Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)

G - Gily Ignácz - Gimes Lajos - Gimzer Etelka - Gindert Péter - Ginovszky István - Ginter András - Giorgio di Domenico de Ungaria - Giovanni della Bombarde - Girica Péter

Gily—Girica váradon rendezett képeiből kollektiv kiállí­tást. Jelenleg Győrszemerén él. Győri Hírlap. 1912 márcz. 2. (Képkiállítás a vár­­megyeházán.)­­—­ 1912 márcz. 6. (Gillemot kiállítása.) — Mintarajziskolai értesítők. — Szohurek Antal: Gillemot Ödön. Győri Hírlap. 1908 nov. 22.­­—­ Ti­szántúl. 1912 ápr. 23. (A Tajnai Gillemot-kiállítás.) — Vasvármegye. 1911 decz. 10. (Tajnai Gillemot Ödön.) — Vasárnapi Újság. 1897. 157. 1. Gily I­g­n­á­c­z, festő, szül. 1810-ben Ba­­rátson (?). 1839-ben a müncheni képzőmű­vészeti akadémián tanult. Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőmű­vészeti akadémián. Művészet. 1912. 179. l. Gimes Lajos, festő, szül. 1886 nov. 29-én Miskolczon. Iskoláit szülővárosában, az ipar­­raj­ziskolát pedig Budapesten végezte. Ezután az iparművészeti iskolába lépett, ahol öt évig tanult. Az iskolai évek alatt több pályázaton érmet és díjat, az utolsó évben pedig képe­sítő oklevelet nyert. A Nemzeti Szalonban állított ki először, s 1906-ban a milánói nem­zetközi kiállításon négy festményével vett részt. Az iparművészeti iskola elvégzése után főleg gyalogszerrel bejárta az országot és értékes ethnographiai rajzokat gyűjtött. Az egy éves katonai szolgálat után külföldre utazott és hosszabb ideig időzött Berlinben, Brüsszelben és Párisban. Hazatérve, Miskol­czon telepedett meg, hol 1909-ben festette a Miskolczi Kölcsönös önsegélyző Hitelszö­vetkezet pénztártermének freskóit. Ugyanez évben a miskolczi festőkkel egyetemben ki­állítást rendezett a vármegyeháza nagyter­mében, mely alkalommal miskolcz-környéki tájképeit és több genreképet állított ki. 1910- ben Olaszországban járt s itt készült tájké­peiből az év végén kollektív kiállítást rende­zett Miskolczon. 1912-ben ismét gyűjtemé­nyes kiállítás keretében mutatta be legújabb műveit szülővárosa közönségének. Ez utóbbi alkalommal A hámori tó, Árva vára esthan­gulatban, Avasi templom, Üstökös ház, Kis ház, Toronyrészlet, Czigánypurdék, Modellek cz. olajfestményeit és Lacroma szigetről, va­lamint Danivölgyi barlanglakások cz. aqua­­relljeit dicsérte a helyi sajtó. A budapesti Műcsarnok tárlatain követke­ző műveit állította ki: 1911— 12. jubiláris téli kiáll.: A lagúnák városa, vízf. 1912. márcz. kiáll.: Folyópart, vízf. — Ra­­guzai kikötő, vízf. 1912— 13. téli kiáll.: Matyó asszony, olajf. 1914. tavaszi kiáll.: A Bakáts-tér, olajf. — A selmeczi városház tér, olajf. — Műterem sarok, olajf. kiáll. tárgymutatók. — Kovács Gábor: Gimes La­jos kiállítása. Miskolczi Napló. 1911 jan. 1. — Mis­kolczi Napló. 1912 okt. 6. (Gimes Lajos képkiállítá­sáról.) — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 168. 1. — Szendrei János dr.: Miskolcz város tört. Miskolcz, 1911. V. 399. ]. és a művész közlése nyo­mán. Gimzer Etelka, festőnő, szül. 1876 ok­tóber 14-én Szinóbányán (Nógrád megye) Vidéky János igazgató-tanár vezetése alatt a budapesti iparrajziskolában kezdte tanul­mányait, majd 1898-ban a magy. kir. női festőiskolába lépett, hol 1908-ig Deák Ebner Lajos útmutatása alapján tanult. Ez idő alatt több ösztöndíjban részesült. 1906-ban 400 korona utazási ösztöndíj­et, 1908-ban pedig 600 koronás államsegélyt kapott. 1906-iki ta­nulmányútja alkalmával egész Nyugat-Euró­­pát beutazta. Jelentékenyebb művei: Búsuló juhász és Vallomás ez. genreképei, továbbá a Féltékeny ez. nagyobb kompozíczió, vala­mennyi a művésznő birtokában. Ezenkívül egy Tanulmányfej (1902), Hubay Jenőné szül. Czebrián grófné tulaj­don­a; Krisztusfej (1906), mely Török Aurél dr. egyetemi ta­nár tulajdona volt; Arczkép, Fülep Jenő tu­lajdona; Női arczkép (1906), Teszák Emilné tulajdona stb. Az utóbbi képe a Műcsarnok 1906. évi tavaszi tárlatán volt kiállítva. G. a Nemzeti Szalon és a Magyar Képzőművész­­nők Egyesületének tárlatain is többször részt vett. Kiáll. tárgymutatók. —­ Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 168. 1. — Új Idők. 1906. 17. sz. és a művésznő közlése nyomán. Gindert Péter, szobrász, 1. Gémes Gin­ciért P. Ginovszky István, festő. Az 1840-es években Pesten élt. A pesti műegylet 1843. évi tárlatán két aquarell tájképét (Majna- Frankfurti vidékek) állította ki. Ginter András, érezöntő. Egy 1675-ből való mozsara a nagyszebeni Brukenthal-mú­­zeumban van. Roth, Victor: Geschichte des deutschen Kunstge­werbes in Siebenbürgen. (Studien zur deutschen Kunstgeschichte.) Strassburg, 1908. 24. 1. Giorgio di Domenico de Ungaria, magyar származású festő a XV. század kö­zepén Ferrarában. Berzeviczy Albert:­­Beatrix királyné. Budapest, 1908. 278. 1. és e mű ismertetésében Bagyary Simon dr.: Arch. Ért. 1910. 77. 1. Giovanni delle Bombarde, magyar származású ágyúöntő a XV. században Olasz­országban. Fia, Girolamo élei Pacchia, festő volt Sienában. Berzeviczy Albert: Beatrix királyné. Budapest, 1908. 278. l. Girkca Péter, dalmát aranyműves a XV. században. A spalatói quadernákban fennma­radt 1449 márcziusából egy szerződés, mely szerint G. a spalatói székesegyház részére egy tabermaculumot köteles készíteni. Hogy G. ezenkívül mit dolgozott még, nem tud­juk. Nejének 1494 május 25-én kelt végren­deletéből értesülünk, hogy néhány háza volt. Kukuljevic-Sakcinski, Ivan: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. Zagreb, 1858—1860. 100. 1. Kiáll. lajstrom.

Next