Magyar Lexikon 12. Magyar tengermellék-Nogáll (Budapest, 1883)
N - Nagy-Sármás - Nagy-Sáró - Nagy-Sáros - Nagy-Sebes - Nagy-Selmecz - Nagy-Selyk - Nagy-Semlak - Nagy-Senkvicz - Nagy-Sennye - Nagy-Sikárló - Nagy-Sink - Nagy-Sitke - Nagy-Solymos - Nagy-Sombor (Magyar-) - Nagy-Somkút - Nagy-Stefanecz - Nagy-Súr - Nagy-Surány - Nagy-Szakály - Nagy-Szaláncz - Nagy-Szalatna - Nagy-Szalók
Nagy-Sármás 486 Nagy-Szalók perje, kinek merész lovagló-bravourjai még most is élénk emlékezetében élnek a népnek. Nagy-Sármás, falu Erdélyben, Kolosmegyének, mócsi jár., 663 tót lak.; u. p. Mócs. Nagy-Sáró, falu Barsm. lévai jár., 883 magy. lak.; u. p. Kis-Sáró. Nagy-Sáros, mv. Sárosm. sirokai jár., 2571 tót lak., olvasókörrel, Lázi, Baktaköz és Kanás pusztákkal és postahivatallal. II. Béla idejében királyi város volt, de már az Anjouk alatt rablófészekké süllyedvén Zsigmond alatt végkép elvesztette szabadalmait II. Rákóczy Ferencznek kedves lakóhelye volt és itt is fogták el 1707-ben. A hajdan oly nevezetes szerepet játszott vár, melyben XIV. Lajos követe tanácskozott Rákóczyval a magyar szabadságnak ügyéről, jelenleg romban hever. Nagy-Sebes, falu Erdélyben Kolosm. borbát-hunyadi jár., 1258 oláh lak., u. p. Csúcsa. Nagy-Selmecz, falu Liptóm. (rózsahegyi jár.), 761 tót lak. Medokis és Praedium-Kuth nevű pusztákkal; u. p. Rózsahegy. Nagy-Selyk, falu Erdélyben Nagy-Küj küllőm, bálya-nagyselyki jár., 1479 német és oláh lak., szolgabirói székhelylyel, népiskolával és jelentékeny bortermesztéssel ,mint vasúti, posta és táviróállomással. Nagy-Semlak, falu Temesm. dettai jár., 973 oláh lak., u. p. Gattaja. Nagy-Senkvicz, falu Pozsonym. szempczi jár. 750 tót lak., kik 1550-ben lettek Horvátországból behiva, és vasúti állomással (Szenkvicz-Modor) posta és táviróhivatallal. Nagy-Sennye (vagy máskép Zsennye) falu Vasm. vasvári jár., 294 magy. lak.; u. p. Rum, Nagy-Sikárló, falu Szatmárm. nagybányai jár., 981 oláh lakossal; u. p. Hisztótfalu, Nagy-Sink, csinos mváros Erdélyben, Nagy-Küküllőm. nagy-sinki jár. 2635 német és oláh lak. Van itt szolgabirói székhely, derék népiskola, járásbíróság, adó és postahivatal. Egyletei és ipartársulatai is szép számmal vannak. Az előbbiek közül említendő a pomológiai és polgári olvasó egyesület, az utóbbiak közül 1 az asztalos, bognár, czipész, kerekes, szabó és szücsipartársulatok; van azonkívül egy takarék és előlegszövetkezete. Gyümölcs, gabna, kukoricza és lentermesztése jelentékeny. Azelőtt a hasonnevű szász széknek főhelye volt. Nagy-Sitke, falu Vasm. sárvári jár., 1916 lak. Lanka, Bélavár, Földvár, Koplaló, Kustos és Sándormajor pusztákkal; u. p. Sárvár. Nagy-Solymos, falu Erdélyben, Udvarhelyül. keresztúri jár., 969 lak., u. p. Székelykeresztúr. Nagy-Sombor (Magyar-), falu Kolosm. 1. Magyar-Nagy-Zsombor a. Nagy-Somkut, m város Szatmár megyének nagysomkuti jár., 1873 oláh lakosszamos-ujvár-nagysomkuti jár. gk. esperességgel, szolgabirói székhelylyel és telekkönyvi hatósággal. Van itt még kővárvidéki olvasó egylet és olvasókör, posta és táviróhivatal. Nagy-Stefanecz, falu Zalam. perlaki jár., 375 horvát lak., u. p. Csáktornya, Nagy-Sár, falu Pozsonym. nagyszombati jár., 761 tót lak., u. p. Szered, Nagy-Surány, mváros Nyitram. érsekújvári jár., 4892 tót és magy. lak., takarék és segélyegylettel, répaczukorgyár részvénytársulattal, Alkotmány, Kis és Nagy-Csike, Berchtold és Anna major pusztákkal, vasúti állomással, posta és táviró-hivatallal. Hajdan vára is volt, de a törökök azt 1663-ban elfoglalván, széthányták. Nagy-Szakály, falu Abaujm. kassai jár., 501 tót és magyar lak., u. p. nyiczke. Nagy-Szaláncz, mváros Abauj-Tornamegyének füzéri jár., 1024 magy. és tót lak. Miklós és Heveshegy nevű pusztákkal, vasútállomással, posta és táviró-hivatallal. Van mellette egy régi omladozó vár. Nagy-Szalatna (másk. Véges-Szalatna) mváros Zólyomm. nagyszalatnai jár., szolgabirói székhelylyel, vasúti állomással, postahivatallal és 2162 tót lak. Juhtenyésztése jelentékeny, van savanyúvize is. Nagy-Szalók, mváros Szepesm. tátrai jár., 980 német lak., gazdasági és önkéntes tűzoltó egyletekkel, továbbá talajjavitási szövetkezettel; u. p. Felka. Itt