Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
T - Török borostyán - Török-Koppány - Török nyelv és irodalom
Török birodalom 421 Török nyelv és irodalom tette Szalánkemen mellett 1691. aug. 19. az ütközetet életével együtt. II. Achmed után (1691—1695) II. Musztafa lett szultán (1695—1703) kit Savoyai Jenő Zenta mellett 1697. szept. 11-én tönkre vert s az 1699-ki karloviczi békében kénytelen volt lemondani Magyar- és Erdélyországról, továbbá Azovról Oroszország, Morééról és Dalmátiáról Velencze, Podoliáról Lengyelország számára. II. Ahmed (1703 —30) visszafoglalta ugyan Moreát, de a passaroviczi békében (1718. júl. 21), kénytelen volt lemondani az eddig birtokában levő Bánságról és Belgrádról. III. Osmanra (1754—57) következett III. Mustafa (—1773), ki igen szerencsétlenül harczolt az oroszok ellen. Minek folytán utódja Abd-ul-Hamid (1773—89) a Fekete tenger mellett több vidékről kénytelen volt lemondani az 1774-ki kainardsii békében. Egy újabb háborút Oroszország és Ausztria ellen III. Selim (1789 1807) fejezett be, 1791-ben Ausztriával a sistovaiés 1792-ben Oroszországgal a jassy-i békével, miáltal csak Oczakov ment reá nézve veszendőbe. Egy 1806- ban Oroszországgal ismét kitört háborút IV. Mustafa (1807—1809) letevése után II. Mahmud (1809—39) fejezett be a bukaresti békével 1812 május 28, mely szerint a Pruth jelöltetett ki a birodalom Oroszország felöli határául; a görögök felkelése 1821. ezek felszabadulásával, egy uj háború Oroszországgal a drinápolyi békével 1829.; az egyptomi Mehemed Alival folytatott háború pedig 1833 május 4. a kutahiai békével végződött, mely szerint Syria a Mehemed Ali fennhatósága alá került; azonban Abdul-Medzsid alatt (1839—61), a nagyhatalmak közbenjárására Mehemed Ali kényszerittetett Syria visszabocsátására. A keleti háború (1. ott) 1853. angol és franczia segítséggel szerencsésen végződött s a párisi békében (1856 márczius 30) Törökország némi területet visszanyert a Pruth mellett. Abd-ul-Asis alatt (1861— 76) a krétai felkelés elnyomása a birodalomnak temérdek áldozatába került. Utódja V. Murád 1876. aug. 31. elmegyengeség miatt a tróntól megfosztatott és Abd-ul-Hamid létetett szultánná. Már 1875-ben kitört egy felkelés Herczegovinában, mely 1876-ban Bulgáriára, Szer-Ibiára és Montenegróra is átterjedt. A törökök (állítólag) barbár hadviselés módja alkalmat adott a nagyhatalmaknak az 1877. jan. 20. konstantinápolyi konferencziára, melynek azonban semmi eredménye nem volt. A reformokra hajlandó nagyvezér, Midhát pasa 1877. febr. 5-én megbukott, mire Oroszország ismét megüzente a háborút, mely Bulgária felszabadításával s Kelet-Rumélia önállósításával ért véget 1878-ban. (1. keleti háború [második] és orosz-török háború alatt). Török borostyán , 1. orgonafa alatt. Türök-Koppány, Somogy megye egyik nevezetesebb mezővárosa, 1. Koppány (Török) alatt. Török nyelv és irodalom. A török vagy ozmán nyelv az aglutinátio és hangvonzás törvénye által jellegzett uralaltaji (Müller Miksa szerint turáni) nyelvcsaládhoz, és pedig ennek török-tatár ágához tartozik. E török-tatár nyelvtörzs, mely el van terjedve közép és nyugati Ázsiában, a Kaspi- és Fekete tenger vidékén, valamint aBalkán félszigeten, ismét három fő ágra oszlik, u. m. a keleti vagy csagatai, északi vagy tatár s a nyugati vagy török nyelvre, ezek ismét számos nyelvjárásra oszolnak; a török nyelvben péld. 5 nyelvjárás uralkodik, u. m. a derbenti, a serheidiani, krimi, anatoli (kis-ázsiai) és a ruméli dialektus; ezek közül az utóbbi az, melyet Konstantinápolyban beszélnek, s melyet nyugaton kiválóan t. nyelvnek neveznek. Az ural-altaji vagy turáni népcsaládnak egy másik ága a finn-ugor, melyhez a magyar nyelv is tartozik, mint azt úgy a magyar, mint általában az európai nyelvtudósok egybehangzó véleménye századokon által gyűjtött adatokból biztosan megállapította, mely osztályozást, illetve a magyar nyelvnek az ural-altaji népcsalád finn-ugor ágába tartozását újabb időben Vámbéry próbálgatja megdönteni azon állításával, hogy a magyar nyelv az ural-altaji nyelvcsaládnak nem a finnugor, hanem a török-tatár ágához tartozik ; ez állítását azonban a magyar és európai nyelvtudósokkal szemben alig fogja valaha bebizonyítani. A török irodalom nagy terjedelmű, de csekély értékű, virágzó korszaka II. So-