Magyar Lexikon 8. Franczia nyelv-Haute volée (Budapest, 1881)
G - Gusztáv Adolf IV. - Gusztáv-Adolf-alapítvány - Guta - Guta (gutaütés, szélhűdés, apoplexia) - Gutach - Gutavíz - Gutenberg János - Gutenstein - Gutenzell
Gusztáv Adolf — 372 — Gutenzell a nyelv ferde irányban ki van öltve, a láta 1771. febr. 12-én történt trónralépése után a nemes osztály megbuktatására törekedett s 1772. aug. 21 én uj alkotmányt adott. Pompaszeretete s az Oroszország ellen 1788—89-ben folytatott háború által az országot adósságokba verte s épen a franczia forradalom menetébe akart beavatkozni, midőn 1792 márcz. 16-a éjjelén egy álarczos bálon halálosan megsebesittetett, minek következtében márcz. 16- án megh. Utódja volt IV. Gusztáv Adolf. Gusztáv Adolf IV. svéd király (1792—1809), szül. 1778. nov. 1-én; 1792. atyja III. Gusztáv halála után svéd királylyá kikiáltatván, 1796. nov. 1-én átvette gondnokától, a későbbi XIII. Károlytól nagybátyjától a kormányt. A Napóleon elleni ellenségeskedés folytán 1807-ben elvesztette Stralsundot, Rügen szigetet s Finnországot. Egy összeesküvés következtében elfogatott s a birodalmi rendek által 1809. máj. 10-én örököseivel együtt mindenkorra a tróntól megfosztatott. G. Németországba, később Svájczba ment, gyermekeitől s nejétől elváltan élt s megh. 1837. febr. 17- én St. Gallenben mint Gustafsson ezredes. — Fia Gusztáv, szül. 1799-ben, osztrák tábornagy, 1829 óta Wasa herczeg (megh. 1877), atyja volt az 1853. Albertnel, a későbbi királylyal egybekelt Karola herczegnőnek. Gusztáv Adolf-alapítvány, egy 1832. Grossmann szuperintendens által Lipcsében, II. Gusztáv Adolf hősi halálának 200-ik évfordulója alkalmából, alapított, számos helyi egyletből álló német protestáns egylet, mely működését az összes protestáns községekre kiterjeszti s az evang. egyház egyik legerősebb egyesitő kötelékének bizonyult. Guta, falu Nógrád megye sziráki járásában, 679 tót s magyar lak., u. p. Ácsa. Guta. (gutaütés, szélhűdés, apoplexia), átalában valamely testrész vagy szerv (hátgerincz, szív, tüdő) minden hirtelen beálló megbénulása; szorosabb értelemben az agyműködés hirtelen megszakadása (agyg.), melynél azonban a légzés s szívverés zavartalan marad. A gutaütött rendesen hirtelen elesik, nem képes karjai s lábai mozgatására; az egyik oldalon nem lát, hall s érez többé, (pupila) gyakran kitágult, a légzés hörgő, a beszéd dadogó. Az ilyen féloldali bénulás (hemiplegia) székhelye az agynak I mindig ellenkező oldala, oka rendszerint vérkiömlés az agyban, mely egy elcsontosulás vagy elzsirosodás által törékeny- í nyélett ér által okoztatik. A g. néha, i rögtöni halált okoz; gyakrabban azonban teljesen vagy tészijén gyógyítható, az utóbbi esetben különféle következményeket hagy hátra s a visszaesésre való hajlama folytán mindenkor veszélyes marad. Az első segélyt nyújtják: szűk ruhák eltávolítása, hideg borogatások a fejen, mustártapasz, meleg lábfürdők, dörzsölés, erős állövetek s teljes nyugalom. Gutach, folyó Bádenben, a Brandon I ered, a Schwarztwald egyik legszebb s 1 legmagasabb fekvésű völgyén fut keresztül s Wolfach és Hausach közt a Kinzigbe ömlik. — G. völgy s szétszórtan fekvő falu Offenburg bádeni járásban, a Kinzig s a vasút mellett, 2061 lak. Gutaviz, rozmarinvirágból kivont szeszes viz, melyet gutaellenes gyógyszerül használnak. A németek magyar víznek is nevezik, mivel feltalálását Erzsébet magyar királynénak tulajdonítják. Gutenberg János, tulajdonkép Gensi fleisch, a könyvnyomtatás feltalálója, szül. 1397 s 1400 között Mainzban. 1424—44-ig Strasszburgban élt, 1450. Mainzban összeköttetésbe lépett Fust Jánossal egy nyomda alapítása czéljából, később önállóan állított fel ilyet s ezt 1465. tanítványa, s rokonának Bechtermünze Henriknek adta át. G. maga Adolf mainzi érsek szolgálatába lépett s megh. 1468. febr. 24-én, Mainzban, Strasszburgban s majnzi Frankfurtban szobrot állíttottak emlékére. Gutenstein, mezőváros Neustadt alsó- ausztriai kerületben, a Piesting-völgyben, az osztrák déli vasút egyik ágának ; végállomása: 1752 lak. s régi kastélylyal. Itt halt meg 1330. szép Frigyes. Gutenzell, falu a würtembergi Dunakerület biberachi járásában, 755 lak. s 1 kastélylyal; a régi G. nevű cziszterczita nőkolostor 1803-ban kárpótlásul Törring grófnak adatott s egy 70. n. kilom. terjedelmü, 2500 lakossal bíró nemesi uradalmat képez.