Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Blas - Blaschka Gáspár - Blaschka Richard - Blaschke János
Blas—Blaschke Blas, 1. Blaas, Blass. Blaschka Gáspár, ötvös. Az 1820-as években a pozsonyi cs. k. zálogház becslőmestere volt. 1823-ban felvételért folyamodott a pozsonyi ötvös czéhhez, amely ez év júl. 6-án avatta mesterré. Mesterremeke egy pár brilliáns fülbevaló volt. A czéh iratai egy inas felszabadítással kapcsolatban 1830-ban említik utoljára. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 89, 91, 94, 100, 149. 1. Blaschka Richard, ötvöslegény. Alighanem az előbbinek fia. Az ötvösséget 1853— 1857-ig Weinstahl József pozsonyi mesternél tanulta. U. o. 96, 152. 1. Blaschke János, rézmetsző, szül. 1770 decz. 12-én Pozsonyban, megh. 1833 ápr. 9-én Bécsben. Atyjával még gyermekkorában Bécsbe került s utóbb csaknem egész életén át itt működött. A rézmetszést a képzőművészeti akadémián Schmuzer Jakab osztályában, majd Kohl Kelemen műhelyében tanulta. A XIX. század elején egyike volt a legkeresettebb bécsi rézmetszőknek. Számos magyar, osztrák és német kiadványhoz készített metszeteket s ez az oka, hogy önálló műlapokat nem igen adott ki. Igen dicsérik egy Murillo után készült nagy műlapját, Fleischer G. lipcsei kiadó számára készült arczképsorozatát, s néhány, a Haas-féle vállalat számára a Belvedere képeiről metszett lapot. A zsebkönyv kiadók még Németországból is felkeresték, a magyar kiadók közül pedig Igaz Sámuel (Hébe) és Kisfaludy Károly (Auróra) foglalkoztatták. A Doll czég kiadásában megjelent Schiller, Wieland és Goethe kiadványokhoz metszett képeivel szintén elismerést szerzett. A magyar írók közül korának legjobbjaival összeköttetésben állott. Dayka Gábor verseihez s az Ossián fordításhoz ő készítette a rézmetszeteket. A Dayka verseihez készített kép és czímlap 35 írtba, az Ossiánhoz készített képek 95 írtba kerültek. Kiss János műveinek második kötetéhez (Socrates a három gráczia előtt), továbbá Kazinczy Poétái berkéhez azt a képet, mely Venust, Ámort és Psychét ábrázolja szintén B. metszette. Kazinczy őt inkább »históriai rajzok« metszésére találta alkalmasnak s egy alkalommal azt írta Helmeczy Mihálynak: »Blaschkeval én portrait nem metszetnék.« Berzsenyi nagyobb elismeréssel volt iránta, s az általa rézre metszett arczképét, melyért a költő száz forintot v. c. fizetett, igen kedvelte: »csak azért is, minthogy egy martialis óda néz ki belőle.« A művész, bár 40 éves kora óta állandóan betegeskedett, még 60 éves korában is szorgalmasan dolgozott s 1833-ban 63-ik évében halt el. Művei (megnevezve a metszeteken lévő feliratok által): 1. Rudolph I. Jelzése: Blaschke sc. (I).— 2. Albrecht I. (I). — 3. Trautmannsdorf (I). — 4. Wallenstein. Jelzése: Jagemann del. J. Blaschke sc. (I). — 5. Frédéric le Beau (II). .— 6. Albert le Paralitique (II). — 7. Lichtenstein (II). — 8. Joh. v. Hunyad (II). — 9. Leopold der Biederbe (III). — 10. Ernst der Eiserne (III). — 11. Dietrichstein (III). — 12. Eugen (III). — 13- Albrecht II. (IV). — 14. Ladislaus Posthumus (IV). •— 15. Stahremberg (IV). — 16. Daun (IV). — 17. Friedrich IV. (V). — 18. Maximilian I. Leyden festménye után (V). — 19. Comenius. J. Kleinhard rajza után (V). — 20. Denis. Caspar festménye után (V). — 21. Carl V. (VI). — 22. Ferdinand I. (VI). — 23. Eckhel (VI). — 24. Mengs. Mengs festménye után (VI). — 25. Maximilian II. (VH). — 26. Rudolph II. (VII). — 27. Zriny (VII). — 28. Zyska (VII). — 29. Mathias II. (VIII). — 30. Ferdinand II. (VIII). — 31. Mozart (VIII). — 32. Adamberger (Maria Anna). (VIII). — 33. Ferdinand III. (IX). — 34. Leopold I. (IX). — 35. Hell (IX). — 36. Born (IX). — 37. Joseph I. (X). — 38. Carl VI. (X). — 39. Lazius (X). — 40. Pázmány (X). — 41. Theresia (XI). — 42. Joseph II. (XI). — 43. Schroetter (XI). — 44. Pray, Georg (XI). — 45. Leopold II. (XII). — 46. Franz I. (XII). — 47. London (XII). — 48. Kaunitz (XII). — 49. Vratislav II. (XIII). — 50. Vladislav II. (XIII). — 51. Freundsberg (XIII).—52. Tilly (XIII). — 53. Ottocar I. (XIV). — 54. Wenceslaus II. (XIV). — 55. Montecuculi (XIV). — 56. R. Stahremberg (XIV). — 57. Ottocar II. (XV). — 58. Wenceslaus III. (XV). — 59. Lobkowitz (XV). — 60. Riegger (XV). — 61. Johann (XVI). — 62. Carl IV. (XVI). — 63. Sperges (XVI). — 64. Schmidt (XVI). — 65. Wenzel (XVII). — 66. Sigismund (XVII). — 67. Khevenhüller (XVII). — 68. Traun (XVII). — 69. Podiebrad (XVIII). — 70. Vladislav (XVIII). — 71. Donner, Raphael (XVIII). — 72. F. Paulin (XVIII). — 73. Leopold der Heilige (XIX). — 74. Leopold der Tugendhafte (XIX). — 75. Leopold der Glorreiche (XX). — 76. Friedrich der Streitbare (XX). Az 1—76. sz. a. rézmetszetű arczképek Joseph Freyherr von Hormayr: Oesterreichischer Plutarch-jában Bécsben jelentek meg. A metszet czíme után való zárójelben lévő római szám a mű azon kötetét jelenti, melyben a metszet feltalálható. Az I—XII. kötet 1807-ben, a XIII—XV. kötet 1808-ban, a XVI—XVIII. kötet 1809—1812-ben, s a XIX—XX. kötet 1814-ben került ki a sajtó alól. Valamennyi arczkép körülbelül egyforma oval alakú keretbe van illesztve. Az arczok pontozott, egyéb ábrázolások pedig vonalas modorban készültek. Alakjuk kis 8.-r.