Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
T - Tisza Lajos
f Tisza javaslata csak három szótöbbséggel menyén keresztül, az uralkodó feloszlatta az országgyűlést s visszaállította az előbbi kivételes állapotot; az 1866 ban összehívott országgyűlés bizonytalan időre elnapolta magát. Végre 1867-ben hozta létre Beust a kiegyezést Deákkal, mely ellen az ellenzék a leghevesebben tiltakozott. 1874-ben audencziára hívta a király Tiszát és Ghyczyt s mig előbbi szilárdul ragaszkodott nézeteihez, Ghyczy égetőbbnek tartván a politikaiaknál a gazdasági kérdéseket, mint pénzügyminiszter belépett az ujan alakult Bittó-minisztériumba, így Tisza maradt a balközép vezére, nem sokára azonban ama feltűnő nyilatkozattal lepte meg pártját, hogy a helyzettel szemben a kiegyezés ellenzését csak az elv puszta fentartásának kell tekinteni. Ily módon új csoportosulást tett lehetővé , miután „Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer“ (Pest 1865) cz. iratában kormányprogrammját kifejtette, a Bittó-miniszterium 1875. márcz. 2-án a Wenckheim-miniszteriumnak adott helyet, melyben Tisza a belügyi tárczát vállalta el. Wenckhem még az év október havában a király személye körüli miniszterséget vette át, Andrássy Gyula gr. pedig már 1871. nov. 14-én külügyminiszterré neveztetvén ki, Tisza 1875. okt. 21-én miniszterelnökké lett. 1878. okt. 24. a bankkérdés meg nem oldása miatt az egész minisztérium leköszönt, a király azonban ismét Tiszát bizta meg az uj kabinet megalakításával s igy jött létre a mai minisztérium. T. 1880. október havában a sz.István rend nagy keresztjét nyerte, mint a korona rég élvezett bizalmának jelét. 1883. óta az antiszemitizmus s az ország sanyarú anyagi viszonyai folytán egyre erősebb ellenében az ellenzék s a főrendek is ellene fordulván állása ingadozni kezd. Nejétől, Degenfeld-Schomburg Ilona grófnő udvarhölgytől két gyermeke született: István (szül. 1861.) és Paula (szül. 1872). Tisza Lajos gróf államférfiig Kálmán testvére, szül. Geszten 1832-ben , 1848-ban végezte bölcsészeti tanulmányait, 1852-ben jogot hallgatott s aztán Kálmán testvérével beutazta Nyugöt- Európát. Hazatérve, 1861-ben Biharmegye ugrai kerülete képviselővé választotta, mint ilyen csakhamar átment a baloldalról a Deák-párthoz, azonban nem játszott szerepet, mert a politika sohasem volt kenyere. 1867-ben Biharmegye főispánja s 1869 ben a budapesti közmunkatanács alelnöke lett, mely állásában nagy tevékenységet fejtett ki, midőn azonban Gorove István lemondott a közm. és közm. tárczáról, 1871. jun. 21-én T. lépett helyébe, mígnem 1873. decz. 19-én Zichy József grófnak adta át tárczáját. T. már 1869-ben kir. kamarás, 1873-ban titkos tanácsos s a Lipótrend nagykeresztese volt. Midőn 1879. márcz. 12. éjjeli 1 órakor a Tisza árja elpusztította Szegedet s a király márcz. 17-én az elpusztult várost meglátogatta, az országgyűlés megalkotta az 1879. 20. törvényczikket, mely széleskörű hatalommal felruházott kir. biztost küldött ki Szeged újjáépítésére. Kir. biztossá Tisza Lajos közm. és közr. miniszter neveztetett ki s 12 kir. biztosi tanácsos adatott mellé. T. legott nagyszabású intézkedéseket tett, a lejtméretezést és talaj fúrásokat 1880. ápr. 15-ig befejeztette s igy biztos alapot nyert a hid, a rakpart és más építkezések mélységének meghatározására. E közben a visszaszállingózott szegény lakosságot barakkórházakba helyezte el s népkonyhákat rendezett be számukra. A háromszögméreti felvételek befejeztével új utczákat, körutakat, tereket és közkerteket rendezett be. Az országban s a külföldön nagyban gyűltek időközben Szeged számára a könyöradományok, úgy hogy 2.412.000 frtot lehetett ezekből a lakosság között segélyképen kiosztani a mintegy 12 millió írtra becsült kár némi enyhítésére. T. a károsultak közt három osztályt állított fel s e szerint az illetők 10, 15, 20, 25, 30 vagy 33°/0-át kapták káraiknak. A könyöradományok 1880. május 3-tól augusztus elejéig osztattak ki. T. mindenekelőtt rendezte a város háztartását s 1883. már 400,000 frttal több bevételt ért el az 1879 kinél, a 4 év alatt pedig összesen 800,000 frt bevételi többletet szerzett a városnak. A város újjáépítésére az állam 10 millió frtot tett folyóvá 50 évi törlesztésre. Uj-Szeged torontálmegyei község az 1880 16. tczikkel Szegedhez csatoltatott. Erre 1880. május végén megkezdettek a kisa- 379 Tisza