Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Bitzó Ilona - Biviévre - Bizony Ákosné Husszúfalussy Róza - Bizonyi János - Bjedov - Blaas Károly - Blaas - Blaaz Antal - Blamberger - Blandius
Bitzók Blandius magyar monarchia írásban és képben ez a nagyszabású mű illusztrálásában is részt vett. A M. Tud. Akadémia birtokában a következő arczképei vannak: Balassa Bálint térdképe, másolat a B. Ragályi Balassa Ferencz tulajdonában levő eredeti után; Hunfalvy Pál mellképe és Szily Kálmán arczképe. Nyilvánosan utoljára 1901-ben szerepelt. Azóta mindinkább aláhanyatlott alkotó kedve, s 1905-ben súlyos betegségbe esvén, végleg felhagyott a művészettel. Három évi szenvedés után 54 éves korában húnyt el. Akadémiai Értesítő, 1913. 537. 1. (A M. Tud. Akadémia képei és szobrai.) — Keleti: Die Frühlings Ausstellung im Künstlerhause. Pester Lloyd. 1880. ápr. 6. — Képzőművészeti Szemle. 1880. 61, 159. 1. — Kiáll. tárgymutatók. —■ Művészet. 1908. 63. 1. (arczképpel). — Vasárnapi Újság. 1878. 793. 1. (képpel). —• 1879. 725. 1. — 1880. 116. 1. (képpel). — 1880. 456, 712. 1. — 1880. 46. szám (képpel). — 51. szám (képpel). — 1882. 763—764. 1. (képpel). — 1883. 76 (képpel), 289—290 (képpel), 384—385. 1. (képpel). — 1884. 839. 1. (képpel). ■— 1907. 908, 919. 1. Bitzó Ilona, festőnő. A budapesti képzőművészeti főiskolán végezte tanulmányait. A Képzőművészeti Társulat 1909. évi nemzetközi grafikai kiállításán Erdőrészlet ez. rézkarczát és Kiskunhalasi tájrészlet ez. aquatintáját állította ki. Kiáll. tárgymutató. ■— Olgyai Viktor: A grafikai művek nemzetközi kiállításának tanulságai. Művészet. 1909. 88. 1. — Takács Zoltán: Magyar grafika. Művészet. 1909. 198. 1. Biviévre, 1. Biévre. Bizony Ákosné sz. Hosszúfalussy Róza, festőnő, szül. Ábrázryban (Borsod megye) 1848 febr. 14-én. 1892-ben műkedvelésből kezdett festegetni, s a magánszorgalom útján elsajátított ismereteit olaszországi, müncheni és párisi tanulmányútjai alkalmával bővítette. Kizárólag arczképeket fest s művei közül egy női képmással a budapesti Műcsarnok 1899. évi téli kiállításán is szerepelt. Állandó tartózkodási helye Miskolcz. Balogh Bertalan úr szíves közlése. — Kiáll. tárgymutató. — Szendrei János dr.: Miskolcz város tört. Miskolcz, 1911. V. 393. 1. Bizonyi János, ötvös. .1715-ben Nagyszombatban élt. Illéssy János dr.: Magyarországi ötvösök 1732-ben. Arch. Ért. 1904. 387, 394. 1. Bjedov, festő. A XVIII. század második felében Dalmácziában született. 1800—1810 körül a horvát-szlavonországi Lika megye görög keleti templomai részére számos képet festett. Kukuljevié-Sakcinski, Ivan: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. Zagreb, 1858—1860. 33. 1. Blaas Károly, osztrák festő; szül. 1815 ápr. 28-án Nandersben (Tirol), megh. 1894 márcz. 19-én Bécsben. Művészeti tanulmányait a velenczei akadémián kezdte, Firenzében folytatta és Rómában fejezte be. 1850-ben a bécsi képzőművészeti akadémia tanárává nevezték ki. 1852-ben Károlyi István gróf Fóthra hívta, s újonnan épített templomának freskókkal való díszítésével bízta meg. A freskókon kívül, melyek 1853-ban készültek el, B.-től valók e templomban a főoltár (szeplőtlenül fogantatott szent Szűz) és a két mellékoltár (szent Francziska és szent György) képei, melyeket még 1848-ban festett. Magyar vonatkozású művei közül felemlítjük Hunyady grófnő, később Obrenovics Milos fejedelem nejének arczképét, Scitovszky János herczegprimás, Zichy gróf és Andrássy Györgyné grófné, szül. Königsegg-Aulendorf Francziska grófnő képmásait. 1856-ban a velenczei akadémián vállalt tanári széket, 1866-ban azonban visszatért Bécsbe, s újra a képzőművészeti akadémia tanára lett. Legjelentékenyebb művei a bécsi arzenál freskói. Az Ország Tükre. 1864. 90, 100. 1. — Hevesi, Ludwig: österreichische Kunst des XIX. Jahrhunderts. Leipzig, 1903. 52. 191. 1. — Kiállítási kalauz. Közrebocsátja a gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás végrehajtó-bizottsága. Rimaszombat, 1882. 10. 1. —• Lajstroma a pesti műegylet 1854 okt.—nov. kiállításának. —■ Mihalik József: A krasznahorkai vár leltára. Kassa, 1913. 26. 1. — Ormós Zsigmond: Fóth művészeti szempontból. Pest, 1862. 13—18. 1. — Pallas Lexikon. III. 359. 1. —• Religio. 1856. —■ Rózsaffy Dezső: Osztrák művészek Magyarországon. Művészet. 1913. 340. 1. — Vas. Ujs. 1856. 5. 1. (Fóthi templom.) — Wolf: Selbstbiographie des Malers Karl Blaas. Wien, 1876. Blaas, 1. Blass, Bios, Blass. Blaaz A na 1, 1. Blass A. Blamberger, fametsző. Majer István rajza után fára metszette Kinizsi és Báthori diadalemlékét, mely a kassai »Mulattató Képes Újság« 1848. évfolyamának 303. lapján jelent meg. Blandius, miniator. Az 1470-es évektől Mátyás király szolgálatában állott, aki nemcsak codexeket festetett vele, hanem jelesebb kéziratoknak a Corvina számára való összevásárlásával is megbízta. így tudjuk, hogy 1471-ben Rómából kéziratokkal megrakottan tért vissza Budára. Beöthy Zsolt: A művészetek története. III. k. Újkor. Budapest, 1912. 402. 1. — Csánki Dezső: Első Mátyás udvara. Századok. 1883. 568. 1. — Csontosi János: XV. századi könyvtári viszonyok s egy ismeretlen Corvin incunabulum. Magyar Könyvszemle. 1878. 69. 1. — U. az: Külföldi mozgalmak a Corvina irodalom terén. Magyar Könyvszemle, 1878. 217. 1. — U. az: Arch. Ért. 1885. 387. 1. — U. az: A Korvina. Előzményei, alapítása, pusztulása és az irodalomban való rekonstrukciója. Pallas Nagy Lexikona. Budapest, 1895. X. k. VII, XVI. 1. — Czobor Béla dr és Szalay Imre: Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon. Budapest—Bécs, 1903. II. k. 220. 1. — Divald Kornél: Budapest művészete a török hódoltság előtt. (Művészeti Könyvtár.) Budapest, é. n. 139. 1. — Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora. 1440—1526. (Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Budapest, 1896. IV. k.) 536. 1. — Ilg, Albert: Kunstgeschichtliche Charakterbilder aus Österreich-Ungarn. Wien, 1893. 136. 1. Képzőművészek Lexikona. I. 20.