Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)

T - Tisza Lajos

f Tisza javaslata csak három szótöbbséggel men­yén keresztül, az uralkodó feloszlatta az országgyűlést s visszaállította az előbbi kivételes állapotot; az 1866 ban össze­hívott országgyűlés bizonytalan időre elnapolta magát. Végre 1867-ben hozta létre Beust a kiegyezést Deákkal, mely ellen az ellenzék a leghevesebben tilta­kozott. 1874-ben audencziára hívta a király Tiszát és Ghyczyt s mig előbbi szilárdul ragaszkodott nézeteihez, Ghyczy égetőbbnek tartván a politikaiaknál a gazdasági kérdéseket, mint pénzügyminisz­ter belépett az ujan alakult Bittó-minisz­­tériumba, így Tisza maradt a balközép vezére, nem sokára azonban ama feltűnő nyilatkozattal lepte meg pártját, hogy a helyzettel szemben a kiegyezés ellenzését csak az elv puszta fentartásának kell tekinteni. Ily módon új csoportosulást tett lehetővé , miután „Parlamenti fele­lős kormány és megyei rendszer“ (Pest 1865) cz. iratában kormányprogrammját kifejtette, a Bittó-miniszterium 1875. márcz. 2-án a Wenckheim-miniszterium­­nak adott helyet, melyben Tisza a belügyi tárczát vállalta el. Wenckhem még az év október havában a király személye körüli miniszterséget vette át, Andrássy Gyula gr. pedig már­ 1871. nov. 14-én külügy­miniszterré neveztetvén ki, Tisza 1875. okt. 21-én miniszterelnökké lett. 1878. okt. 24. a bankkérdés meg nem oldása miatt az egész minisztérium leköszönt, a király azonban ismét Tiszát bizta meg az uj kabinet megalakításával s igy jött létre a mai minisztérium. T. 1880. októ­ber havában a sz.­István rend nagy keresztjét nyerte, mint a korona rég él­vezett bizalmának jelét. 1883. óta az anti­szemitizmus s az ország sanyarú anyagi viszonyai folytán egyre erősebb ellenében az ellenzék s a főrendek is ellene fordul­ván állása ingadozni kezd. Nejétől, Degen­­feld-Schomburg Ilona grófnő udvarhölgy­­től két gyermeke született: István (szül. 1861.) és Paula (szül. 1872). Tisza Lajos gróf államférfiig Kál­mán testvére, szül. Geszten 1832-ben , 1848-ban végezte bölcsészeti tanulmá­nyait, 1852-ben jogot hallgatott s aztán Kálmán testvérével beutazta Nyugöt- Európát. Hazatérve, 1861-ben Biharme­­gye ugrai kerülete képviselővé választotta, mint ilyen csakhamar átment a baloldal­ról a Deák-párthoz, azonban nem játszott szerepet, mert a politika sohasem volt kenyere. 1867-ben Biharmegye főispánja s 1869 ben a budapesti közmunkatanács alelnöke lett, mely állásában nagy tevé­kenységet fejtett ki, midőn azonban Go­­rove István lemondott a közm. és közm. tárczáról, 1871. jun. 21-én T. lépett he­lyébe, mígnem 1873. decz. 19-én Zichy József grófnak adta át tárczáját. T. már 1869-ben kir. kamarás, 1873-ban titkos tanácsos s a Lipótrend nagykeresztese volt. Midőn 1879. márcz. 12. éjjeli 1 órakor a Tisza árja elpusztította Szegedet s a király márcz. 17-én az elpusztult várost meglátogatta, az országgyűlés megalkotta az 1879. 20. tör­vény­czikket, mely széles­körű hatalommal felruházott kir. biztost küldött ki Szeged újjáépítésére. Kir. biztossá Tisza Lajos közm. és közr. mi­niszter neveztetett ki s 12 kir. biztosi tanácsos adatott mellé. T. legott nagy­szabású intézkedéseket tett, a lejtmérete­­zést és talaj fúrások­at 1880. ápr. 15-ig befejeztette s igy biztos alapot nyert a hid, a rakpart és más építkezések mély­ségének meghatározására. E közben a visszaszállingózott szegény lakosságot ba­­rakkórházakba helyezte el s népkonyhá­kat rendezett be számukra. A háromszög­méreti felvételek befejeztével új utczákat, körutakat, tereket és közkerteket rende­zett be. Az országban s a külföldön nagyban gyűltek időközben Szeged szá­mára a könyöradományok, úgy hogy 2.412.000 frtot lehetett ezekből a lakos­ság között segélyképen kiosztani a mint­egy 12 millió írtra becsült kár némi enyhítésére. T. a károsultak közt három osztályt állított fel s e szerint az illetők 10, 15, 20, 25, 30 vagy 33°/0-át kapták káraiknak. A könyöradományok 1880. május 3-tól augusztus elejéig osztattak ki. T. mindenekelőtt rendezte a város háztartását s 1883. már 400,000 frttal több bevételt ért el az 1879 kinél, a 4 év alatt pedig összesen 800,000 frt be­vételi többletet szerzett a városnak. A város újjáépítésére az állam 10 millió frtot tett folyóvá 50 évi törlesztésre. Uj-Sze­­ged torontálmegyei község az 1880 16. tczikkel Szegedhez csatoltatott. Erre­ 1880. május végén megkezdettek a kisa- 379 Tisza

Next