Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
F - Feldmayer Pál - Feldmesser Gáspár - Feledi (Flesch) Tivadar - Felek Gyula - Felházy Károly - Felica de Pisa
Feld—Felica Művészeti Krónika. 1913. 6. sz. — N. Gy.: Négy nagyváradi művész kiállítása. Tiszántúl. 1913 decz. 21. — Nagy Mihály dr.: A nagyváradi művészet bemutatkozása. Szabadság. 1913 decz. 21. — Nagyvárad. 1913. decz. 25. (Hogy teremtsünk Nagyváradon művészeti életet?) — Nagyváradi Napló. 1913 decz. 10. (Négyes kiállítás a vármegyeházán.) — U. o. 1913 decz. 21. (Kiállítás a vármegyeházán.)— Sas Ede: Az első nagyváradi műkiállítás. Nagyvárad. 1913 decz. 21. Feld Imre, 1. Földes I. Feldmayer Pál, rajzoló a XVII. század második felében Erdélyben. Laurentio Toppeltino de Medgyes: Origines et occasus Transsylvanorum cz. művéhez (Lugduni, 1667.) F. rajzolta a képeket, melyeket Lauuer C. metszett rézre. Szendrei János dr.: A magyar viselet tört. fejlődése. Budapest, 1903. 125. 1. Feldmesser Gáspár, ötvös. A XIX. század közepén Pesten élt. Az 1843-iki pesti iparműkiállításon a jury dicsérő említésben részesítette. Regélő. 1843. II. 1076. 1.— Társalkodó. 1843. 344 1. Feledi (Flesch) Tivadar, festő, szül. Pesten 1852 okt. 8-án, megh. 1896 febr. 6-án Budapesten. Eleinte a mérnöki pályára készült és Zürichben folytatta tanulmányait, utóbb azonban félbeszakította azokat, s minthogy nagy kedvet érzett magában a festészet iránt, Olaszországba, majd Münchenbe s végül Párisba ment, hat éven át foglalkozván festészeti tanulmányokkal. A franczia fővárosban előbb Bonnat és Munkácsy Mihály, utóbb pedig Zichy Mihály tanítványa volt. Párisban hosszab ideig tartózkodott s ugyanitt meg is nősült. Felesége Zichy Zsófia, a nagy magyar mester leánya volt. 1880-ban F. két genreképe a párisi Salonban is helyet kapott. E siker után azonban csakhamar elhagyta a franczia fővárost és Bécsben telepedett le, honnan kevéssel utóbb Budapestre tette át állandó lakását. Az 1885-iki országos kiállításon éremmel tüntették ki. F. mint állatfestő emelkedett némi jelentőségre. Megy a juhász szamáron ez, képét halála évében özvegye a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A budapesti Műcsarnok kiállításain következő képeivel szerepelt: 1877. téli kiáll.: Tehénistálló, olajf., 1500 frt. — Tehén az istállóban, olajf. 1880. őszi kiáll.: Tisza partja a szolnoki híddal, olajf., Csukássy József tulajdona. 1880. karácsonyi kiáll.: Pipázó czigánylegény, olajf. — Csendélet, olajf. 1881. tavaszi kiáll.: Oltár előtt, olajf. — Szolnoki muzsikus gyerek, olajf. — A mocsáron keresztül, olajf. — Udvarba térő szekér, olajf. 1881. őszi kiáll.: Haraszti legelő, olajf. — Istállórészlet, olajf. — A szamár-istállóban, olajf. — A falu bikája, olajf. 1881. karácsonyi kiáll.: Pipára gyújtó katona, olajf. — Női tanulmány, olajf. — Vándorló legény, olajf. 1882. őszi kiáll.: Tehén-istálló, olajf. — Huszár, olajf. — Közeledő zivatar, olajf. — Huszárok, olajf. — Ökrök nyári jászol körül, olajf. 1883. őszi kiáll.: Modern Magdolna, olajf. — A vásárról hazafelé, olajf. — Lóugratás, olajf. — Keresztény vértanú, olajf. 1884. tavaszi kiáll.: Huszárok a szolnoki tiszai hídon, olajf., 450 frt. — Huszárok gyakorlaton, olajf., 260 frt. 1884. őszi kiáll.: Vértanú utolsó imája, olajf. — Jobbra-e vagy balra? olajf. 1885. orsz. kiáll.: Keresztény martyr, olajf., 600 frt. — Lövéshez szoktatás, olajf., 1200 frt. — Hóban lovagló huszárok, olajf., 800 frt. 1888. őszi kiáll.: Téli tájkép birkákkal, olajf.— Csendélet (keleti edények), olajf. 1890. téli kiáll.: Téli vadászat nyúl és fáczánra, olajf. — Megy a juhász szamáron, olajf. — őszi vadászat, olajf., 250 frt. — Téli hajtóvadászat (A puskások felállítása.), olajf., 250 frt. 1896. ezredéves orsz. kiáll.: Téli táj, olajf. — Martyr, olajf. — Jobbra-e vagy balra? olajf., Királyfi Ármin dr. tulajdona. — Lövéshez szoktatás, olajf. — Vándorlegény, olajf., Királyfi Ármin dr. tulajdona. — Csendélet, olajf. Budapesti Hírlap, 1896. 37. sz. — Ezredéves orsz. kiállítás. A képzőművészeti osztály képes tárgymutatója. Budapest, 1896. 109—110. 1. — Fővárosi Lapok, 1896. 38. sz. — Kalauz a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat képtárában. Temesvár, 1907. 7. 1. — Keleti Gusztáv: Festészet és szobrászat. (Matlekovits S.: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Budapest, 1898. IX. k.) 224. — Képzőművészeti Szemle. 1880. 102, 160. 1. — 1881. 12, 59, 62, 156, 184. 1. — Kiáll. tárgymutatók. — Peregriny János dr.: A M. N. Múzeum képtárának leíró katalógusa. Budapest, 1900. 169. 1. — Prém József: Magyar műtermek. Magyar Szalon. V. 1886. 58. 1. — Vasárnapi Újság. 1896. 94. 1. (Nekrolog.) Felek Gyula, gyulai születésű szobrász. Tanulmányait Békés vármegye ösztöndíjával végezte s egy ideig Fadrusz János műtermében dolgozott. Legjelentékenyebb műve Erzsébet királyné márvány mellszobra, mely Gyulán a Göndöcs-parkban áll. Leleplezték 1904 júl. 24-én. Pesti Hírlap, 1904 ápr. 4., jún. 4., júl. 21. számai. — Művészet. 1904. 339. 1. — Vas. Ujs. 1904. 528. 1. (képpel). Felházy Károly, rajzoló, szül. 1846-ban, megh. 1868 jún. 16-án P.-Csehben, Erdélyében. XII. Károly svéd király szállása Ziláhon cz. rajza fametszetben a »Hazánk s a Külföld« 1867. évfolyamában jelent meg. Hazánk s a Külföld, 1867. 181. L . Szinnyei József: Magyar írók. III. 339. h. Felica de Pisa, olasz származású hadimérnök és építész. 1556-ban Sáros és Kassa megerősítésének munkálatait vezette.