Magyar Lexikon 13. Nogat-Planetarium (Budapest, 1883)
P - Petőháza - Pető-Oloszka - Petra - Petráhó - Petralia-Soprana és P. Sottana - Petranecz - Petrány
Petőfi-társaság 557 tán nemzeti irányt, mely a klassziczitásnak a Kisfaludy-Társaság által való túlságos felkarolása által veszélyben forgott. Maga az eszme és a mozgalom a Kisfaludy-Társaság egyik tagjától, Balázs Sándortól eredt, kinek indítványára 16 íó 1876 november 23-án megalakította a fentjelzett programmal máig működő társaságot. A 16 alapító tagnak neve a következő: Balázs Sándor, Éiszaki Károly, György Aladár, Hattala Péter, Komócsy József, Lauka Gusztáv, Névy László, Paulay Ede, Szana Tamás, P. Szatmári Károly, Szigligeti Ede, Tors Kálmán, gróf Zichy Géza, Abonyi Lajos, Endrődi Sándor és Teleky Géza. Ezen előzetes ülés után következett a társaság kiszélesítése, mely választás utján előbb (1866 november 28-án) 30 utóbb 60 tagra szaporodott. A választásnál irányadó elvül tűzték ki azt, hogy a társaságnak nem az a czélja, hogy elismert érdemeket jutalmazzon, hanem az, hogy új tehetségeket ébresszen és serkentsen. Ugyanazért külföldről is csak azokat vette föl tiszteleti tagokul, akik Petőfi fordítása által szereztek érdemet. Kitűzött czéljait a társaság három után akarta megközelíteni: állandó közlöny, állandó felolvasó ülések és önálló kiadványok által, melyeket később (a Kisfaludy-Társaság mintájára) pártolói könyvtárrá szélesített. Közlönye a „Koszorú“, melyet Szana Tamás szerkeszt, elsősorban eredeti dolgokat hoz és tisztán magyar szépirodalmi programmal egyesíti a kritikai tisztet, gondot fordítván úgy a magyar szinpadra mint a képírásra, melynek egyes kiváló képviselőit sikerült képekben mutatja be egyre szaporodó közönségének. Ez utóbbi kivált a felolvasások által lett megnyerve melyek ügyes programmal már eleinte nagy publikumra tettek szert és a Kisfaludy-Társaságot versenyre ösztönzötték. A társaságnak eleinte sokat kellett küzdenie, amennyiben nem volt alkalmas helyisége, előbb a mérnök és építészegyesület helyiségeiben, majd a postapalotában kellett üléseznie és csak a harmadik évben nyitotta meg előtte az akadémia kapuit, talán érezve, hogy az eleinte oly kis keretű társulatban a leendő magyar nemzeti akadémiának csirái rejlenek. Elnökül a társaság kezdete óta állandóan Jókai Mórt választotta meg, titkárul Szana Tamást. Vidéki kirándulásaival (melyek közül az egyik Debreczenbe a másik Pozsonyba irányult) szintén elérte czélját, közelebb hozta egymáshoz az írókat és a közönséget, s rokonszenvet keltett az utóbbinak kebelében az előbbiek iránt. Kiadványai az 1883 év derekán már meghaladták a 30 kötetet, melyben voltak regények és elbeszélések Jókaitól, Balázs Sándortól, Vértesitől és Abonyitól, költemények Komócsytól, Kiss Józseftől, Bartóktól, Endrődy és Váradytól, színművek (Északi Károlytól) és aesthetikai művek (Moliére élete Szana Tamástól). A társaságnak köszönhet még a magyar közönség három kedves elbeszélőt: Petelei Istvánt, Bulla Jánost és Margitay Dezsőt. Működése külföldön is figyelmet keltett s Kossuth Lajos, ki a társulat tiszteleti tagja nagyon kedvezőleg fogadta a titkári évi jelentéseket. Petőháza, falu Pityér-Csárda nevű pusztával Sopronmegyébenkapuvári jár. 577 magyar lak.; u. p. Fertö-Szent- Miklós. Pető-Oloszka, falu Vasmegyében szokottabban Oloszka (f. ott), Pető-Szinnye, falu Abauj-Tornamegye kassai jár. 788 magyar, tót és ruthén lak.; u. p. Bööd, Petra (gör. a. m. kőszikla), a nabatausok régi fővárosa Köves-Arábia (Arabia petrea) középrészében 104 kiméternyire az arab tengeröböltől. 105. Traján foglalta el Róma részére. A mohammedán hódítás után elvesztette jelentőségét, s azóta Vadi-Musa (Mózesvölgye) néven ismeretes, s nagyszerű régi romok és sziklasírok találhatók benne. (L. Lion de Laborde gróf és Linant „Voyage dans l’Arabie Petrée“ Páris 1830). Petráha, falu Zemplénmegye sátoraljaújhelyi jár. 607 magyar lak., u. p. Sáros-Nagy-Patak. Petrala-Soprana és P.Sottana, két város Paterno olasz tartományban, az előbbi 6604, az utóbbi 7374 lak. Petranecz, népes falu Horvát-Szlavonországban Kőrösmegye kapronczai alispánságában, 2433 horvát lak., u. p. Drnje. Petrány, falu Biharmegye robogányi jár. 518 oláh lak.; u. p. Belényes. Petrány