Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
S - Szenderek - Szendrő - Szendrő (Vég-) - Szenegal - Szenegambia - Széneny - Szenesülés - Szénfényle - Szénfy Gusztáv - Széngáz
Szenderek 162 aug. 18-án Garosdián bekövetkezett haláláig meg is tartott. Szenderek vagy Zngó lepkék, 1. Sp h i n gida alatt. Szendrő, 1 mváros Borsodra, szendrei felső jár., olvasókör, veres kereszt egylet Bókja, 2340 magyar lak., postaáílo 2) Lád-Sz., falu Borsodra, szendrei felső járásában, 833 magyar lak., u. p. Edelény. Szendrő (Vég-),város Szerbiában a Duna jobbpartján Belgrádhoz közel, ettől északra. 1439. II. Murad szultán elfoglalta. 1440. Hunyady János ennek Izsák nevű pasáját itt megverte. 1454. II. Mohammed szultán ostromolta s 1459. nov. 8. el is foglalta; 1475. I. Mátyás király ezzel szemben 3 fa várdát építtetett, de ezt a törökök még ugyanazon évben elfoglalták ; 1789. okt. az osztrákok bevették; 1807. június 26. itt gyilkolták meg Cserny György felkelő vezért a szerb szabadságharcz kezdeményezőjét; 1867. április 10-én a szultáni fennálló várat a szerbeknek átadja, azon egyetlen feltétel alatt hogy a szerb lobogó mellett a török is ki legyen tűzve. Szenegál, 1. Senegal alatt. Szenegambia, 1. Nyugat-Nigriia alatt. Széneny (Carboneum), vegyi elem , vegyjele 0; paránysúlya 12; a természetben (de nem mindig tisztán) háromféle alakban jön elő, u. m. szabályos rendszerben jegeczedve mint gyémánt, az egyhajlású rendszerben mint grafit, és amorph állapotban mint a közönséges szén ismert fajai; a szénegy mindhárom módosulata olvaszthatlan, a levegő kizárása mellett tűzálló, szag és íz nélküli, közönséges hőmérsék mellett teljesen közömbös, minden oldószerben oldhatlan; levegő, illetőleg éleny jelenlétében elég szénsavvá ; a tiszta szénenynek a természetben csak igen jelentéktelen szerepe van ellenben annál fontosabbak vegyületei a szerves világ felépítésében, amennyiben nemcsak a szervestestek, hanem a legkezdetlegesebb szervi vegyületek mindnyájan szénenyt tartalmaznak s a széneny képezi az alapot, mondhatni magvat, mely körül a többi elemek oly módon csoportosulhatnak, hogy szerves vegyület keletkezhessék (v. ö. Reductió czikket), azért a szénegy vegyületeit, szerves vegyületeknek is szokás nevezni, kivévén a széngázat és szénsavat. Szenesülés: a szerves testeknek a levegő kizárása melletti felhevítése folytán történt azon átalakulása, mely azok illékony részének elszállásában s a szénesényen kivül a többi alkotó részek eltávolodásában áll. Szénfényle, máskép Anthracit (1. ott). Szénfy Gusztáv zeneszerző, a magyar nemzeti zenéről és a jövő zenéjéről írt művei még kéziratban hevernek. Ezeken kivül azonban több apró zenemű jelent meg tőle, minek pl. Hazám könyve; Honvágy; A vetélkedők; Az éji dal; Parlagi rózsák; Andalgás ; Keskeny utczán muzsikaszó; Miskolczi emlék és Csendes dalok stb. Széngáz szénéleg gáz (szén monoxyd; CD), a szénegy és legény egyenlő parányszáma (12 súlyrész 0, 16 sulyr. 0) gázalakú összeköttetése; a szénsavhoz olyan viszonyban, hogy a széngázban ugyanazon mennyiségű szénenyhez képest épen felényi éleny foglaltatik, vagyis a széngázban 1 parány (12 sulyrész) szénenyre 1 parány (16 sulyrész) éleny, a szénsavban pedig 1 parány (12 sulyrész) szénenyre 2 parány (32 sulyrész) éleny esik; előállítása vagy a szén tökéletlen, i t. i. kevés éleny jelenlétében történő eli égetése (elég éleny jelenlétében szénsav képződvén), vagy a szénsav élenytelenítése által történik; igen könnyen meggyulad s halvány kékes lánggal szénsavvá ég el s a mennyiben az eleny irányában nagy vegyrokonsággal viseltetik, a fémek reductiójánál igen nevezetes szerepe van ;de épen ezen tulajdonságánál fogva egyúttal igen veszedelmes is, mint az esetleges vagy szándékos széngáz mérgezések mutatják, melyeknél a mérgezést előidéző tulajdonságát épen a fentebb említett élenytelenítő sajátsága okozza, minthogy huzamosbb ideig belehelve a vér kötött élenyét magához vonja, a vért redukálja s ezáltal idézi elő a halált ; önkényt érthető, hogy a felélesztési kísérletnek mindenek előtt arra kell irányulni, hogy új mennyiségű éleny vezet-i tessék be a szervezetbe, a betegek szabad levegőre helyezése szüleges légzés által. Széligáz