Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
K - König Vilmos dr. - Körmendi-Frimm Jenő - Körmendi-Frimm Jenőné, Fejérváry Erzsi - Körmendy Mátyás - Körmöczy Zoltán dr.
védgyalogezred parancsnoka lett. A hadsereg átszervezése következtében a 6. honvédgyalogezredhez helyezték át, majd a szegedi 9. honvédgyalogezred parancsnokává nevezték ki. Később saját kérelmére a soproni 5. honvédgyalogezredhez osztották be. 1924-ben a m. kir. honvéd vegyesdandár parancsnokság közigazgatási parancsnokaként Szombathelyen működött. 1925-ben nyugalomba vonult és ekkor véglegesen Sopronban telepedett le. 1926-ban a tábornoki címet és jelleget nyerte el. 1922-ben a Kormányzó vitézzé avatta. A NyUKOSz. soproni főcsoportjának elnöke, a helyi leventeegyesület díszelnöke és a 76. gyalogezred bajtársi körének elnöke. Kitüntetései : Lipót-rend lovagkeresztje, III. oszt. Vaskorona-rend, III. osztályú katonai érdemkereszt, ezüst és bronz érdemérem, mindannyi a hadiékítménnyel és a kardokkal, stb. A Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálataiért a II. osztályú magyar katonai érdemkereszttel tüntették ki. König Vilmos dr., ügyvéd, m. kir. udvari tanácsos. Született 1855-ben Győrött. Ügyvédi oklevelét 1883-ban nyerte el. Fiatal korában sokat utazott és már akkor bécsi napilapok budapesti tudósítója volt. 1911-bem az ügyvédség körül szerzett érdemeinek elismeréséül Őfelsége udvari tanácsossá nevezte ki. Több nagy pénzintézetnek, többek közt a Hitel- és a leszámítoló Banknak jogi véleményezője, emellett széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejt ki. Az Ügyvédek Lapjának 1882 óta munkatársa. Cikkei a Jogtudományi Közlönyben és a Jogállamban is állandóan megjelennek. Önálló munkái: A váltójog kommentárja (1906), Az uj, életbe nem lépett nemzetközi váltótörvény kritikája. Az utolsó tiz évben sokat foglalkozik a valorizáció kérdésével; erre vonatkozólag mintegy húsz értekezése jelent meg a napi- és szaksajtó hasábjain. Körmendi-Frimini Jenő, szobrászművész. Budapesten született, 1888-ban. Az Iparművészeti Főiskolán Stróbl mester tanítványa volt, majd négy évet Párisban töltött mint Jozef Bernard növendéke. Mint szobrász különösen portréval tűnt fel. A szegedi egyetem megbízásából elkészítettebáró Eötvös József és Jedlik János képmásait. A Margit-szigeten áll Erzsébet királynét ábrázoló életnagyságú alkotása. Portréi közül nevezetesebb: Vámbéry Ármin, báró Korányi Frigyes és Rerrich professzor képmása. Számos emlékplakett tervezője. Művelt plaszcititás és belső erő jellemzik. Körmendi-Frinmi Jenőné, Fejérváry Erzsi, festőművésznő. 1897-ben született. Művészi tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Réti és Iványi-Grünwald mesterek irányítása mellett végezte, majd Párisban a Julien Academián Matiss növendéke volt. Évek óta állandó kiállítója a külföldi reprezentatív kiállításoknak. Legutóbb San Franciscoban és Newyorkban szerepelt sikerrel. Alkotásai műgyűjtők és múzeumok tulajdonában vannak. Kömendy Mátyás, asztalosmester, felsőházi tag. Kishegy községben született, 1875- ben. Tanulmányait Lipcsében, Berlinben és Bécsben végezte, majd 1902-ben önállósította magát és Szegeden telepedett le. 1906-ban a törvényhatósági bizottság, 1908-ban az ipartestületi elöljáróság tagja és a faipari szakosztály elnöke lett. 1908-ban a Kereskedelmi és Iparkamara tagjává és 1914-ben az ipartestület számvizsgáló bizottságának elnökévé választották. Részt vett a világháborúban, megsebesült, felgyógyulása után pedig 1919-ig a katonai építési osztályon teljesített szolgálatot. A Nemzeti Hadsereg szervezési munkálataiban tevékenyen részt vett és annak megalakulásakor újból katonai szolgálatra jelentkezett. 1919. év végén a közélet és ipar terén kifejtett értékes működésének eredményekép a Kereskedelmi és Iparkamara ipari szakosztályának elnökévé és az Ipartestület alelnökévé választották. Több éven át mint az Országos Ipartestület társelnöke, az iparostársadalom anyagi és erkölcsi érdekeiért sokat fáradozott. 1928-ban a vidéki kézműiparosság képviseletében választották felsőházi taggá. Körmöczy Zoltán dr., a Vöröskereszt-Egylet főorvosa. Kecskeméten született, 1876-ban. A budapesti egyetemen avatták orvosdoktorrá, majd egészségtantanári képesítést szerzett. A Fogorvosi Szemle című folyóirat megalapítója. Az O. O. Sz. főpénztárosa. Több orvosi egyesület vezetőségében foglal helyet. A székesfővárosi törvényhatósági bizottságnak 1920 óta tagja és a XIX-ik választókerületi Szabadelvűpárt elnöke. Az igazoló választmány tagja. A Charité Ponklinika választmányának és a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület igazgatóválasztmányának tagja. A Teleia Egyesület alelnöke. A Vöröskereszt-Egylet főorvosa. A Ferenc József-rend lovagkeresztjének, a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényének a hadiékitménnyel és anélkül, a jubileumi érdemkeresztnek és a jubilemi éremnek tulajdonosa. Számos társadalmi és tudományos egyesület tevékeny tagja, a VIII. ker. iskolaszék elnöke.