Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
S - Szapolyay György - Szapolyai János - Szapolyai János Zsigmond - Szapolyay Tamás - Szaporodás
Szaporodás 111 a magasabbrendű szervezeteknél vagy azoknál lép fel, melyeknél az egyes szervek élettani elkülönülése a fokozatos fejlődés lépcsőzetén már annyira előhaladt, hogy egy ilyen speciális szerv a sz.-ra vonatkozólag is kifejlődhetett. Az alsóbbrendű állatokról és növényekről régebben azt hitték, hogy ezek önmaguktól, az anyaállat minden hozzájárulása nélkül keletkeznek (ősnemzés); ma azonban már tudjuk, hogy minden élő, akár ivaros, akár ivartalan után jött létre, egy anyaállat (és növény) lételét feltételezi. Az állatoknál az ivartalanul történő sz.-nak következő alakjait különböztetjük meg: osztódás (generatio fissipara), mely abból áll, hogy a teljes korát elért egyén, pl. ázalék belsejében a sejtmag eltűnik s helyette a test két ellenkező sarkán két új mag lép fel; e magvak köré csoportosul aztán a protoplasma és közöttük mind mélyebbre és mélyebbre fűződik be, mig végre az egész ketté válik és igy az egy anyaállatból két fiatal egyén keletkezik; e módon a sz. igen gyors, 3h—1 óra alatt véghez megy. — Bimbódzás (generatio gemmipara), úgy jön létre, hogy az anyaállat testén ■egy kis, többnyire sejtekből álló szemölcs keletkezik, mely lassan kint az anyaállat alakját veszi fel s vagy ott marad azzalösszefüggésben, midőn az u. n. állattelepek keletkeznek, vagy attól leválva önállóan folytatja életét. ( Spóraképzés (generatio sporigena) abban áll, hogy az állat nyugalomba vonul, tokot választ ki maga körül ez a test protoplasmája számos gömbölyű darabra, spórákra esik szét, melyek mindegyikéből egy-egy új állat fejlődik. Minthogy az ivari vagy petékáltal történő sz. az ivartalanul történő sz.-nak csak tökéletesebb alakja, annálfogva e kettő között számos átmenetet van (péld. Parthenogenesis), sőt ugyanazon állatfajnál egymás mellett előjöhet, úgy az ivaros, mint az ivartalan sz.-i mód (metagenesis); az új szervezet kifejlődése itt is egyetlen sejtből a petéből indul ki, mely csak származására nézve különbözik az ivartalan sz.-t eszközlő spórától; ezen pete aztán u. n. barázdálódás utján számos apró sejtre az u. n. barázdálódási sejtekre oszlik, melyek , ismét tovább tenyészve, szaporodva, bizonyos alaki és élettani átalakuláson keresztül menve, bizonyos rendszerekbe csoportosulva az új egyén felépülését eszközük; ha a fejlődésben levő (tehát teljesen ki nem fejlődött) állategyén már korán utalva van a külvilág elleni küzdelemre, akkor ezek leggyakrabban átalakuláson mennek keresztül (Metamorphosis). A szorosan vett ivari sz.-nak jellemét az képezi, hogy itt a sz.-t eszközlő sejt létrehozatalára két egyén szükséges, mely két egyén épen ivarilag különböző jellemű ; ezen két külön jellemű egyén (általában hím és nőnévvel jelölve) a sz.-nak két fontos kellékét képviseli s a szaporítás fényében egyik az ondó, másik a pete létrehozatala által vesz részt. A növényeknél az ivartalanul történő szaporodás spórák, kelő sejtek, telepcskák, kelő rügyek és igazi rügyek által történik. A spórák (1. ott) csak közönséges természetes viszonyok közt képződnek, különben kelősejtek pótolják; így péld. a rothadó gyümölcsön gyakori penész (Muscor mucedo) sejtfonalai nem kedvező táplálék mellett egyes tagokra hullanak szét, melyek alkalmas körülmények között ismét teljes növénynyé fejlődnek. A kelősejtek magasabb fokozatát képezik a zuzmók és mohok telepcsirái (gonidium), ezek apróbb sejt csoportok, melyek egyes sejtjei még meg nem határozott törvények szerint vannak egymással egyesülve. A mohok kelő rügyeiben a sejtek már szabályszerű csoportokba egyesülnek s csak ily állapotukban válnak le a növényről; a májmohoknál különös csészikében (conceptaculum), a lombos mohoknál ellenben a törzsön, gyökhalakon, leveleken, egyszóval a növény akármely részén fejlődhetnek. Ezeknél nagyobb érdekkel bírnak a rügyön; ezek külön értékű sejtek nagyobb csoportjai s az új növénynek már meglehetős szervezett képletei, mert már tengely- és levélszervekből állanak ; nincsenek is rendetlenül elszórva a növényen, mint az eddig leírt szaporodó szervek, hanem többnyire egészen meghatározott helyen s majdnem kivétel nélkül a levelek tövében képződnek. A rügyek általi szaporításnak a gyakorlatban nagy jelentősége van s a kertészek sokféle módon értéke- Szaporodás