Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
V - Vidovszky Kálmán - Vigh Bertalan - Vignali Raffael - Vigyázó Gyula dr.
és az érettségi letétele után a budapesti Mintarajziskola növendéke lett, majd a rajztanári oklevél megszerzése után, mint ösztöndíjas továbbképző növendék, Ferenczy Károly tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Először 1908-ban szerepelt a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán Kártyavetőnő című képével, majd állami ösztöndíjjal Párisba ment további tanulmányokra. 1911- ben a szolnoki Művésztelep törzstagja lett. 1913-ban Vacsora után című művével a Műcsarnok tavaszi tárlatán a Wahrmanndíjat nyerte el. 1922-ben Interieur című vászna dicséretben részesült. Több képét az állam vásárolta meg, így: Egy szolnoki udvar, Olasz táj, Interieur című képeket s több harctéren festett háborús festményét. A főváros birtokában van: Zöld szoba, Fekvő nőlakt, Csabai Kőrös-part, Interieur. Az 1922-iki velencei nemzetközi kiállításon Öreg szoba című művét az olasz király vásárolta meg. Alapító tagja a Szinyei-Merse Pál Társaságnak. Törzstagja a Képzőművészeti Társulatnak. Vidovszky Kálmán, evangélikus vallástanár, a Luther-Otthon igazgatója. Gyomán született, 1888-ba. Középiskolai tanulmányait Békéscsabán végezte, majd az érettségi letétele után, 1906- ban a pozsonyi evangélikus theológiára iratkozott be, 1910-ben lelkésszé avatták. 1918-ban mint tábori lelkész teljesített katonai szolgálatot. 1910- től 1927-ig a békéscsabai ágostai evangélikus Rudolf-reálgimnázium vallástanára volt. 1927-ben a fővárosba helyezték és a Luther-Otthon igazgatója lett. A Deák-téri ev. leánykollégium vallástanára. Igen élénk irodalmi tevékenységet fejt ki. Önálló munkái: „Albánia“, „Levelek Dániából“, „Csendes hangok a háború zajában“ (két kötetes háborús egyházi beszédeinek gyűjteménye) „ Imádkozó fiuk“ címü imakönyve, stb. Békéscsabán megalapította a „Kőrösvidék“ című napilapot, amely a keresztény nemzeti gondolat szolgálatában áll ma is és amelynek főszerkesztője volt. A magyar cserkészek hivatalos lapjának, a „Magyar Cserkészének felelős szerkesztője és még számos más lapnak rendes munkatársa. Több cikke és értekezése jelent meg különböző pedagógiai és ifjúsági szaklapokban. A Magyar Cserkészszövetség társelnöke az Egyet. Ifjúsági Belmisszió Bizottság elnöke. Luther Szövetség választmányának tagja és még számos kari, irodalmi és társadalmi egyesületnek választmányi és rendes tagja. Vigh Bertalan, szakiskolai igazgató. Született Nagykállón, 1887-ben. Középiskolai tanulmányait Szegeden és Egerben végezte, a budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1911-ben kezdte meg iparoktatási működését a debreceni fémipari iskolában. Először, mint tanárjelölt működött, de rövidesen tanárrá nevezték ki. 1916- ban a budapesti állami , művégtaggyárhoz került és az ezzel kapcsolatos ipari szakiskolában is tanított. 1919-ben a budapesti felsőipariskolába helyezték át, azután a kereskedelmi minisztérium iparoktatási osztályához rendelték be szolgálattételre. 1923-ban a budapesti m. kir. állami mechanikai elektromos ipari szakiskola helyettes igazgatói teendőivel bízták meg, 1924-ben pedig igazgatóvá nevezték ki. Tevékeny részt vett a vezetése alatt álló iskola elektromosipari szakosztályának és tanfolyamainak újjászervezésében. Szakirodalommal is foglalkozik. Az elektromosság alaptörvényei című munkája a közelmúltban jelent meg. A mérnöki kamara és több más tudományos egyesület tagja. Vignali Raffael, ércöntő. A Toscana tartománybeli Pistoia-ban született, 1877-ben. Már kora ifjúságában hajlamot érzett a szobrászat iránt és 16 éves korában a firenzei akadémián az esti tanfolyam látogatója volt, ahol ércöntővé képezte ki magát. 1904- ben került Magyarországba és azóta állandóan itt dolgozik. Nevezetesebb munkái: a városligeti Washington-szobor, a milleniumi emlékmű összes szobrai. Jókai Mór szobra, Róna József „Kut“-ja a Széchenyifürdőben, Zala György Horthy-reliefje, Pásztor János székesfehérvári Hősi emlékműve, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond Tisza István-szobra Debrecenben, Damkó József ceglédi hősi emlékműve, Rákosi Jenő szobra és Szent Imre-szobor (Kisfaludi műve). A pécsi templom számos ércalakját ugyancsak ő öntötte. Vigyázó Gyula dr., sebész főorvos. Budapesten született, 1884-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, orvosdoktori diplomát 1907-ben nyert. Oklevelének megszerzése után a II. sz. sebészeti klinikán Récsey profeszszor mellett működött, majd a műtőorvosi diploma elnyerése után Hültl és Pólya tanárok mellett volt segédorvos a Szent István közkórház sebészeti osztályán. 1911— 1919-ig Pólya professzor mellett alorvos, majd a gróf Apponyi Albert poliklinikán Lobmayer asszisztense 1927. év végéig. 1928-tól kezdődőleg az O. T. I. Gömb utcai sebészeti rendelőnek