny szerepet vitt s pályája kezdetétől részt vett a köztisztviselők szervezkedésében. Nagy szerepe volt a Köztisztviselők Szövet­kezetének megalapításában, melynek több éven át másodelnöke volt. A háború idején megszervezte és vezette a Mária-kongregá­­ciók hadikórházát, valamint a szegény had­­bavonult katona családapák gyermekeinek napközi otthonát. A törvényhozásnak első íz­­ben a második nemzetgyűlés idején volt tagja, melyben a marcali kerületet képvi­selte pártonkívüli ellenzéki programmal. A nemzetgyűlés tartama alatt dr. Csernoch Já­nos bibornok-hercegprímás javaslatára XI. Pius pápa a Nagy Szent Gergely Lovagrend parancsnoki keresztjével tüntette ki. Közis­mertek érdemei a katholikus egyház alkotá­saiban. Többek között az ő nevéhez fűződik a Szent Domonkos Rend budapesti zárdájá­nak és templomának megépítése. Nagy része van abban, hogy az Irgalmas Rend, a Kegyes Tanító Rend, a Collegium Marianum, a Szent Anna Collegium és a Mária Kongregáció új székházat kaptak a fővárosban. Az ország­gyűlésbe régi kerülete, a marcali kerület küldötte be pártonkivüli ellenzéki program­mal. Sturm Gergely, ny. DSA igazgató. Wittin­­gauban született, 1856-ban. Középiskolai ta­nulmányait Károlyvárosban végezte és 1875- ben a DSA alkalmazásába állott. Előbb Szé­kesfehérvárott, Nagykani­zsán és Zágrábban telje­sített külszolgálatot, 1881- ben pedig a központi igaz­gatósághoz rendelték, ahol a visszkereseti és visszté­­rítési ügyosztályon műkö­dött. Mint leszámolási el­lenőri és igazgatói­ érte­­kezleti tag, úgy bel-, mint külföldi értekezleteken számos ízben vett részt vállalata képviseleté­ben. 1911-ben értékes szolgálatainak elisme­réséül igazgató-helyettessé nevezték ki. 1920- ban nyugalomba vonult, 1923-ban igazgatói címmel ruházták fel. Tizenhat évig részt vett az I. kerületi 3. számú iskolaszéki bizottság munkájában, amely nevét alapítvánnyal örö­kítette meg. A Földrajzi Társaság, a Budai Társaskör és a Polgári Kaszinó tagja. Sturm József dr., m. kir. egészségügyi főta­nácsos, fogorvos. P­pesten született, 1876-ban. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanul­mányait Wienben és Budapesten végezte és 1898-ban orvosdoktori dip­lomát szerzett. 1901-ben a budapesti stomatológiai klinikán gyakornok, ké­sőbb tanársegéd 1910-ig. 1910—14-ig a MÁV kórház fogászati osztályán műkö­dött. A világháborúban elejétől végéig részt vett és mint ezredorvos szerelt le. Hadikitüntetései: koro­nás arany érdemkereszt, II. oszt. Vöröske­reszt érem, stb. 1924 óta a Magyar Fogorvo­sok Egyesületének elnöke. E minőségében úgy itthon, mint külföldön kiterjedt szakpolitikai tevékenységet fejtett ki. Tiszteletbeli tagja a Verband der Oesterreichischen Zahnärztli­chen Vereine, a Federatione Stomatologica Stoliana-nak. Vezértitkára az Assoc. Stoma­­tologique Internationale-nak. Érdemeinek el­ismeréséül a Kormányzó 1927-ben m. kir. egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. III. Victor Emanuel őfelsége, az olasz Korona­rend tisztikeresztjével tüntette ki. Luchter István, nyugállományú alezredes. Született Kúrál községben, 1881-ben. Közép­iskolai tanulmányait Esztergomban végezte

Next