Magyar Lexikon 12. Magyar tengermellék-Nogáll (Budapest, 1883)
N - Nabopalassar - Nábrád - Nabukodonozor - Nabulus - Nachimov Stefanovics Pál - Nachitseván - Nachod - Nachtigal Gusztáv - Nád
Nabopalassar 458 czikkel) Kr. e. 747. febr. 26. kezdődik, ettől kezdve számították az időt az alexandriai tudósok, mivel a Canon Ptolemaeiben is így volt számítva az idő. A II.-féle év 365 napból áll. Nabopalassar, babyloni király. Először babyloni helytartó volt, de Kr. e. 600. függetlenné tette magát s Cyaxeres méd királylyal elfoglalták az assur birodalmat. 606. bevették Ninivét. Megh. 605. Utána következett fiai Nabukodonozor. Nábrád, falu Szatmármegyének fehérgyarmati járásában 762 magyar lak., u. p. Fehérgyarmat. Nabukodonozor vagy Nebukadnezár (az okiratokban Nabukudurriussur) babyloni király, Nabopalassár fia, Kr. e. 604. az egyptomiakat Karchemis vagy Circesium mellett megverte s Neco királyukat meghódította. Elfoglalta Judaeát s 585. elpusztította Jeruzsálemet. Phoenicia fővárosát Tyrusz 13 évig ostromolta. Egyptom csatornarendszerét kibővítette és megjavította. Ő emelte a Tigris és Euphrates közt a nagy méd falat és Babylon falát, mely 50—60 kilom. hosszú, 60 mét. magas és 12 mét. széles volt. A fővárost Babylont pompás palotákkal és függő kerttel díszítette fel. Megh. 561. Utána következett fia Evilmerodach. Nabalus, ázsiai város,másképen Nablus (1. ott). Nachimov Stefanovics Pál, orosz katonai kormányzó, szül. 1800. Mint tengerészhadnagy 1823. Lazareff admirált kisérte földkörüli útján. 1827. a navarini csatában tüntette ki magát. 1852. admirál lett s megsemmisítette az Osman pasa alatti sinopei tengeri hadat. 1854. sepastopoli katonai kormányzó lett, elesett 1855., midőn a kornileffi védművekben az ellenséges ostrommunkálatokat vizsgálta. Nachitseván, város Oroszországnak jekaterinoszlávi kerületében, a Don folyó mellett és több vasútvonalnak (Moszkva- Vladikaukas, N.-Taganrog) góczpontjában 61,258 lak., egy örmény érseknek székhelye. N., kerületi város Orosz-Kaukáziának erivani kormányzóságában, az Arasnak egyik mellékfolyója mellett, 87721 lak., egykor Arméniának fővárosa volt. Nachod, város Csehországnak neustadti kerületében a Metau folyó és a chotzenbraunaui vasútvonal mellett, 3537 lak., 1866. jun. 27-én itt győzték le a Steinmetz tábornok vezetése alatt álló poroszok az osztrákokat. Nachtigal Gusztáv, hires Afrikautazó, szül. Eichstedtben 1834-ben. Eredetileg az orvosi pályára készült és Kölnben katonai orvos lett, azonban gyöngélkedés miatt kénytelen volt ebbeli állásától megválni és keletre utazni, hol Tunisban megállapodott és az ottani bey szolgálatába lépett. A hires utazó Rholfs ajánlatára őt bízták meg amaz ajándékok átadásával, melyeket a porosz király a bornui szultánnak küldött 1869. febr. 17-én kelt útra Tripolisból, Murzukből elrándult a Tibesti nevezetű várra is és ott a rabló tibbuk által elfogatva csak életveszélyes kalandok után tudott kiszabadulni. Később még hónapokig vesztegelt Murzukban, míg végre 1870. júl. havában szerencsésen megérkezett Kubába. Itt nagy kitüntetésekkel fogadtatván mindenekelőtt a Tsadtót és az attól északkeletre fekvő országokat utazta be, azután pedig számos viszontagság után Wadain és Kairón keresztül tért vissza Európába. N. egyike az úttörő utazóknak, naplója 1879. jelent meg, maga NI. királyi évdijjal Berlinben él. Nád (arundo), a pázsitfélék (gramineae) családjába tartozó növény, csészéje 1 vagy sokvirágú, polyvája 2—3, kopasz, bokrétája rövidebb a csészénél tövét hoszszú szőr veszi körül, melytől a magva tövén koszorús. Hímje 3 van. Virágzata bugás vagy füzérszabású. Nevezetesebb fajai a közönséges n. (arundo vagy phragmites communis), mocsárokban és lápokban közönséges növény s az u. n. nádasokat alkotja. Ölnyi magasra is megnő, szára ujjnyi vastag, fás, egyenes, belül üres, leveleinek széle éles metsző s könnyen sérthet. A n.-at télen vágják le a jégtükrön, midőn a tó vagy láp vize befagy. Házfedésre, továbbá mennyezet (plafond) készítésre s fúvó hangszerek nyelvsípjára használtatik; a spanyol u. (a. donax) 3. mét. magasra is megnő, Európa legnagyobb fűfajta növénye; a fonásra használják. A siska n. (a. epigeros) bugája felálló, fakó, csészéjevirágú levelei alul simák, szélei metsző élesek. Kül. a szőlőkben alkalmatlan gyom. A Nád