Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
D - Dózsa - Döbrentei István - Döckhler Dávid - Döményi László - Dömjén - Dömjén - Dömötör László - Dömötör - Dörre Endre - Dörre Tivadar
Dózsa—Dörre hozott. 1871-ben szülői látogatására Marosvásárhelyre utazott, s ugyanitt, állítólag szerelmi bánatában, önkezűleg vetett véget életének. Legutolsó festménye Wittich József marosvásárhelyi könyvkereskedő leányainak közös arczképe volt, melyet közbejött halála miatt már be sem fejezhetett. Albuma: A magyar festőművészet —. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás. Budapest, é. n. 101. 1. — Ernst Lajos: A magyar történeti festészet. Budapest, 1910. 75. 1. — Kacziány Ödön: Emlékezések a múlt századból. Művészet. 1912. 401—405. 1. —■ Művészet. 1904. 342—343. 1. — Peregriny János dr.: A M. N. Múzeum képtárának leíró katalógusa. Budapest, 1900. 34. 1. — Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadémián. Művészet. 1912. 181. 1. — Szépművészeti Múzeum. A modern képtár lajstroma.Budapest, 1908. 32. 1. — Vasárnapi Újság, 1870. 249, 421. 1. — 1871. 214. 1. —■ Wurzbach: Biographisches Lexikon. Wien, 1872. XXIV. 393. 1. Dózsa, 1. Dósa. Döbrentei István, festő. Döbrentei Gábor kir. tanácsos, író öccse. Ügyes rajzoló volt, s több arczképet készített. Egyebekközt lerajzolta szepesszombathelyi Rajner János Györgyöt, a tátra kiesdi hidegvízgyógyintézet megalapítóját. Ezt az arczképet 1846-ban Szerelmes (1. o.) rajzolta kőre. Egy vízfestménye, mely Andrássy György gróf dernői vasgyárából öt vasgyári munkást ábrázol, a Történelmi Képcsarnok tulajdona. Méretei: 26 , 402 cm., s jelzése: »Levette Döbrentei István, 1845.« Andrássy Dénes grófnak D. által készített ifjúkori mellképe (fehérrel illuminált szénrajz), a krasznahorkai Francziska-ereklyemúzeumban van. Honderű, 1846. I. 217. 1. (Heti szemle.) — Mihalik József: A krasznahorkai várban létesített Francziska-ereklyemúzeum leíró lajstroma. Kassa, 1912. T20. 1. —• Tört. Képcsarnok grafikai kiállításának leíró lajstroma. Budapest, 1907. 99—100. 1. Döckhler (T h o e k 1er) Dávid, bécsi születésű ötvös. 1632-ben iktatták a pozsonyi mesterek sorába. A czéh iratai 1641-ben említik utoljára. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 98, 117. 1. Döményi László, festő, szül. 1890 febr. 21-én Tornallyán (Gömör megye). Tanulmányait 1909-ben Budapesten Szablya Frischauf Ferencznél kezdte, 1910-ben pedig a képzőművészeti főiskola növendéke lett, ahol Ferenczy Károly és Zemplényi Tivadar vezetése alatt tanult. 1912-ben Szicziliában, Nápolyban, Rómában és Firenzében volt tanulmányúton. Képei közül említésre méltók: Feketeruhás hölgy tükör előtt, mely a Műcsarnok 1912. évi tavaszi tárlatán volt először kiállítva (Tolnayné tulajdona); Z. Molnár László színművész arczképe, mely a Művészház 1913. évi őszi tárlatán volt kiállítva (Z. Molnár László tulajdona); Hegedűs Gyula, a Vígszínház tagjának arczképe és Szentiványi Árpád országgyűlési képviselő képmása. Kiáll. tárgymutatók és önéletr. adatok. Dömjén, ötvös. A XVI. század második felében Nagyváradon élt, hol 1584—1591-ig a bírói tisztet viselte. Kemény Lajos: Adatok az ötvösség történetéhez. Arch. Ért. 1902. 73. l. Dömjén, 1. még Demjén. Dömötör László, rajzoló, főreáliskolai rajztanár, szül. 1850 aug. 21-én Kún-Szent- Miklóson (Pest megye), megh. 1903-ban Felkán (Aradon temették). 1871—75-ig a budapesti mintarajziskolában végezte tanulmányait s ugyanitt rajztanári oklevelet szerzett. 1875—78-ig a budapesti VI. ker. főreáliskolánál, 1878—80-ig a selmeczbányai piarista gymnasiumban s 1880-tól haláláig az aradi főreáliskolában tanított. Irodalmilag is működött s archaeologiai czikkeihez mindig maga rajzolta az illusztrácziókat. Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város története. Arad, 1895. II. 828. 1. ■— Szinnyei: Magyar írók. II. 1058. h. — Vas. Ujs. 1903. 548. 1. Dömötör, 1. még Demeter. Dörre Endre, építész Budapesten. A Képzőművészeti Társulat 1913. évi tavaszi kiállításán következő műveivel vett részt: Krákói tanulmányok (Kilátás a Wawelből, A dóm tornya [vízf.]; A régi városház tornya, Jézus szent testének temploma [rajz]; Mária templom, Wawel [rajz]; Sírkő a Mária templomban, Udvarrészlet Kasimiersből, Sírkő a szent Katalin templomban [rajz]; Szent Katalin temploma [rajz]; Részlet a Kasimiersből, Mária templom, Jézus szent testének temploma [vízf.]). Kiál. tárgymutató. Dörre Tivadar, festő és illusztrátor, szül. 1858 aug. 23-án Nemes-Pécselyen (Zala megye). A középiskola elvégzése után a m. kir. pénzügyminisztériumban kapott állást. 1891—93-ban a budapesti mintarajziskolában Lotz Károly vezetése alatt tanult, azonban már ezt megelőzőleg mint illusztrátornak jelentékeny sikerei voltak. Az 1880—90-es években főleg a Franklin- Társulat foglalkoztatta s nemcsak a »Vasárnapi Újság«, de egyéb kiadványai részére is számos rajzot készíttetett vele. Tudományos és díszmunkák számára sokat rajzoltattak D.-vel, kinek Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben ez a nagyszabású mű illusztrálásában szintén része volt. 1893—94-ben a mintarajziskolában a rajztanár- és tanítójelöltek alakrajzi gyakorlatainál mint kisegítő tanár működött közre. 1894 őszén a budapesti VI. ker. reáliskolához nevezték ki rendes rajztanárrá, 1897-ben azonban az iparművészeti rajz tanítására újból meghívók a mintarajz-