Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

B - Bánlaky András - Bányász Jenő dr. - Bányász Vilmos dr. - Bányai Leó - Bányai Sándor dr. - Barabás Arnold dr.

oklevelét 1893-ban nyerte el. Fiatal korában több budapesti napilapnál végzett újságírói munkát, később ügyvédi irodát nyitott. Mint ügyvéd spe­ciálisan magán- és keres­kedelmi jogi ügyekkel fog­lalkozik, értekezéseit és tanulmányait is ebből a témakörből meríti. 1913 óta a Magyar Országos Központi Takarékpénztár jogtanácsosa és egyúttal igazgatója. Az Első Magyar Részvényserfőzde igazgatósági tagja és jogtanácsosa. A Magyar Tisztviselők Or­szágos Egyesülete jogtanácsosa, az Otthon írók, Hírlapíróik­ Köre, az Országos Kaszinó és számos más társadalmi egyesület tagja. Bánlaky András, a Dunaszövetség ügyve­zető igazgatója. A pozsonymegyei Tövislen­csén született, 1878-ban. Egyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte és a jogi és állam­­tudományi vizsga meg­szerzése után mint szolga­­biró, Torontál megyében kezdte meg működését, majd mint árvaszéki ül­nök teljesített szolgálatot. A világháború kitörésekor mint honvédhuszárkapi­tány, a szerb és orosz fronton harcolt és szá­mos kitüntetést kapott. A háború befejezése után három éven ke­resztül külföldön tanulmányozta az idegen­­forgalmat. 1926 óta a megalakult Dunaszö­­vetség ügyvezető igazgatója. Tagja számos társadalmi egyesületnek. Bányász Jenő dr., kamarai titkár. Aradon született, 1884-ben. Középiskolai tanulmá­nyait az aradi állami főreáliskolában végezte és a budapesti tudományegyetemen államtu­dományi doktorátust és jogtudományi képe­sítést szerzett. 1907-ben a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara alkalmazásába állott, ahol 1927-ben titkári rangra emelkedett. Be­osztásában iparjogvédelmi kérdésekkel fog­lalkozik. Figyelemreméltó szakirodalmi műkö­dést fejt ki. Számos cikke jelent meg a külön­böző szaklapokban és napilapokban. A védjegy­­oltalom és a tisztességtelen verseny köréből 18 önálló munkát irt. Három szaklapnak fő­szerkesztője. Külföldön tartott francia és német nyelvű előadásai és idegen nyelven megjelent munkái és szakcikkei révén a bel­földön is igen előnyösen ismert szakíró. Az Iparjogvédelmi Egyesület főtitkára. Mint sportember, a Kolozsvári Egyetemi Athlétikai Klub elnöke, a Főiskolai Sportszövetség al­­elnöke és a Magyar Athlétikai Klub vivő­­szakosztály­án­a­k elnöke, majd legutóbb mint a Magyar Vívó­szövetség alelnöke értékes sporttevékenységet fejtett ki. Bányász Vilmos dr., ügyvéd. Nagybányán született, 1881-ben. Középiskoláit szülőváro­sában, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte és 1916-ban ügyvédi ok­levelet nyert. Fiatalabb éveiben élénk zsurnalisz­tikai tevékenységet fejtett ki, a különböző jogi szak­lapokban számos cikke és értekezése jelent meg. 1910—14-ig felelős szer­kesztője és kiadója volt a Székesfőváros című lap­nak. Háború előtt a Mun­kapárthoz tartozott, a po­litikai életben élénk részt vett és Tisza bi­zalmas párthívei közé számították. A világ­háborúban tartalékos főhadnagyi rangban vett részt. Jelenleg általános ügyvédi prak­­szist folytat, speciálisan kriminálisba ügyek­kel foglalkozik. A Vas- és Fémkereskedők Orsz. Egyesületének jogtanácsosa és több ki­­sebb-nagy­obb vállalat ügyésze. Tagja a Lipót­városi Körnek és a Lipótvárosi Kaszinónak. Bányai Leó, Galgócon született, 1862-ben. A középiskolai tanulmányok és a tanító­képző elvégzése után a poroszkai állami elemi iskolában kezdte tanítói működését. 1912-­ben igazgatóvá lép­tették elő. 1919 tavaszán, a hűségeskü­ megtagadása miatt, kiutasították a Fel­vidékről és itt nyert be­osztást. 1922-ben saját ké­relmére nyugalomba vo­nult. Vidéki pedagógiai lapokban több cikke je­lent meg. A magyarosí­tás terén elért eredmé­nyeiért több ízben részesült felsőbb elisme­résben. Bányai Sándor dr., főorvos. Hódmezővásár­helyen született, 1888-ban. Középiskolai tanul­mányait szülővárosában, egyetemi tanulmá­nyait Budapesten, a Pázmány Péter tudo­mányegyetemen végezte, ahol 1911-ben orvos­doktori diplomát szerzett. Oklevelének elnye­rése után speciális tanulmányait Jendrassik professzor belklinikáján folytatta s szerezte bel- és idegorvosi szakképzettségét. A világ­háború kitörésekor bevonult és a háború egész tartama alatt részben a szerb, részben az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint főorvos. Számos hadikitüntetés tulajdonosa. A háború befejezése után a budapesti Gond­viselés-kórház röntgen- és orvosi laboratóriu­mainak vezetője, majd 7 évig a hűvösvölgyi Park-szanatórium vezető főorvosa volt. 1927 óta az M. T. I. központi főorvosi felülvizsgá­latát vezeti. A Kir. Orvosegyesület, a MONE és több más tudományos egyesület tagja. Barabás Arnold dr., városi tiszti főorvos. Sárospatakon született, 1873-ban. Középisko­láit Sárospatakon, egyetemi tanulmányait Bu-

Next