Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
A, Á - Adler Simon - Ágh Géza dr. - Aggházy Tibor - Ágotai Lajos
dig a sajtó és a közönség osztatlan elismerésével találkoztak. Hosszabb időn át a szabadkai felső női ipariskola és iparművészeti szakiskola igazgatója volt. Tagja több művészeti egyesületnek. Adler Simon: A Wechselmann-féle vakok intézetének igazgatója. Született Miskolcon 1861-ben. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd az országos izraelita tanítóképző intézetben szerzett 1881-ben oklevelet. Azután a gyógypedagógiai tanárképzőt végezte el, amely után az izraelita siketnéma intézet tanára lett, 1917 óta pedig ugyanezen intézet igazgatója. Számos szakmunkája jelent meg bel- és külföldi folyóiratokban. Művei: A vakok és siketnémák tanítása. A háborúban megvakult katonákról való gondoskodás (ezt Fehér Gyulával együtt írta). Lefordította Bonett Juan Pabló „A betűnek elemeire való bontása és a némák beszédre való tanítása“ című munkáját. Munkatársa a Révai Lexikonnak és az elemi népoktatás enciklopédiájának, a Magyar Hírlap tanügyi rovatának vezetője. Legújabb munkája: Imakönyv a vakok számára. Az Országos Izraelita Tanítóegyesületnek alelnöke és számos társadalmi és tudományos egyesület tagja. Ágh Géza dr., ny. leánygimnáziumi igazgató. Született Iharosberényben, 1862-ben. Középiskoláinak s az egyetemnek elvégzése után a tanári pályára lépett és miután oklevelét megszerezte és bölcsészdoktorrá avatták, Baján mint helyettes-tanár kezdte meg működését. Innen Pécsre került a főgimnáziumhoz rendes tanárnak. 1900-ban jött fel Budapestre székesfővárosi szolgálatba. Itt kezdetben mint polgári leányiskolai tanár, majd igazgató működött. Mint a VIII. kerületi, Ikráter utcai polg. leányiskola igazgatója az ugyanezen épületben levő középiskolai okleveles tanártestületnek a Zrínyi Ilona leánygimnáziumnak első igazgatója lett, melyet 12 évig vezetett. 1928-ban 42 évi tanári munka után vonult nyugalomba. Számos tankönyvet irt a kereskedelmi földrajz, az áruismeret, a természetrajz és földrajz tárgyköréből, amelyeket országszerte használtak. Cikkei szaklapokban, tudományos folyóiratokban jelentek meg. Szakmáját különböző társadalmi egyesületeikben tartott felolvasásokban népszerűsítette. A háború alatt és utána intézetében az amerikai inségakciót és a gyermekek étkezését vezette, részt vett minden jótékonysági mozgalomban és a hadigondozásban. A vadászsportnak lelkes művelője. Az Erzsébet Népakadémia alapító tagja, a Fővárosi Nyugdíjasok Egyesületének társelnöke, a Fővárosi Segítő Alap intézőbizottságának tagja stb. Aggházy Tibor, okleveles építészmérnök, MÁV felügyelő. Budapesten született, 1880- ban. Atyja Gyula, festőművész és az Orsz. Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Gimnáziumi tanulmányai után a kir. József Műegyetemen 1904-ben nyerte el építészmérnöki oklevelét. Előbb Czigler Győző műegyetemi tanár tervezőirodájában folytatott gyakorlatot, 1907-ben pedig a MÁV szolgálatába lépett. Itt a Komárom-érsekújvári vasútvonal építkezéseiben vett részt, végül több nagyobb vasúti épület önálló tervezését és kivitelét bonyolította le Pozsonyban, Zsolnán, legutóbb Hegyeshalomban (egy 150 hálófülkés, 2 emeletes, modernülberendezett laktanyát) és Vácott. Eszék városházának nemzetközi pályázatán tervét dicsérettel tüntették ki. Egyik legnagyobb munkája a Petry-család dicsőszentmártoni kastélya. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából Zalalövőn emeletes iskola tervezését és építésvezetését is végezte. A Műcsarnokban terveket több alkalommal is kiállított. Az újabbkori építkezés és építőipar tanulmányozására több ízben tett — hivatalos küldetésben is — külföldi utazást. Ennek eredményeként készített tervei felhasználásával létesült a MÁV hercegrendelő intézete is. Több, a művészet egyéb ágazatát is felölelő cikke, értekezése és kritikája jelent meg különböző folyóiratokban. A közel félévszázados múltú újpesti konzervatórium tb. titkára, Újpest megyei város képviselő testületének tagja. Ágotai Lajos, iparrajziskolai főigazgató, m. kir. kormányfőtanácsos. Született Budapesten, 1861-ben. Középiskoláit a Horánszkyutcai főreálban, egyetemi tanulmányait a kir. József Műegyetemen végezte el. Egyetemi tanulmányait részben az Alapi-féle ösztöndíj támogatásával végezte. Tanulmányainak befejezése után az iparrajziskolához került, mint ideiglenes, majd később mint rendes tanár. Az iparrajziskolában teljesen az iparművészet tanulmányozásának szentelte idejét és a műhelyoktatás eszméjével foglalkozott. S amikor 1901-ben az iparrajziskola igazgatójává választották meg, a műhelyoktatást az iparrajziskolai oktatás keretébe igyekezett bevinni. Az akkori polgármester és a tanács hozzájárulásával az iparrajziskolába a különböző iparművészeti technikák gyakorlati elsajátítására gazdagon felszerelt műhelyeket létesített. A háború köz-