Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
G - Gily Ignácz - Gimes Lajos - Gimzer Etelka - Gindert Péter - Ginovszky István - Ginter András - Giorgio di Domenico de Ungaria - Giovanni della Bombarde - Girica Péter
Gily—Girica váradon rendezett képeiből kollektiv kiállítást. Jelenleg Győrszemerén él. Győri Hírlap. 1912 márcz. 2. (Képkiállítás a vármegyeházán.)— 1912 márcz. 6. (Gillemot kiállítása.) — Mintarajziskolai értesítők. — Szohurek Antal: Gillemot Ödön. Győri Hírlap. 1908 nov. 22.— Tiszántúl. 1912 ápr. 23. (A Tajnai Gillemot-kiállítás.) — Vasvármegye. 1911 decz. 10. (Tajnai Gillemot Ödön.) — Vasárnapi Újság. 1897. 157. 1. Gily Ignácz, festő, szül. 1810-ben Barátson (?). 1839-ben a müncheni képzőművészeti akadémián tanult. Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadémián. Művészet. 1912. 179. l. Gimes Lajos, festő, szül. 1886 nov. 29-én Miskolczon. Iskoláit szülővárosában, az iparrajziskolát pedig Budapesten végezte. Ezután az iparművészeti iskolába lépett, ahol öt évig tanult. Az iskolai évek alatt több pályázaton érmet és díjat, az utolsó évben pedig képesítő oklevelet nyert. A Nemzeti Szalonban állított ki először, s 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon négy festményével vett részt. Az iparművészeti iskola elvégzése után főleg gyalogszerrel bejárta az országot és értékes ethnographiai rajzokat gyűjtött. Az egy éves katonai szolgálat után külföldre utazott és hosszabb ideig időzött Berlinben, Brüsszelben és Párisban. Hazatérve, Miskolczon telepedett meg, hol 1909-ben festette a Miskolczi Kölcsönös önsegélyző Hitelszövetkezet pénztártermének freskóit. Ugyanez évben a miskolczi festőkkel egyetemben kiállítást rendezett a vármegyeháza nagytermében, mely alkalommal miskolcz-környéki tájképeit és több genreképet állított ki. 1910- ben Olaszországban járt s itt készült tájképeiből az év végén kollektív kiállítást rendezett Miskolczon. 1912-ben ismét gyűjteményes kiállítás keretében mutatta be legújabb műveit szülővárosa közönségének. Ez utóbbi alkalommal A hámori tó, Árva vára esthangulatban, Avasi templom, Üstökös ház, Kis ház, Toronyrészlet, Czigánypurdék, Modellek cz. olajfestményeit és Lacroma szigetről, valamint Danivölgyi barlanglakások cz. aquarelljeit dicsérte a helyi sajtó. A budapesti Műcsarnok tárlatain következő műveit állította ki: 1911— 12. jubiláris téli kiáll.: A lagúnák városa, vízf. 1912. márcz. kiáll.: Folyópart, vízf. — Raguzai kikötő, vízf. 1912— 13. téli kiáll.: Matyó asszony, olajf. 1914. tavaszi kiáll.: A Bakáts-tér, olajf. — A selmeczi városház tér, olajf. — Műterem sarok, olajf. kiáll. tárgymutatók. — Kovács Gábor: Gimes Lajos kiállítása. Miskolczi Napló. 1911 jan. 1. — Miskolczi Napló. 1912 okt. 6. (Gimes Lajos képkiállításáról.) — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 168. 1. — Szendrei János dr.: Miskolcz város tört. Miskolcz, 1911. V. 399. ]. és a művész közlése nyomán. Gimzer Etelka, festőnő, szül. 1876 október 14-én Szinóbányán (Nógrád megye) Vidéky János igazgató-tanár vezetése alatt a budapesti iparrajziskolában kezdte tanulmányait, majd 1898-ban a magy. kir. női festőiskolába lépett, hol 1908-ig Deák Ebner Lajos útmutatása alapján tanult. Ez idő alatt több ösztöndíjban részesült. 1906-ban 400 korona utazási ösztöndíjet, 1908-ban pedig 600 koronás államsegélyt kapott. 1906-iki tanulmányútja alkalmával egész Nyugat-Európát beutazta. Jelentékenyebb művei: Búsuló juhász és Vallomás ez. genreképei, továbbá a Féltékeny ez. nagyobb kompozíczió, valamennyi a művésznő birtokában. Ezenkívül egy Tanulmányfej (1902), Hubay Jenőné szül. Czebrián grófné tulajdona; Krisztusfej (1906), mely Török Aurél dr. egyetemi tanár tulajdona volt; Arczkép, Fülep Jenő tulajdona; Női arczkép (1906), Teszák Emilné tulajdona stb. Az utóbbi képe a Műcsarnok 1906. évi tavaszi tárlatán volt kiállítva. G. a Nemzeti Szalon és a Magyar Képzőművésznők Egyesületének tárlatain is többször részt vett. Kiáll. tárgymutatók. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 168. 1. — Új Idők. 1906. 17. sz. és a művésznő közlése nyomán. Gindert Péter, szobrász, 1. Gémes Ginciért P. Ginovszky István, festő. Az 1840-es években Pesten élt. A pesti műegylet 1843. évi tárlatán két aquarell tájképét (Majna- Frankfurti vidékek) állította ki. Ginter András, érezöntő. Egy 1675-ből való mozsara a nagyszebeni Brukenthal-múzeumban van. Roth, Victor: Geschichte des deutschen Kunstgewerbes in Siebenbürgen. (Studien zur deutschen Kunstgeschichte.) Strassburg, 1908. 24. 1. Giorgio di Domenico de Ungaria, magyar származású festő a XV. század közepén Ferrarában. Berzeviczy Albert:Beatrix királyné. Budapest, 1908. 278. 1. és e mű ismertetésében Bagyary Simon dr.: Arch. Ért. 1910. 77. 1. Giovanni delle Bombarde, magyar származású ágyúöntő a XV. században Olaszországban. Fia, Girolamo élei Pacchia, festő volt Sienában. Berzeviczy Albert: Beatrix királyné. Budapest, 1908. 278. l. Girkca Péter, dalmát aranyműves a XV. században. A spalatói quadernákban fennmaradt 1449 márcziusából egy szerződés, mely szerint G. a spalatói székesegyház részére egy tabermaculumot köteles készíteni. Hogy G. ezenkívül mit dolgozott még, nem tudjuk. Nejének 1494 május 25-én kelt végrendeletéből értesülünk, hogy néhány háza volt. Kukuljevic-Sakcinski, Ivan: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. Zagreb, 1858—1860. 100. 1. Kiáll. lajstrom.