Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)

T - Török borostyán - Török-Koppány - Török nyelv és irodalom

Török birodalom 421 Török nyelv és irodalom tette Szalánkemen mellett 1691. aug. 19. az ütközetet életével együtt. II. Ach­med után (1691—1695) II. Musztafa lett szul­tán (1695—1703) kit Savoyai Jenő Zenta mellett 1697. szept. 11-én tönkre vert s az 1699-ki karloviczi békében kényte­len volt lemondani Magyar- és Erdélyor­­szágról, továbbá Azovról Oroszország, Mo­rééról és Dalmátiáról Velencze, Podoliáról Lengyelország számára. II. Ah­med (1703 —30) visszafoglalta ugyan Moreát, de a passaroviczi békében (1718. júl. 21), kénytelen volt lemondani az eddig bir­tokában levő Bánságról és Belgrádról. III. Osmanra (1754—57) következett III. Mustafa (—1773), ki igen szerencsétlenül harczolt az oroszok ellen. Minek folytán utódja Abd-ul-Hamid (1773—89) a Fe­kete tenger mellett több vidékről kény­telen volt lemondani az 1774-ki kainard­­sii békében. Egy újabb háborút Orosz­ország és Ausztria ellen III. Selim (1789 1807) fejezett be, 1791-ben Ausztriával a sistovai­­é­s 1792-ben Oroszországgal a jassy-i békével, miáltal csak Oczakov ment reá nézve veszendőbe. Egy 1806- ban Oroszországgal ismét kitört háborút IV. Mustafa (1807—1809) letevése után II. Mahmud (1809—39) fejezett be a bu­karesti békével 1812 május 28, mely sze­rint a Pruth jelöltetett ki a birodalom Oroszország felöli határául; a görögök felkelése 1821. ezek felszabadulásával, egy uj háború Oroszországgal a dri­­nápolyi békével 1829.; az egyptomi Me­hem­ed Alival folytatott háború pedig 1833 május 4. a kutahiai békével vég­ződött, mely szerint­ Syria a Mehem­ed Ali fennhatósága alá került; azonban Abd­­ul-Medzsid alatt (1839—61), a nagyha­talmak közbenjárására Mehemed Ali kény­­szerittetett Syria visszabocsátására. A ke­leti háború (1. ott) 1853. angol és fran­­czia segítséggel szerencsésen végződött s a párisi békében (1856 márczius 30) Tö­rökország némi területet visszanyert a Pruth mellett. Abd-ul-Asis alatt (1861— 76) a krétai felkelés elnyomása a biro­dalomnak temérdek áldozatába került. Utódja V. Murád 1876. aug. 31. elme­gyengeség miatt a tróntól megfosztatott és Abd-ul-Hamid létetett szultánná. Már 1875-ben kitört egy felkelés Herczegovi­­nában, mely 1876-ban Bulgáriára, Szer-I­biára és Montenegróra is átterjedt. A tö­­­­rökök (állítólag) barbár hadviselés módja­­ alkalmat adott a nagyhatalmaknak az­­ 1877. jan. 20. konstantinápolyi konferen­­cziára, melynek azonban semmi eredmé­nye nem volt. A reformokra hajlandó nagyvezér, Midhát pasa 1877. febr. 5-én megbukott, mire Oroszország ismét meg­üzente a háborút, mely Bulgária felsza­badításával s Kelet-Rumélia önállósításá­val ért véget 1878-ban. (1. keleti háború [második] és orosz-török háború alatt). Török borostyán , 1. orgonafa alatt. Türök-Koppány, Somogy megye egyik nevezetesebb mezővárosa, 1. Koppány (Török) alatt. Török nyelv és irodalom. A török vagy ozmán nyelv az aglutinátio és hangvonzás törvénye által jellegzett ural­­altaji (Müller Miksa szerint turáni) nyelv­családhoz,­­ és pedig ennek török-tatár ágához tartozik. E török-tatár nyelvtörzs, mely el van terjedve közép és nyugati Ázsiában, a Kaspi- és Fekete tenger vi­dékén, valamint a­­Balkán félszigeten, ismét három fő ágra oszlik, u. m. a ke­leti vagy csagatai, északi vagy tatár s a nyugati vagy török nyelvre, ezek ismét számos nyelvjárásra oszolnak; a török nyelvben péld. 5 nyelvjárás uralkodik, u. m. a derbenti, a serheidiani, krimi, ana­­toli (kis-ázsiai) és a ruméli dialektus; ezek közül az utóbbi az, melyet Konstan­tinápolyban beszélnek, s melyet nyuga­ton kiválóan t. nyelvnek neveznek. Az ural-altaji vagy turáni népcsaládnak egy másik ága a finn-ugor, melyhez a ma­gyar nyelv is tartozik, mint azt úgy a magyar­, mint általában az európai nyelv­tudósok egybehangzó véleménye százado­kon által gyűjtött adatokból biztosan megállapította, mely osztályozást, illetve a magyar nyelvnek az ural-altaji népcsa­lád finn-ugor ágába tartozását újabb idő­ben Vámbéry próbálgatja megdönteni azon állításával, hogy a magyar nyelv az ural-altaji nyelvcsaládnak nem a finn­ugor, hanem a török-tatár ágához tarto­zik ; ez állítását azonban a magyar és európai nyelvtudósokkal szemben alig fogja valaha bebizonyítani. A török irodalom nagy terjedelmű, de csekély értékű, virágzó korszaka II. So-

Next