Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
G - Gábor Antal, vitéz (lemhényi) - Gábor Jenő dr. - Gábor Mátyás - Gábor Móric - Gadányi Lipót dr.
képzőt Aradon végezte, ahol 1911-ben tanítói oklevelet szerzett, majd az Országos Képzőművészeti Főiskolán 1916-ben rajztanári oklevelet nyert. Működését a rákospalotai államilag engedélyezett iskolánál kezdte meg 1918- ban, majd 1918-ban a székesfőváros szolgálatába lépett és 1929-ben igazgatói kinevezést nyert. Művészeti tanulmányait Réthy mester vezetése alatt folytatta, egy ideig tagja volt a Zemplény-féle mesteriskolának is. 1916-ban Rákospalotán, 1922-ben a Lipótvárosi Kaszinóban, 1928-ban a Nemzeti Szalonban, 1928-ban Raabsban rendezett kollektív kiállítást. Állandó kiállítója a Műcsarnoknak, alapító tagja a Nemzeti Szalonnak, a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaságnak és számos más egyesületnek tagja. Gábor Antal, vitéz (lemhényi), ny. áll. ezredes. Bereck községben született, 1874-ben. A hadapródiskola elvégzése után, 1898-ban a brassói 82. gyalogezrednél mint hadapródtiszthelyettes kezdte meg katonai szolgálatát. Innen ugyancsak csapatszolgálatra Gyulafehérvárra helyezték át. Közben különböző beosztásokban teljesített szolgálatot. Egy ideig a katonai földrajzi intézetben, majd a gyulafehérvári várparancsnokság hadi mérnöki osztályánál működött. 1911-ben századosi rangban újból Brassóba került, a 2. gyalogezredhez, amellyel a háború kitörésekor hadbavonult. Az egész háború tartama alatt, kivéve kétszeri sebesülését, mint század-, zászlóalj- és mint ezredparancsnok, 33 hónapot töltött a fronton és számos ütközetben vett részt. 1918- ban a budapesti katonai rendőrség élén állott, majd az abból alakult 1. vadászezred zászlóalj parancsnoka lett. 1919-ben a füleki demarkációs vonalon csoportparancsnoki minőségben teljesített szolgálatot. Ugyanezen év májusában a gyalogsági felügyelőséghez vezényelték. A Nemzeti Hadseregben a hadifogolyosztály vezető-helyettesi teendőinek ellátásával bízták meg, majd a körlet becsületügyi választmányának, azután a katonai rehabilitáló bizottságnak rendes tagjaként működött. Nyugalomba vonulása után a m. kir. nemzeti munkavédelemnél, a belügyminiszteri kísérleti nyomda igazgatója volt, 1923-ban pedig a III. kerületi nemzeti munkavédelmi kirendeltség előadója lett. 1924-től 1929-ig a kőbányai nemzeti munkavédelmi kirendeltség élén állott és azóta az Észak-pestvármegyei nemzeti munkavédelmi hivatal vezetője. Harctéri magatartásáért a kormányzó vitézzé avatta. Kitüntetései: a III. osztályú Vaskorona-rend, a III. osztályú katonai érdemkereszt, az ezüst és bronz Signum Laudis, német Vaskereszt, stb. Gábor Jenő dr., főállatorvos. Tapolcán született, 1886-ben. Középiskoláit Keszthelyen, az Állatorvosi Főiskolát Budapesten végezte és 1908-ban oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után az Állattartók Szövetségének budapesti kórházánál működött, majd két évi gyakorlatra Csökmőre ment közállatorvosnak. Ezután a Minerva Általános Biztosító Intézet állatbiztosítási osztályát vezette, majd a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság állatbiztosító osztályának vezető főállatorvosa lett és mint korosztályfőnök, 1926 óta pedig mint cégvezető főállatorvos vezeti ezen osztályt. Számos tudományos dolgozata jelent meg különböző szaklapok hasábjain. Gábor Mátyás, szobrászművész. Kisújszálláson született, 1891-ben. Már 13 éves korában az Iparművészeti Főiskolában Simay és Mátrai mesterek tanítványa volt, majd két és fél éven keresztül a Stróbriogatta. Dolgozott Ligeti Imre,*?im Miklós és Teles Ede műtermében is. 1915 óta ál landó kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Sza- Ionnak. Tagja a Kupecz- az Instril Um Társaságnak. Számos kiválóságunk portréját mintázta meg, így többek között Blaha Lujzát (a Nemzeti Múzeum tulajdonában), Kiss Józsefet, Pedlov kapitányt, Borodon őrnagyot. A budapesti temetőkben számos síremléke hirdeti művészetét. Gábor Móric, festőművész. Kisújszálláson született, 1889-ben. Középiskoláit és a Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte, majd ösztöndíjjal egy évig Paksban folytatta tanulmányait. Első mestere Székely Bertalan volt, akinek hatása ma is érezhető művein; külföldön Cormon mellett tanult. Először a Műcsarnok 1906-i tárlatán tűntki Újházi Ede portréjával. Ezután évekig Hollandiában és Amerikában dolgozott, majd hazajött Magyarországra és 1913 óta a Százados-úti művésztelepen van műterme. Megfestette Windischgraetz herceg. Batthyány Tivadar gróf, Forster Pál báró, Hadik Mihály gróf, Ugrón Gábor, Gaál Gaszton, Újházi Ede, Blaha Lujza, Ripka Ferenc és még számos más közéleti férfiú arcképét. Több képet festett a népjóléti minisztérium részére is. Festményei a Szépművészeti Múzeum, a Fővárosi Múzeum, valamint hazai és külföldi műgyűjtők tulajdonában vannak. Gadány Lipót dr., fogorvos, ny. alezredes. Született 1864-ben, Budapesten. Középiskoláit ..Radnai Mesteriskolát lá