Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
E - Ellenbogen József - Eller Ferencz - Eller Péter - Ellinger Emil - Ellinger Gáspár - Ellinger J. - Elschleger Gergely - Elsholz Joachim - Eltz János
Ellenbogen—Elez zése: Elischer. Kiadták: Birkholz, Vajda, Preszburg. 53. Szerencs János arczképe. Felirata: Szerencs János / A főrendi Ház elnöki titkára és hivatalfőnöke. Folio. Jelzése: Elischer. Kiadta Sarkady István, a »Hajnal« szerkesztője. 54. Szigligeti arczképe névaláírással. 8.-r. Jelzése: Elischer. Kiadja Rautmann Frigyes Budapesten. Nyomt. Kellner Ernő Budapesten. (Koszorú, 1879. évf.) 55. Szlávy József koronaőr arczképe. Felirata: Szlávy József (s még 3 sor aláírás). 4--r. Jelzése: Elischer L. Kiadta Sarkady István, a »Hajnal« szerkesztője. 56. Török János arczképe. Felirata: Török János / Királyi Tanácsos / M. kir. államrendőrségi Főkapitány. / Folio. Jelzése: Elischer L. 85. Kiadta Vereby Soma. 57. Ujfalussy Sándor főispán arczképe. Felirata: Ujfalussy Sándor / cs. és kir. kamarás. / Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja / a Vas koronarend lovagja. / Folio. Jelzése: Elischer Lajos. 58. Vigyázó Sándor arczképe. Felirata: Bojári Vigyázó Sándor / cs. kir. kamarás. / Folio. Jelzése: Elischer. Kiadta Vereby Soma. 59. Zalka János püspök arczképe. Felirata: Zalka János győri püspök. 8.-r. Jelzése: Elischer. Ezen önálló műlapokon kívül számos kőrajza jelent meg »Az Ország Tükré«-ben is. Az Ország Tükre. 1865. 297, 337, 357. 1. stb. ■—• Mintarajziskolai értesítők. — Kiáll. tárgymutatók. — Ország Világ. 1892. 338. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. ■— Vasárnapi Újság, 1874- 357-. (képpel). — 1875. 277. 1. (képpel). — 1876. 101. 1. (képpel), 293. 1. (képpel). — 1892. 366. 1. — 1899. 436. 1. (képpel). Ellenbogen József, 1. Könyöki József, Eller Ferencz, ötvös. Mint Landmeister 1792-ben lépett a pozsonyi ötvös czéhbe. 1794-ben egy inasát szabadította fel. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 141. 1. Eller Péter, rézműves. A XVIII. század közepén Pozsonyban élt. 1757-ben ő készítette a pozsonyi Mihály-kapu tornyán levő szent Mihály főangyalnak a sárkánynyal küzdő szobrát. Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városi. Pozsony vármegye és Pozsony sz. kir. város. Budapest, é. n. 148.1. — F. Szántó Károly dr.: Pozsony középkori erősségei. Nyugatmagyarorszggi Híradó, 1914 ápr. 18. Ellinger Emil, festő. 1889—1892-ig a budapesti mintarajziskolában tanult. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt: 1898. tavaszi nemzetk. kiáll.: Férfi arczkép, olajf. — Magyar parasztfej, olajf. 1898. téli kiáll.: Arczkép, olajf. kiáll. tárgymutatók. — Mintarajziskolai értesítők. Ellinger Gáspár, festő, szül. a XVI. század második felében, megh. 1621-ben Kassán. 1616-ban vétette fel magát a kassai polgárok közé, s ettől kezdve haláláig csaknem minden évben volt valami ügye a városi tanács előtt. 1618-ban Huber Kelemenórás panaszolta be s 1619-ben egy másik perből kifolyólag 40 frt. pénzbüntetésre ítélték, amit 30 írtra lekönyörögvén, úgy látszik ki is fizetett. 1620-ban Báthori Gábor fejedelem özvegyén kereste valami munkájának díját, a városi jegyzőkönyv szűkszavú feljegyzése azonban sem a munkáról magáról, sem annak áráról nem emlékezik meg. 1622- ben a művész özvegyének hagyatékában egyebek közt néhány vallásos és minta könyvet, Musculus kassai ev. pap atyjának arczképét, több vallásos tárgyú képet (Icones novi testamenti) és festékes dobozokat találtak. Kemény Lajos: A renaissance és roccoco Kassán. Arch. Ért. 1899. 114. 1. — U. az: Újabb adatok Kassa műtörténetéhez. Arch. Ért. 1900. 73. 1. — Művészet. 1903. 340—342. l. Ellinger J., rajzoló az 1830-as években alighanem Pesten. Művei: 1. Batthyány Ádám gróf képmása. Felirata: Deo favente. / Gróf Battyányi Ádám / Cs. Kir. Tan. Kam. és Hadivezér / a’ Kanizsai Vidék katonai kormányozója. 1651. / Kőrajz. 8.-r. Jelzése: Rajz:Ellinger J. 1836. (Ortelius után.) 2. Palochay Gábor arczképe. Felirata: Palochai / Báró Palochay Gábor / 1651. / Dat bona spes vires — — / Kőrajz. 8.-r. Jelzése: Rajz.: Ellinger J. 1834. (Ortelius után.) Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Elschleger Gergely, ötvös. 1559 körül Brassóban élt. Gyárfás Tihamér: A brassói ötv. tört. Brassó, 1912. 93. 1. Elsholz Joachim, éremvéső. 1580— 1598-ig a körmöczi pénzverdénél működött. Az utóbbi évben Selmeczre helyezték át. Ismeretes 1588-ból egy vert ezüst karácsonyi tallérja, előlapján az angyali üdvözlettel, hátlapján pedig azzal a jelenettel, amint az angyal jelenti Sámson születését. Úgy az elő, mint a hátlapon feliratok is vannak. A Gyűjtő, 1912. 3—4. sz. 178. 1.— Czobor Béla dr. és Szalay Imre: Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon. Budapest—Bécs, 1903. II. 428. 1. — Gohl Ödön: Numizmatikai ritkaságok. Numizmatikai Közlöny, 1903. 36. 1. — Ráth György: Az iparművészet könyve. Budapest, 1902. I. 290, 292—293. 1. Eltz János, rajzoló. 1854—56-ig a Manastoni-féle akadémián Pesten tanult, hol 1855-ben dicséretet, 1856-ban pedig harmadfokú kitüntető oklevelet kapott. Az első magy. festészeti akadémiát gyámolító tár- Képzőművészek Lexikona. I. 433 28