Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)
B - Bornemisza János - Bornemisza Gergely - Bornemisza Péter - Bornemisza (kászoni) János - Borneo
Bornemisza 267 alig viselhette egy évig. Ugyanis a hatvani bég egy ízben Eger határára indulván prédára, B. mintegy negyvened magával kijött a várból, hogy a béget viszszaűzze; azonban elfogatott és fogolytársaival együtt Konstantinápolyba küldetett és fogságba vettetett, hol addig maradt, mig Ahmed pasa, ki ellen B. Dobó Istvánnal oly vitézül védelmezte Eger várát, fölakasztatta. Bornemisza János, az előbbi fia, először Magyarországban katonáskodott, azután Erdélybe ment. Báthori István lengyel király mellett mint tüzérkapitány vitézül harczolt az oroszok ellen. Báthori halála után, midőn Miksa herczeg és Zsigmond, a svéd király fia, vetélkedtek a lengyel királyságért, Báthori Zsigmond fejedelem B.-t küldötte Zsigmond segítségére és azon győzelemben, melyet az utóbbi Miksa fölött kivívott, B.-nak is jelentékeny része volt. Mint a törökök halálos ellenségét, Báthori Zsigmond őt küldötte 1594-ben Rudolf királynak segítségül a törökök ellen és az ősz Forgách Simonnal Hasszán budai basát Hatvan közelében meg is verte. A fent említett évben az erdélyi rendek a Meszes felé a tatárok ellen küldték. Vármező nevű oláh falunál egy ideig várta a tatárokat, de mivel azok nem jöttek, B. is visszafordult Kolozsvárra, hol Báthory Zsigmond több főurral együtt elfogatta, onnan Gyaluba vitette, hol szept. 12-én megfojtatta. Bornemisza Gergely, I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf királyok alatt szepesi és jászói prépost, Csanádi sz. váradi püspök és királyi tanácsos volt. Préposttá Ferdinánd király tette 1561. jun. 26-án és ezen hivatalában Oláh Miklós érsek erősítette meg. 1569. nov. 19-én a pozsonyi országgyűlésen Ferdinánd Dudich András helyébe Csanádi püspökké nevezte ki, nov. 20 án a lekniczi karthusiánusok, nov. 21-én a menedékkői (Lapis Refugii) kolostor jószágait kapta Ferdinándtól, oly föltétel alatt hogy ott alkalmas tanítókat tartson és ha Szt. Márton templomában az istentisztelet dolgában valami hiány volna, azt helyrehozza. 1564-ben Ferdinánd I.- t Rakovszky Györgygyel és Alaghy Jánossal Nagy- Szőllősre küldte a végből, hogy puhatolják ki, miféle törvénytelenségeket követett el ott Balassa Menyhért. Midőn Schwendi Lázár 1568-ban elhagyta Magyarországot, a királyi kincset Miksa király helybenhagyásával B.-ra bizta. 1572- ben n.váradi püspökké lett, azonban aprépostságot is megtartotta, mivel mindkét püspöksége jószágait idegenek bitorolták. 1582-ben jelen volt a pozsonyi országgyűlésen és egyike volt azoknak, kik a királyi helytartó elé vitt peres dolgoknak eligazítására rendeltettek. B. sokat munkálkodott abban, hogy a prépostság régen elzálogosított jószágait kiválthassa és saját pénzéből is mintegy 12 ezer forintot költött a végre, azonban nem sokra mehetett, minthogy csekély jövedelmei folytán maga is kénytelen volt vagy már kiváltott vagy más jószágait újra zálogba adni. B. 1584. deczemberben halt meg. Bornemisza Péter, régi nemes családból származott; korán elvesztvén szüleit, sok nyomor közt ide s tova hányatva töltötte ifjúságát, azonban tehetséget érezvén magában a tanuláshoz, a kassai, majd a bécsi és egyéb német tanintézeteken szép előmenetelt tanúsított. Tanulmányai végeztével több helyen viselt lelkészi hivatalt. 1576 körül mint szuperintendens szerepelt. Az evangéliumokra „Postillá“- t irt (5 köt., 1579), ezenkívül vannak tőle egyéb kisebb értékű magyar művek is. Bornemisza (Kászoni) János, Hunyadmegye főispánja volt; magyar művei: „Próféták fiai siralma“ (1744), „Estvéli időtöltés“ (Kolozsvár 1777). Borneo, keletindiai sziget, legnagyobb a föld kerekségén, az egyenlítő által keresztülszelve elterül a déli szélesség 4° 10' és az éjszaki szélesség 7° 3' között s 109—119° 22' keleti hosszúság alatt, 748,690 n. kilom.-nyi területtel (==13,597 □ mfd.) Déltől éjszakig való hosszúsága 1260 kilom., legnagyobb szélessége keletről nyugotra 1110 kilom., partvidékének térfogata ellenben 4970 kilom. Határai délen a Sunda-tó, nyugoton a Carimata-szoros és a délkinai tenger, éjszakon ugyanez és a Sulu-tó, keleten a Celebes-tó és a makasszari ut. B. egy a tengerparton kevésbé tagolt zömök egészét képez. Az ország belseje, némely Borneo