Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Blaschnek Sámuel Benjamin - Blaska - Blaske Frigyes - Blaske - Blaskovics Irén - Blaskovits Ferencz - Blass Antal - Blass Mátyás
Blaschnek—Blass 130. A megboszult hitszegő. i2.-r. Clarot S. rajza után. Kisfaludy Károly: Auróra. 1824. 131. Indulat hatalma. i2.-r. Clarot S. rajza után. U. o. 132. A szép Eszter. Clarot S. után i2.-r. U. o. 133. Rozgonyi Cecilia. Schoeft rajza után. i2.-r. U. o. 134. A megváltó. Caracci Hannibal után. 12.-r. Hébe zsebkönyv. 1825. 135. Kazinczy Ferencz emléke. Rieder rajza után. 12.-r. U. o. 136. Koháry István. Wiedemann metszete után. i2.-r. U. o. 1826. 137. Léva vára. 12.-r. U. o. 138. Ganymed elragadtatása. Correggio után. 12.-r. U. o. 139. Kray arczképe. Jelzése: Kappeller pinx. Blaschke se. 8.-r. 140. Andreas Kazinczy de eadem és még 9 sor latin szöveg. Rézmetszet, 8.-r. Jelzése: J. Blaschke se. 141. Berzsenyi Dániel arczképe. Rézmetszet, 8.-r. Jelzése: J. Schorn pinx. J. Blaschke se. 142. Ansicht von Pest. Külön van még ezen a képen: Das neue Theater Gebäude és Die B. v. Bruder’sche Halle. Rézmetszet. Jelzése: Blaschke sculp. 143. Dobozy hitvesével. Scharmer Mór rajzolta, Blaschke János metszette, beszívatta Axmann József. Aczélmetszet. 144. Sopron látképe. Aláírása: Ansicht von Oedenburg. Rézmetszet; kis 8.-r. Jelzése: J. Blaschkese. 145. Lemberg látképe. Aláírása: Ansicht von Lemberg. Rézmetszet; kis 8.-r. Jelzése: J. Blaschkese. A 144—145. sz. a. metszetek a következő műben jelentek meg: Bredetzky, Samuel: Reisebemerkungen über Ungern und Galizien. Wien, 1809. I—II. kötet. Ernst Lajos: A magyar történeti festészet. Budapest, 1910. 31. 1. — Lanfranconi Enea által Budapest fővárosnak ajándékozott budapesti történelmi képek jegyzéke. Budapest, 1887. 16. 1. — Művészet. 1904. 207, 270, 290, 345. 1. — 1907. 138. 1. — Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek. Századok. 1874. 30— 32. 1. — Ráth György: Az iparművészet könyve. Budapest, 1902. I. 504. 1. — Regélő. 1836. I. 191. 1. — Schedel Ferencz: A képzőművészetek története Magyarországban. Budapesti Híradó. 1846. I. 372. sz. — Tschischka: Kunst und Alterthum in dem österreichischen Kaiserstaate. Wien, 1836. 339. 1. — Tudományos Gyűjtemény, 1821. XII. 101. 1. — Wurzbach: Biographisches Lexikon. Wien, 1856. I. 426. I. Blaschnek Sámuel Benjamin, térképrajzoló és földmérő Pesten. Műve: Buda és Pest térképe. Felirata: Plan der königlichen ungarischen freyen Städte Ofen und Pesth sammt deren Umgebungen mit Beyhilfe der besten bereits vorhandenen Grundrisse, gezeichnet und dem löblichen Magistrat der königl. Freystadt Pesth gewidmet von Samuel Benjamin Blaschnek 1830. Színezett helyszínrajz magyarázatokkal. Kőrajz; folio. Jelzése: Lithogr. bey Joh. Schmid Maria, Dorotheagasse Nr. ii in Pesth. — Schrift und Numerirung von Leo Thorsch. — Lithogr. von. E. K. Frühwirth. Több kiadásban megjelent. — 1833—1836-ban Schedius Lajossal együtt kiadta Magyarország nagyméretű térképét. Ezt metszették Stein Károly és Hyrtl J., rézre rajzolta Rauschenfels, s nyomtatták Bécsben. Lanfranconi Enea által Budapest fővárosnak ajándékozott budapesti történelmi képek jegyzéke. Budapest, 1887. 17. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Blaska, 1. Blaschka. Blaske Frigyes, szobrász Budapesten. A Képzőművészeti Társulat 1901. évi tavaszi nemzetközi kiállításán Aranka cz. mellszobrát állította ki. Kiáll. tárgymutató: Blaske, 1. Blaschke. Blaskovics Irén, festőnő Budapesten. 1899 —1904-ig a budapesti mintarajziskolában végezte tanulmányait. Virág- és csendéletképeivel 1903 óta szerepel vidéki (Szeged stb.) kiállításokon. Mintarajziskolai értesítők. •— Kiáll. tárgymutatók. Blaskovits Ferencz, festő, szül. 1859-ben Bécsben. Tanulmányait a bécsi és müncheni képzőművészeti akadémiákon végezte s Benczúr Gyula, Seitz és Dietz voltak tanárai. Utóbb Budapestre jött s rövid ideig a Benczúr-féle mesteriskola növendéke volt. Az 1890-es évek folyamán Tatán telepedett le. A budapesti Műcsarnok kiállításain legelőször 1883-ban »írja alá!« cz. képét állította ki. Leginkább táj- és genreképeket fest. 1891-ben a zágrábi műkiállításon dicsérő oklevelet nyert. Legjelentékenyebb műve, a Gyanús alku (1888), a millenniumi kiállításon is látható volt. Ezredéves orsz. kiállítás. A képzőművészeti osztály képes tárgymutatója. Budapest, 1896. 89—90. 1. Blass Antal (Antoni Blaas, Blaaz, Blas, Tonch Blas), ötvös. 1555 körül Nagyszebenben működött. Kemény Lajos: Műtörténeti adatok Kassa múltjából. Arch. Ért. 1906. 56. 1. ■— Mihalik József: A nagyszebeni ötvösök czéhpecsétje. Arch. Ért. 1897. 192. I. — U. az: Kassa v. ötv. tört. Budapest, 1900. 172. I. —- Müller, Friedrich: Zur Geschichte der sächs. Goldschmied-Zünfte. Sächsischer Hausfreund. Kronstadt, 1865. 34. 1. ■— Roth, Victor: Geschichte des deutschen Kunstgewerbes in Siebenbürgen. (Studien zur deutschen Kunstgeschichte.) Strassburg, 1908. 67. 1. — Teutsch, Fr.: Hermannstädter Goldschmiede. Korrespondenzblatt. 1880. 9. sz. Blass Mátyás, ötvöslegény. Mesterségét Pozsonyban tanulta, ahol 1742 jan. 6-án Berner János Bálint (1. o.) szabadította fel. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Évt. 1911. 126. 1.