Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
V - Várady Jenő dr. - Várady Miklós dr. - Várady Zoltán dr. - Varannai István dr.
amelyek közül nevezetesebbek: Nagy időkről szól az ének (háborús versek), A vadvirágos Mecsek aljáról, Mikor az est leszáll, Kialvó lángok. Sok hazafias költeménye közismert. A politikai életben tevékenyen részt vesz, hosszabb időn át Pécs város és Baranya vármegye törvényhatósági bizottságában helyet foglalt. A Dunántúli Közművelődési Egyesület pécsi fiókjának főtitkára volt. Számos kitüntető okirat adományozásában részesült. 1918-ban értékes munkásságának jutalmául a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A jubileumi emlékérmek és a háborús emlékérem tulajdonosa. Az Otthonírók és Ujságirók Körének és a Berzsenyi Társaságnak rendes tagja. Várady Jenő dr., szfőv. tiszti főügyész-helyettes, ügyvéd. 1881-ben született, Budapesten. Atyja néhai Várady Antal dr. udv. tan., a Színművészeti Akadémia igazgatója volt. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1907 óta az Ügyvédi Kamara bejegyzett tagja. Jogi pályáját a kincstári jogügyi igazgatóságnál kezdte, ahol 6 évig teljesített szolgálatot, majd 1907-ben, ügyvédi oklevelének megszerzése után a székesfőváros tiszti ügyészségéhez került és 1929- ben tiszti főügyészhelyettes lett. A világháború alatt mint huszárkapitány a szerb fronton teljesített szolgálatot s több kitüntetést szerzett, köztük a Signum Laudista kardokkal. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének igazgatósági tagja, a Petőfi Társaság jogtanácsosa, a Budapesti Tanító Testület ügyésze, az Országos Kaszinó tagja és több társadalmi egyesület ügyésze és tagja. Nagyobb értekezéseket írt, — főként francia lapokban — a bányajog témaköréből, a gázkutak feltárásáról, a sóbányákról, általában az erdélyi bányákról. Várady Miklós dr., miniszteri titkár, MÁV ellenőrző-orvos. Született 1892-ben. Középiskoláit a budapesti II. ker. főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen és Berlinben végezte. Orvosdoktori diplomát 1917-ben nyert. 1914 júliusában bevonult katonai szolgálatra és eleinte mint az I. honvédgyalogezred katonája harcvonalbeli szolgálatot teljesített, majd ugyanezen év szeptemberében, gránátrobbanás következtében, súlyos agyrázkódással kórházba került és felgyógyulása után az egyik mozgó tábori kórházba nyert beosztást, ahol egy évig működött. 1916-ban súlyos tifusz betegségen esett keresztül, melynek következtében helyi szolgálatra osztották be a budapesti Munkácsy utcai hadikórházba, ahol Borszéky professzor mellett, a sebészeti osztályon működött. 1917. év őszén a m. kir. belügyminisztérium orvosi státusába, miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki, s a fokozatos előléptetés során 1919-ben segédtitkár, 1921-ben titkár lett. Jelenleg a népjóléti minisztériumban a tisztviselői betegellátási ügyosztály helyettes vezetője. 1923 óta a MÁV ellenőrző és megbízott orvosa. A III. oszt. polgári hadi érdemkereszt és a II. oszt. Vöröskereszt tulajdonosa. Várady Zoltán dr., állami középiskolai tanár, a Werbőczy reálgimnázium igazgatóhelyettese. Máramarosszigeten született, 1889-ben. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Magyar-latin szakos tanári és bölcsészetdoktori oklevelét a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen szerezte meg. Mint tartalékos hadnagy, részt vett a világháborúban. Sábáénál súlyosan megsebesült, majd hat évig orosz fogságban sínylődött. Ott irodalmi előadások tartásával, szépirodalmi munkássággal és zeneköltészettel foglalkozott, valamint sokat fáradozott a japán-magyar szellemi kapcsolat kimélyítésén. Mint tanítványai által közszeretetben álló nemesérzésű és kiváló pedagógus, buzdító hatással van növendékeinek művészi és irodalmi érvényesülésére. Versei szépirodalmi folyóiratokban s napilapokban jelentek meg. Gróf Majláth János cílen önálló művet irt. Varasmai István dr., ügyvéd. Középiskoláit az óbudai főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen végezte, ahol jogi és államtudományi doktori diplomát nyert. Ügyvédi oklevelét 1920-ban szerezte meg s azóta bejegyzett tagja a budapesti Ügyvédi Kamarának. 1929 óta a Kamara választmányának legfiatalabb tagja. Az Ügyvédek Reformszövetségének elnöke és az Országos Ügyvédszövetség központi alelnöke; a Polgári Jog c. jogi szaklap szerkesztője; a TÉBE jogtanácsos helyettese. Külföldi tanulmányútjai során egész Európát beutazta. Anyanyelvén kívül német, francia, angol nyelveket birja. Irodájában főleg kereskedelmi és telekkönyvi ügyekkel foglalkozik. Hazai és külföldi szaklapokban számos tudományos dolgozata és értekezése jelent meg. Önállóan megjelent munkái közül megemlítjük a következőket: „A veszélyviselés a bérletnél és haszonbérletnél“,a Pázmány Péter tudományegyetem Senger-