Magyar Lexikon 12. Magyar tengermellék-Nogáll (Budapest, 1883)
M - Maja - Mája - Majaki - Majano Vilmos - Majár - Majarron - Májasodás - Majdán - Majdán - Majdanpek, Pekmajdan - Majella - Majer István
Maja 15 Májer a, szerelem istennője, M. a neve Buddha anyjának is. A görög mythologiában Hermes anyja (I. Maia alatt), a rómaiaknál pedig M. vagy Majesta Faunus leánya és Vulcan felesége volt. Maja, a rákok (crustacea) családjába, a rövidfarkúak (brachyura) rendjébe tartozó állatfaj, melyből kül. am. squinado nevezetes, melynek alakja háromszögű, a fejjel összenőtt tor elül hegyes, ritkán tojásdad, lábai hosszuk s az állatnak mintegy pók kinézést kölcsönöznek, a miért „tengeri pók“-nak is nevezik. Mája, falu Maros-Tordam. bekecsalji jár. 381 lak., u. p. Nyárád-Szereda. Mája, falu a Határőrvidék petrinjai köz. 306 lak., bor és gyümölcstermesztéssel. Majaki, kikötőváros Oroszország Cherson kormányzóságában Odessa kerületben, a Dnieszter folyó mellett 7785 lak., Odessával vasút köti össze. Majano Vilmos, florenczi szobrász és építész, szül. 1435. Maranóban. Alfonz király öt Nápolyba hívta s ott vele építtette a „Poggio reale“ nyári palotát, továbbá Alfons diadalivét fehér márványból és a capuai kaput. Rómában H. Pál pápa alatt építette a „Palazzo di Venezia“ palotát. Megh. 1490. — Öccse M. Benedek, Ghilberti és Donatelloval a florenczi szobrászat megalapítója, szül. 1542. megh. 1497. Művei: Strozzi Fülöp síremléke a florenczi Mária kápolnában,írotta dombormű medaillona a florenczi székesegyházban stb. Az ő terve szerint épült a „Palazzo Strozzi“ Florenczben. Fivérével együtt gyönyörű diszfaragványokat készített fából a florenczi székesegyház szószékére. Majár, falu Horvát-Szlavonországban Vereczem, 417 lak., u. p. Diakovár. Majarron, város, 1. Almazarron. Májasodás (depatsatio), a tüdőnek kóros állapota, 1. elmájasulás alatt. Majdan, népes helység Krassó-Szörénym. oraviczai jár. 1261 lak.; u. p. Oravicza. Majdan, népes falu Torontóim. törökkanizsai jár. 796 lak.; u. p. Oroszlámos. Majdánka, népes helység Mármarosm. ökörmezői jár. 1555 ruthén lak.; u. p. Ökörmező. Majdanpek vagy Pekmajdán, nevezetes bányahelység Szerbiában a Pék folyó mellett 570 lak, vas- és rézkohóval. E bányákat valószínűleg már a rómaiak is használták. A szerb kormány 1848-ban kezdte műveltetni, de eredmény nélkül, azután egy franczia társaság vette a kezébe, azonban ez is otthagyta s jelenleg egy angol bányatársulat nagy nyereséggel műveli. Majella, 90 kilom-nyi nagy hegy az Abruzzok déli részében (régi nápolyi királyság) Chietti olasz tartományban; legmagasabb, nagyszerű kilátást nyújtó csúcsa a Monte Amaro (2843 méter). Majer István, Írói néven István bácsi, esztergomi áldozár, a m. kir. természettudományi egylet rendes tagja, a Pest városi alsóbb iskolák igazgatója, szül. 1813. aug. 15. Mocsonokon (Nyitram.). Első iskoláit Esztergomban végezte, azután esztergommegyei papnövendék lett s mint ilyen a nagyszombati papnöveldébe került, hol már 1833. több társával együtt hatóságilag engedélyezett magyar nyelvgyakorló iskolát alapított. Nagy hajlamot mutatott a rajzolás iránt s különösen szerette a rézmetszeteket; üres óráiban kispap társait rajzolásra tanította. 1834. kezdett irogatni a magyar szépirodalmi lapokba s ekkor lett neve a magyar közönség előtt ismeretessé. 1835-ben Pesten a magyar törvényt tanulta, 1836. pedig pappá szenteltetvén az egyetemi templomban Pesten tartá első miseáldozatját. Nemsokára Esztergommegyébe Muzslára rendeltetett papnak s nagy buzgalmat fejtett ki a népnevelés terén. 1842-ben az Esztergomban fölállított mesterképző intézet tanárává neveztetett ki, majd 1849, midőn már számos munkái által neve ismeretessé lett a pesti egyetem bölcsészeti karához a felső neveléstan helyettes tanárává választatott, s erre a pestvárosi összes reál- és elemi iskolák igazgatójává neveztetett ki. A folyóiratok közül különösen a Tudományos Gyűjteménybe írt több rendbeli értekezést, továbbá az akadémia évkönyveibe. Nagy kedvvel írogatott továbbá a „Religio“ és „Nevelés“ cz. folyóiratokba, azonkívül a Guzmics Izidor szerkesztése alatti „Egyházi tár“-nak is szorgalmas munkatársa volt. Rajzai és rézmetszvényei a Tudós Gyűjtemény, Regélő, Honművész, Rajzó-