Magyar Lexikon 6. Dánia-Encziklopédia (Budapest, 1880)
D - Davis, Edwin Hamilton - Davis, Nathan - Davis, Andrew Jackson
Davis Mejikóval való háború kitörésekor, 1846. júl. havában visszalépett a kongresszus- ból, hogy az önkénytes karabélyosok élére álljon, kik ezredesükké kiáltották ki. Monterey ostrománál egyike volt azoknak, kik a megadás feltételei iránt a mejikóiak- kai alkudozásokba bocsátkoztak és Buena Vista mellett (1847. febr. 22., 23-án) sokban járult hozzá a győzelemhez. Hadászati tényénél dicstelenebb volt a pénzügyi téren kifejtett működése, olybonokat bocsátván ki, melyet az állam később be nem válthatott. 1848-ban Misszisszippi államtanácsába választatván, főleg a hadügyeknek szentelte működését. Mint a rabszolgaintézmény védelmezője lépett fel és törekvése mindig oda irányult, hogy az összállam hatalmát az egyénekkel szemben megszorítsa. 1851-ben kilépett a szenátusból, a következő évben a demokrata pártnak tett fontos szolgálatokat, Pierre elnökké megválasztatása mellett működvén ki őt 1853-ban hadügyi titkárrá nevezte ki. Buchamannak a ministeriumba lépte után D. lemondott. Később Alabamában a déli szövetség elnökévé választatott 6 évre. Ebben az állásban nagy óvatosságot és tetterőt tanúsított. Nemcsak mint államférfi, de katonai dolgokban is rendkívüli tapasztalást és gyors áttekintést tanúsított, úgy hogy minden tekintetben a déli államok mozgalma fejének volt tekinthető. A richmondi háromnapi ütközet után, mely a déli államok hátrányára ütött ki, D. is 1865. ápriliavában elhagyta a helységet és Davillbe ment. Még mindig nem esett kétségbe a harcz folytathatása iránt. De reményeinek Lee fegyverletétele véget vetett. D. most csak saját megmentésére gondolhatott, mi annál szükségesebb volt, mert Johnson egy rendeletében a Lincoln és Seward elleni merényletekben bűnrészesnek volt kimondva és fejére 100,000 dollár lett kitűzve. Máj. 13-án Irvinsville mellett a déli állami kormány több tagjával és tisztjével együtt fogságba esett, melyben hosszabb időt kellett töltenie szigorú őrizet alatt. Tervezve volt, hogy honárulás miatt vád alá helyezik, de ez utóbb elmaradt és D. ismét szabad lábra helyeztetett. Davis (ejtsd: Devisz), Edwin Hamilton, amerikai régész, szül. Ohioban Ross grófságban 1811. jan. 22-én. Már deák korában tett ásatásokat, melyek eredményét egy felolvasásban ismertette. 1837-ben orvostudorrá avattatott, 1850-ben a new-yorki Medical College tanárává választatott. Művei: „Monuments of the Mississippi valley“; „Report on the statistics of calculous disease in Ohio“ (1850). Bostonban szintén felolvasásokat tartott a Lowel intézetben. Davis ,(ejtsd: Devisz) Nathan, angol utazó és Éjszakafrika kutatója, szül. 1812- ben, hosszabb időn át az arab és héber nyelv tanulmányozásával foglalkozott és szerkesztője volt a„Hebrew-christian Magazine“ czimű folyóiratnak. Később egy disszidens község lelkésze és hitszónoka lett. Ezután Earl of Clarendon kezdeményezése folytán a régi Karthágó helyén levő romok kutatására küldetett ki. Iratai: „Tunis, or selections from a journal kept during a residence in that regency“ (1841); „A voice from North and South Africa“ (1844); „Evenings in my tent or wanderings in BaladEjjareed“(1854);,,Chartage and her remains“ (1861); „Ruined cities within Numidian and Carthaginian territories“ (1862). Davis (ejtsd: Dévisz), Andrew Jackson, az amerikai spiritisták feje, szül. 1826. aug. 11-én Blooming Groveban (Orange countyban), csak alig részesült nevelésben s egészben csak nyolcz havi oktatást nyert. 16 éves korában Livingston alvajáró magnetizőr befolyása alá került s az ő vezetése mellett rendkívül meglepő előadásokat tartott 19 éves korában, 1845-ben Fithbough nevű lelkésznek, kit szolgálatába vett, mondta tollba első spiritista munkáját ily czím alatt: „The principles of nature, her divine revelations and a voice to mankind“ (New- York 1827), mely rendkívül zavaros volta mellett jelét adja D. jeles szellemi tehetségének. E mű befejezése után nem működött többé mint „medium“, hanem komoly tanulmányokat tett és számos híveket toborzott rendszerének, melynek a következő művekben adott kifejezést: „The great harmonia“ (6 köt. 1850—60); „The aproaching crisis“ (1852); „The present age“ (1853); „The inner life“ (1864); „Arabuls“ (1867); „A stellar key“ (1857) és másokban. Önéletleirását „Magic Stoff“ Davis