Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)

B - Bornemisza János - Bornemisza Gergely - Bornemisza Péter - Bornemisza (kászoni) János - Borneo

Borneo déli és nyugati résztől eltekintve, még eddig nem ismeretes, minélfogva hegyi viszonyaira nézve ítéletet mondani még nem­ lehet. A sziget azonban úgy látszik túlnyomóan rónaságokból áll, melyeken csak elvétve egyes, többnyire össze nem fü­ggő hegyek és hegylánczok emelked­nek. A szigetet egy, több mértföldnyire terjedő, áradványokból álló iszapos vo­nal szegélyezi, mely többnyire őserdők­kel benőtt mocsárakból áll. Legmagasb hegy a Kinibalu nevű hegytömeg legé­­­szakibb részén van, a Kinibalu déli részén­­ pedig a hasonnevű tó fekszik. A nyu­­­­gati partvidéken egyes magaslatok emel­­­­kednek, így pl. Saravak és Sambas közt, Montradoktól keletre, délfelé pedig a­­ felső Kapuas­on és a Dúson folyó völgye­i és a keleti tengerpart közt. A hegységek­­ alkatrészeit gránit, csillámpala, syenit és­­ mész képezik. A nagy rónaságok talaja nem igen termékeny és kovarczréteget­­ tartalmaz. Folyók tekintetében a sziget­­ igen gazdag. Legnevezetesebbek az éjszak­­nyugati partvidéken : a Saravak, Batang, I Lupar, Saribas, Redsang, Brunaj; a ke­­­­leti parton számos, nevéről is alig ismert folyónak van torkolata; a délin, a Barito­n vagy Duzon, a Bandzsermázing; a nyű­gön parton pedig a Kapuas, a sziget fo­­lyóinak legnagyobbika, mely a Malaya­­tóból folyik és Pontianak vidékén del­tát képező torkolattal a tengerbe sza­kad. Az éghajlat, daczára annak, hogy B. az egyenlítő területén fekszik, semmi­képen sem mondható nyomasztóan forrónak és a mellett egészséges­, semmint felté­telezni lehetne. Saravakban az éjszaki szélesség 2° alatt a hévmérő napkelte­kor 221/2 fokot, délben körülbelül 30 fo­kot mutat Celsius szerint. Az éjek ren­desen hűvösek. Eső nemcsak a mon­­zunok időszakában (ápriltól októberig) gyakori, hanem a levegő különben is mindig nedves s még a száraz évadban­­ is alig van nap eső nélkül. Az ás­ványország úgy látszik rendkívül gazd­­­dag, s noha az ország belseje még eddig nem egészen ismeretes, bizton ál­­l líthatni, hogy számos nagy értékű fé­met szolgáltat. Arany többé-kevésbé va­­­­lamennyi folyóban és a hegyekben ta­lálható, különösen pedig az 1. és 2 ik szélességi fok közt elterülő vidéken.­­ . Leginkább a kínaiak szokták aknázni, kik ezért a hollandoknak évi illetéket fizetnek. Az évi termelés ez idő szerint átlag 38.000 uncziát tesz, (egy-egy unczia = 41 forint). Gyémántok leginkább ny­u­­gaton a landaki kerületben találtatnak­­ és pedig az egész Bándzsermázingig ter­­j­­edő vonal hosszában, leginkább nyers­­ állapotban szállíttatnak külföldre, ámbár B.-ban is értenek a­ gyémántköszörü­lés­­­­hez. Leghíresebb és legnagyobb lelet­­ a Matan herczeg birtokában levő gyé­­­­mánt, mely állítólag 367 karátot nyom.­­ A Borneoban találtató ásványok közül­­ harmadik helyen említendő a kőszén, mely Bmnaitól Bándzsermázingig nagy meny­­nyiségben fordul elő, de még eddig kel­lően nem aknáztatott ki. B. déli részén kitűnő minőségű vas is találtatik, mely­ből a benszülöttek elismert jóságú pen­géiket szokták készíteni. Az éjszaknyu­­g­oti partvidéken a dárdány is nagy mennyiségben találtatik s azon kívül réz, ón és horgany. B. ezek mellett porczel­­lánföldet, földi olajt, kősót és ként is szolgáltat. A növényzet rendkívül gazdag és buja, de még eddig nin­csen kellőleg tanulmányozva és átku­tatva. Kopár puszta vidéknek még a tenger partján sem akadni nyomára, min­denütt virító őserdők terülnek el, melyek árnyékában a folyamok hatalmas vizei­ket a tengerbe hömpölygetik. Építésre alkalmas fanemű­eknek vagy 60 fajtája található; az úgynevezett dsati-fa csak az éjszaki partvidéken terem; ezt pótolja a biliang nevű tűzifa. A mézgát tartal­mazó fák közül legnevezetesb itt a m­ato­­fa, mely a guttaperzsát szolgáltatja; olaj­­rostos fűszer- és festéknövényekben B. szintén igen gazdag. A kereskedelmi piacz számára B. bengoe-mézgát, rágót, kámfort, pálmaczukrot stb. szolgáltat. Különben az eddig mivelt föld termelése még azt ország saját szükségletét sem fe­dezheti és B.legtermékenyebb földje is nagy részt parlagon hever. Az állatvilág a sziget kiválóan erdős voltánál fogva szá­mos fajtában bővelkedik. Különösen em­lítendők a különféle majomfajták, köz­tük a vörös utános, a bőgöncz, a vidra és petymeg közt középfajt képező pota­­mophilus barbatus, a sündisznó, a landak (hystrix fasciculata), különféle bőregér­ — 208 — Borneo

Next