Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
S - Spanyolország
Spanyol örökösödési háború 11 Spanyolország nevezte ki általános örökösévé minden tartományaira nézve; ez mint V. Fülöp azonnal kezébe vette a sp. monarchia feletti birtoklást, hogy a trónkövetelő III. Jakab XIV. Lajos részéről Nagy- Britannia királyának ismertessék el. Nagy-Britannia és Németalföld Ausztria mellé állottak, s 1701. szept. 7. triperalliance-ot kötöttek Hágában, hogy Károly főherczeget a spanyol trónra segítsék; ezen szövetségbe 1702. és 1703. Poroszország, Németország és Portugália is belépett, míg II. Miksa bajor választófejedelem és Klemens József érsek és kölni választófejedelem XIV. Lajos pártjára állott A háború fő eredményei: 1701. az osztrákok győzelmes bevonulása Milanóba Eugen herczeg vezérlete alatt; 1703. a bajorok benyomulása Tirolba, hogy egyesüljenek a Felső-Itáliából Trient ellen nyomuló Vendôme franczia marsallal; a tiroliak győzelmes ellenállása; 1703. aug. havában Breisach, nov. Landau meghódítása a francziák által; ezek elűzése a spanyol németalföldről, Lüttichből és Kölnből egy Marborlough által vezérelt angolhollandi sereg által s ez utóbbiak egyesülése a császári és birodalmi seregekkel déli Németországban; aug. 13. Eugen és Marborlough döntő győzelme Höchstädt mellett ; a bajor választófejedelem a spanyol Németalföldre menekül s a francziák a Rajna mögé vonulnak vissza ; Bajorországot az osztrákok megszállják; a szövetségesek benyomulnak Olaszorszába s a spanyol Németalföldre; 1706. május 23. Marlborrough győzelme Ramillies mellett Villeroi franczia marsall felett; szept. 7. Eugen győzelme Turin mellett; 1707. márcz. 13. a francziák kitakarodnak Felső- Olaszországból; az osztrákok megszállják Nápolyt; 1708. júl. 11. Eugen és Marlborough győzelme Oudenarde mellett Vendôme felett s 1709. szept. 11. Malplaquet mellett Villars felett. Spanyolországban: 1704. aug. 4. az angolok elfoglalják Gibraltárt; 1705. Barcelona, 1706. Madrid bevétele Károly főherczeg által s ennek királylyá kiáltása (III. Károly) ; szept. 22. V. Fülöp visszatér Madridba s 1707. apr. 25. Bervick hg. franczia marsall nagy győzelmet nyer a szövetségeseken Almansa mellett; 1709. és 1710. XIV. Lajos eredménytelen béke ajánlatai (lemondás a spanyol trónról); a háború tovább folytatása váltakozó szerencsével; a gyermektelen I. József császár halála után (1711. ápr. 17.) fegyverszünet; Nagy- Britanniában Marlborrough bukása s VI. Károly trónralépése folytán titkos alkudozások Anglia és Francziaország között egy külön béke megkötése tárgyában; 1712. jan. a békecongressus megnyitása Utrechtben s 1713—15. a béke egyezmények befejezése egy részről Franczia és Spanyolország között, másrészről Nagy- Britannia, Németalföld, Portugália, Poroszország és Savoya között; eközben a háború tovább folytatása VI. Károly s a Német birodalom részéről a rastadti (1714. márcz. 6. a franczia és a német császár között) s a badeni (1715. szept. 7. Francziaország és a Német birodalom között kötött) békéig, melyek szerint V. Fülöp kapta Spanyolországot, VI. Károly pedig a spanyol Hollandiát, Nápolyt, Milánót és Szardíniát. Spanyolország, a pyraenei félsziget legnagyobb részét s a Baleári és Kanári szigeteket magában foglaló királyság, 500,443 km 2 tér. 16.342,996 lak. Általában úgy tekintendő, mint egy nagy fensík, egy északi beszegő hegylánczczal (a pyraenei és kantabri hegyekkel), mely a fensikot Francziaország felől határolja; a fensik belseje a kasztiliai hegylánca által (Sierra de Guadarrama 2430 m magas) az ó-kasztiliai (850 m középm.) és az új-kasztila (825 m középm.) fensikokra osztotik; az egész fensik délen az andaluziai hegyláncz által határoltatik; ez és a déli beszegű hegység (granadai fensik a 3700 m magas Sierra Nevada-val) között fekszik a kis termékeny andaluziai alföld. Folyói: Duero, Tajo (a Henaressel), Guadiana, Guadalquivir (a Jenisel), Bidasso, Mondego, Guadalete stb. az Atlanti tengerbe és az Ebro, Segura, Jucar, Guadalaviar, Llobregat stb. a Földközi tengerbe ; csatornái: aragoniai vagy császárcsatorna (az Ebro hosszában) s a kaszti- Hai cs. (a Pisuerga hosszában); éghajlata északon és a fensíkon gyakran hideg, a középrészen száraz és forró, a déli tartományokban meleg; a népességet a spanyolok képezik, egy az ezen vidék őslajkőit képező kelt és ibéri népfajnak (melynek tisztán fenmaradt utódai a mai