Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

V - Várady Jenő dr. - Várady Miklós dr. - Várady Zoltán dr. - Varannai István dr.

amelyek közül nevezetesebbek: Nagy idők­ről szól az ének (háborús versek), A vad­virágos Mecsek aljáról, Mikor az est leszáll, Kialvó lángok. Sok hazafias költeménye közismert. A politikai életben tevékenyen részt vesz, hosszabb időn át Pécs város és Baranya vármegye törvényhatósági bizott­ságában helyet foglalt. A Dunántúli Köz­művelődési Egyesület pécsi fiókjának főtit­kára volt. Számos kitüntető okirat adomá­nyozásában részesült. 1918-ban értékes mun­kásságának jutalmául a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A jubileumi emlékérmek és a háborús em­lékérem tulajdonosa. Az Otthon­írók és Ujságirók Körének és a Berzsenyi Társaság­nak rendes tagja. Várady Jenő dr., szfőv. tiszti főügyész-he­lyettes, ügyvéd. 1881-ben született, Budapes­ten. Atyja néhai Várady Antal dr. udv. tan., a Színművészeti Akadémia igazgatója volt. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1907 óta az Ügyvédi Kamara bejegyzett tagja. Jogi pá­lyáját a kincstári jogügyi igazgatóságnál kezdte,­­ ahol 6 évig teljesített szol­gálatot, majd 1907-ben, ügyvédi oklevelének meg­szerzése után a székesfő­város tiszti ügyészségéhez került és 1929- ben tiszti főügyészhelyettes lett. A világ­háború alatt mint huszárkapitány a szerb fronton teljesített szolgálatot s több kitün­tetést szerzett, köztük a Signum Laudist­a kardokkal. A Fővárosi Alkalmazottak Nem­zeti Szövetségének igazgatósági tagja, a Pe­tőfi Társaság jogtanácsosa, a Budapesti Ta­nító Testület ügyésze, az Országos Kaszinó tagja és több társadalmi egyesület ügyésze és tagja. Nagyobb értekezéseket írt, — fő­ként francia lapokban — a bányajog téma­köréből, a gázkutak feltárásáról, a sóbányák­ról, általában az erdélyi bányákról. Várady Miklós dr., miniszteri titkár, MÁV ellenőrző-orvos. Született 1892-ben. Közép­iskoláit a budapesti II. ker. főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen és Berlinben vé­gezte. Orvosdoktori diplomát 1917-ben nyert. 1914 júliusában bevonult katonai szolgálatra és eleinte mint az I. honvédgyalogezred ka­tonája harcvonalbeli szolgálatot teljesített, majd ugyanezen év szeptemberében, gránát­robbanás következtében, súlyos agyrázkódás­sal kórházba került és felgyógyulása után az egyik mozgó tábori kórházba nyert beosz­tást, ahol egy évig működött. 1916-ban sú­lyos tifusz betegségen esett keresztül, mely­nek következtében helyi szolgálatra osztot­ták be a budapesti Munkácsy­ utcai hadi­kórházba, ahol Borszéky professzor mellett, a sebészeti osztályon működött. 1917. év őszén a m. kir. belügyminisztérium orvosi státusába, miniszteri segédfogalmazóvá ne­vezték ki, s a fokozatos előléptetés során 1919-ben segédtitkár, 1921-ben titkár lett. Jelenleg a népjóléti minisztériumban a tiszt­viselői betegellátási ügyosztály helyettes ve­zetője. 1923 óta a MÁV ellenőrző és megbí­zott orvosa. A III. oszt. polgári hadi érdem­kereszt és a II. oszt. Vöröskereszt tulajdo­nosa. Várady Zoltán dr., állami középiskolai tanár, a Werbőczy reálgimnázium igazgató­­helyettese. Máramarosszigeten született, 1889-ben. Középiskolai tanulmányait Buda­pesten végezte. Magyar-la­tin szakos tanári és böl­­csészetdoktori oklevelét a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen sze­rezte meg. Mint tartalékos hadnagy, részt vett a világ­háborúban. Sábáénál sú­lyosan megsebesült, majd hat évig orosz fogságban sínylődött. Ott irodalmi előadások tartásával, szépirodalmi munkás­sággal és zeneköltészettel foglalkozott, vala­mint sokat fáradozott a japán-magyar szel­lemi kapcsolat kimélyítésén. Mint tanítványai által közszeretetben álló nemesérzésű és ki­váló pedagógus, buzdító hatással van növen­dékeinek művészi és irodalmi érvényesülésére. Versei szépirodalmi folyóiratokban s napila­pokban jelentek meg. Gróf Majláth János cí­len önálló művet irt. Varasmai István dr., ügyvéd. Középisko­láit az óbudai főgimnáziumban, főiskolai ta­nulmányait a budapesti Pázmány Péter tudo­mányegyetemen végezte, ahol jogi és állam­­tudományi doktori diplo­mát nyert. Ügyvédi okle­velét 1920-ban szerezte meg s azóta bejegyzett tagja a budapesti Ügyvédi Kamarának. 1929 óta a Kamara választmányának legfiatalabb tagja. Az Ügyvédek Reformszövet­ségének elnöke és az Or­szágos Ügyvédszövetség központi alelnöke; a Polgári Jog c. jogi szak­lap szerkesztője; a TÉBE jogtanácsos helyet­tese. Külföldi tanulmányútjai során egész Európát beutazta. Anyanyelvén kívül német, francia, angol nyelveket birja. Irodájában fő­leg kereskedelmi és telekkönyvi ügyekkel fog­lalkozik. Hazai és külföldi szaklapokban számos tudományos dolgozata és értekezése jelent meg. Önállóan megjelent munkái közül megemlítjük a következőket: „A veszély­­viselés a bérletnél és haszonbérletnél“,­­a Pázmány Péter tudományegyetem Senger-

Next