Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Bundschuh Ottó - Bunesch - Buppl Antal - Burchard Bélaváry István - Burchard Bélaváry Istvánné Cophini Enrica
Bundschuh—Burchard Bélaváry Bundschuh Ottó, festő és rajztanár; szül. 1885 okt. 21-én Ajtón (Kolozs megye). A budapesti képzőművészeti főiskolán Edvi Illés Aladár és Révész Imre vezetése alatt tanult, s ugyanott 1911-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1911-ben Közép-Olaszországban volt tanulmányúton. A Műcsarnokban 1914-ben Halli részlet (Tirol) cz. vízfestményével szerepelt először. Jelenleg a jászberényi főgymnasiumnál működik. A művész közlése nyomán. Bunesch, J. Bunesch, Ruppl Antal, építész. A XVI. században élt s 1550 körül Erdély erődítési munkálatait vezette. Böheim Vendel: A Habsburgház műkincsei. Magyar Műkincsek. Budapest, 1898. II. k. 15. 1. — Szendrei János dr.: Magyarország középkori várai. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1908. 196 1. Burchard Bélaváry István, festő, szül. 1864 febr. 4-én Mádon (Zemplén megye). Bécsben végezte tanulmányait, majd 1887- ben Amerikába ment s nyolcz évig Kaliforniában élt. A festészetben az első oktatást San Franciscoban a School of Art-ban nyerte, hol 1889—1890-ig tanult. Ezután önállóan dolgozott s itt készültek Prairie-toz (1893., Hopkinson A. senator tulajdona, Kalifornia), a Pawnee indiánok lóversenye, az Arizonai cowboyok párbaja lóháton stb. Az első helyen említett kép a tűzvésztől megrémített és vadul vágtató mustangok csoportját tünteti fel természetes nagyságban. 1894-ben visszatért Európába s 1895—96-ban Münchenben Arbenél, 1897—98-ban pedig Párisban Colarossinál tökéletesbítette ismereteit. Innen Olaszországba ment, s hosszasabban tartózkodott Firenzében, hol meg is nősült. Visszatérve hazájába, egy ideig Budapesten és Debreczenben élt, 1904-ben pedig Pozsonyban telepedett le, hol azóta állandóan működik. Ugyanitt festőiskolája van s a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület igazgatója. 1899-ben egy, a temperához hasonló (glycerin detrempe) festéket talált fel, melynek szabadalmát 1907-ben a londoni Reeves & Sons Ltd c cég vásárolta meg, s »Bélaváry pasteroid colours« név alatt hozta forgalomba. B. úgy a külföldön, mint itthon számos kollektív kiállítást rendezett műveiből, s 1907 telén Londonban volt gyűjteményes kiállítása. Műveinek egy részét feleségével együtt festette, aki igen ügyes festőnő. Jelentékenyebb művei: Csergheö Sylvia arczképe (1894). — Marschall Gyula báró h. huszárezredes arczképe, Debreczen (1898). — Puszta (1901), Hazafelé (1901), Balogh Mihály földbirtokos tulajdona, Gyöngyös. — Fűzfák (1901), Ráday Gyula tulajdona, Budapest. — Szegény legény (1902), Berkeley Smith tulajdona, New-York. — Huszárok, Fiáth Pál báró főispán tulajdona, Székesfehérvár. — Lulu, arczkép, Marschall Gyula báró h. huszárezredes tulajdona, Debreczen. — Csárda előtt, B. Bélaváry Gyula tulajdona, Reims. — Betyárok (1904), Arató leányok (1904), Breznay Béla egyetemi tanár tulajdona. — Bodrog mentén (1904), Rácz Ákos h. huszárszázados tulajdona, Bécs. — Ménes (1906), Halmay László szolgabíró tulajdona, Korpona. — Ménes (1906), Berlin Gyula tulajdona, Pozsony.— Naplemente a hortobágyi hármas kútnál (1906), Halász Ferencz tulajdona, Ipolyság. — Nyírfák alatt (1906), Nyáry Alfonz báró tulajdona, Ipolyság. — Erdő télen (1906), Pinterits Károly tanár tulajdona, Budapest. — Vásár (1907), Grün J. mérnök tulajdona, Zsolna. — Hortobágyi mocsár (1907), Nagy Mihály rendőrkapitány tulajdona, Győr. — ősz (1907), Dach János tanár tulajdona, Pozsony. — Oroszvári részlet (1907), Sándor Ferencz tulajdona, Trencsén. — Ménes (1907), Nagy Mihály rendőrkapitány tulajdona, Győr. — Hortobágyi itatás (1907), a soproni 48-as kör tulajdona. — Faluvége (1908), az esztergomi kaszinó tulajdona. — Dinnyeföldön (1908), Iris (1908), Sándor Rezső tulajdona, Trencsén. — Delel a ménes (1908), »Tied vagyok!« (1908), Kurucz Gyula tanfelügyelő tulajdona, Pozsony. — Itatás a Hortobágyon (1908), Toscano Etelka tulajdona, Trencsén. — Vihar előtt (1908), Sáfrány Károly gymn. tanár tulajdona, Nagykanizsa. — Halászcsárda (1908), Hüttinger J. S. tulajdona, Pozsony. Nejével közösen festette következő képeit: Élő fáklya (1906), Ráth Béla dr. tulajdona, Ipolyság. — Madonna (1907), Fail Mártha felső leányiskolai igazgatónő tulajdona stb. Burchard Bélaváry István gyűjteményes képkiállítása. Pozsony, é. n. (1908.) — Chronicle (San-Francisco). 1902. — Daily Mail (London) s a többi londoni lapok 1907 nov. 22, 25, 26. számai. — Honti Lapok. 1906 okt. 27 és nov. 3. számai. — Ország Világ, 1902. 222—223, 226. 1. (Egy magyar művész család, B. és nejének arczképével.) —■ 1903. 233. 1. — Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület kiáll. tárgymutatói. —■ Szelényi Oszkár dr.: A Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület huszonöt éves múltja. Pozsony, 1911. 15. 16. 1. — U. az: A Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület jövőjéről. Pozsony, 1911. 5. 6. 1. és a művész közlése nyomán. Burchard Bélaváry Istvánná, szül. Coppini Enrica, festőnő, szül. 1872 szept. 22-én Firenzében. 1886—88-ig Bécsben Charlemont Hugó vezetése alatt végezte tanulmányait, majd visszatért Firenzébe s 1890—98-ig Gelli E. udvari festő műtermét látogatta. 1898—99-ben Lenbach, utóbb pedig Böcklin tanítványa volt. 1894, 1896 és 1898-ban a müncheni Kunstvereinban és Lenbachnál, 1896, 1897 és 1898-ban pedig Berlinben és Zürichben állított ki. A 90-es évek végén Burchard Bélaváry István festő neje lett, s férjével együtt 1904-ben Pozsonyban telepedett le. Leginkább arczképfestéssel foglalkozik, s néhány nagyobb kép megfestésében Képzőművészek Lexikona, I. 289 19