Magyar Lexikon 12. Magyar tengermellék-Nogáll (Budapest, 1883)

N - Nagy-Sármás - Nagy-Sáró - Nagy-Sáros - Nagy-Sebes - Nagy-Selmecz - Nagy-Selyk - Nagy-Semlak - Nagy-Senkvicz - Nagy-Sennye - Nagy-Sikárló - Nagy-Sink - Nagy-Sitke - Nagy-Solymos - Nagy-Sombor (Magyar-) - Nagy-Somkút - Nagy-Stefanecz - Nagy-Súr - Nagy-Surány - Nagy-Szakály - Nagy-Szaláncz - Nagy-Szalatna - Nagy-Szalók

Nagy-Sármás 486 Nagy-Szalók perje, kinek merész lovagló-bravourjai még most is élénk emlékezetében élnek a népnek. Nagy-Sármás, falu Erdélyben, Kolos­­megyének, mócsi jár., 663 tót lak.; u. p. Mócs. Nagy-Sáró, falu Barsm. lévai jár., 883 magy. lak.; u. p. Kis-Sáró. Nagy-Sáros, mv. Sárosm. sirokai jár., 2571 tót lak., olvasókörrel, Lázi, Bak­taköz és Kan­ás pusztákkal és postahi­vatallal. II. Béla idejében királyi város volt, de már az Anjouk alatt rablófé­szekké süllyedvén Zsigmond alatt végkép elvesztette szabadalmait II. Rákóczy Fe­­rencznek kedves lakóhelye volt és itt is fogták el 1707-ben. A hajdan oly neve­zetes szerepet játszott vár, melyben XIV. Lajos követe tanácskozott Rákóczyval a magyar szabadságnak ügyéről, jelenleg romban hever. Nagy-Sebes, falu Erdélyben Kolosm. borbát-hunyadi jár., 1258 oláh lak., u. p. Csúcsa. Nagy-Selmecz, falu Liptóm. (rózsahe­gyi jár.), 761 tót lak. Medokis és Prae­­dium-Kuth nevű pusztákkal; u. p. Ró­zsahegy. Nagy-Selyk, falu Erdélyben Nagy-Kü­­j küllőm, bálya-nagyselyki jár., 1479 német és oláh lak., szolgabirói székhelylyel, nép­iskolával és jelentékeny bortermesztéssel ,mint vasúti, posta és táviróállomással. Nagy-Semlak, falu Temesm. dettai jár., 973 oláh lak., u. p. Gattaja. Nagy-Senkvicz, falu Pozsonym. szemp­­czi jár. 750 tót lak., kik 1550-ben let­tek Horvátországból behiva, és vasúti ál­lomással (Szenkvicz-Modor) posta és tá­­viróhivatallal. Nagy-Sennye (vagy máskép Zsennye) falu Vasm. vasvári jár., 294 magy. lak.; u. p. Rum, Nagy-Sikárló, falu Szatmárm. nagy­bányai jár., 981 oláh lakossal; u. p. Hisz­­tótfalu, Nagy-Sink, csinos mváros Erdélyben, Nagy-Küküllőm. nagy-sinki jár. 2635 né­met és oláh lak. Van itt szolgabirói szék­hely, derék népiskola, járásbíróság, adó és postahivatal. Egyletei és ipartársula­tai is szép számmal vannak. Az előbbiek közül említendő a pomológiai és pol­gári olvasó egyesület, az utóbbiak közül 1­­ az asztalos, bognár, czipész, kerekes, szabó és szücsipartársulatok; van azon­kívül egy takarék és előlegszövetkezete. Gyümölcs, gabna, kukoricza és lenter­mesztése jelentékeny. Azelőtt a hason­nevű szász széknek főhelye volt. Nagy-Sitke, falu Vasm. sárvári jár., 1­916 lak. Lanka, Bélavá­r, Fö­ld­­vár, Koplaló, Kustos és Sándor­­major pusztákkal; u. p. Sárvár. Nagy-Solymos, falu Erdélyben, Udvar­helyül. keresztúri jár., 969 lak., u. p. Székelykeresztúr. Nagy-Sombor (M­a­g­y­a­r-), falu Ko­losm. 1. M­a­g­y­a­r-N­a­g­y-Z­sombor a. Nagy-Somkut, m város Szatmár megyé­­nek nagysomkuti jár., 1873 oláh lakos­­szamos-ujvár-nagysomkuti jár. gk. espe­­rességgel, szolgabirói székhelylyel és te­lekkönyvi hatósággal. Van itt még kő­várvidéki olvasó egylet és olvasókör,­­ posta és táviróhivatal. Nagy-Stefanecz, falu Zalam. perlaki jár., 375 horvát lak., u. p. Csáktornya, Nagy-Sár, falu Pozsonym. nagyszom­bati jár., 761 tót lak., u. p. Szered, Nagy-Surány, mváros Nyitram. érsek­­újvári jár., 4892 tót és magy. lak., taka­rék és segélyegylettel, répaczukorgyár részvénytársulattal, Alkotmány, Kis és N­a­g­y-C­s­i­k­e, Berchtold és An­na major pusztákkal, vasúti állomással, posta és táviró-hivatallal. Hajdan vára is volt, de a törökök azt 1663-ban elfoglal­ván, széthányták. Nagy-Szakály, falu Abaujm. kassai jár., 501 tót és magyar lak., u. p. nyiczke. Nagy-Szaláncz, mváros Abauj-Torna­­megyének füzéri jár., 1024 magy. és tót lak. Miklós és Heveshegy nevű pusztákkal, vasútállomással, posta és tá­viró-hivatallal. Van mellette egy régi omladozó vár. Nagy-Szalatna (másk. V­é­g­­­e­s-S­z­a­­latna) mváros Zólyomm. nagyszalatn­ai jár., szolgabirói székhelylyel, vasúti állo­mással, postahivatallal és 2162 tót lak. Juhtenyésztése jelentékeny, van savanyú­vize is. Nagy-Szalók, mváros Szepesm. tátrai jár., 980 német lak., gazdasági és önkén­tes tűzoltó egyletekkel, továbbá talajja­­vitási szövetkezettel; u. p. Felka. Itt

Next