Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
S - Szemling és Szemlingfélék - Szemmérték - Szemölcs - Szemöldök - Szempez - Szemtompaság - Szemtükör - Szemüvegek - Szemüveges kigyó - Szemvidító - Szemvíz - Szemzés - Szén - Szénagyag - Szénás
Szemün: 160 Szénás oldala domború, a hátsó azonban domborubb mint a mellső. Szemling és Szemlingfélék, 1. Salmon és alatt. Szemmérték, a nagysági viszony megbecsülése pusztán a szemmel való megtekintés szerint; a sz.-nél a következő szabályokra, részben szemcsalódásokra kell különösen figyelni: 1)lehetőleg úgy álljunk, hogy a vizsgálandó vonal előttünk keresztben feküdjék; 2) a vonal görbületei sz.-nél kisebbnek látszanak mint valóban; 3) felfelé tekintésnél egy tárgy közelebbnek látszik, mint ugyanazon magasságból lefelé tekintve; 4) a szegletek leginkább megbecsülhetők, ha vízszintes síkon feküsznek előttünk; 5) hegyes szegletek könnyebben megbecsülhetők mint a tompák; 6) oly felületek, melyeknek felülete kerületükhöz képest igen nagy (négyzet, kör) aránylag kicsinyre, ellenkező esetben nagyra becsültetnek; 7) sötét tárgy világos alapon kisebbnek, világos tárgy sötét alapon nagyobbnak tűnik fel. Szemölcs (Verruca), szabálytalan kinövés amely szerves test felületén, különösen a fejbőr körülírt bujálkodása; kimetszés, lekötés és maró szerek által gyógyítható. Szemöldök, a homlok és szemüreg közti határon ivalakban elterülő szőrzet, mely a szem egyik védő szervéül szolgál, a mennyiben a homlokról lefolyó izzadságot felfogja. Szempcz vagy Szenez, mváros Pozsonyi, szempczi jár., 3135 magyar lak., vasút, távíró és postaállomás. Szemtompaság, 1. gyöngyszem aség alatt. Szemtükör, egy Helmholtz által szerkesztett, azóta többszörösen módosított szemorvosi eszköz, melynek segélyével a pupillán keresztül a szem belseje megvilágíttatik és pedig oly módon, hogy azt egyúttal az orvos is vizsgálhatja, miáltal fontos kórismér eredmények érhetők el, hogy a szemgolyó belső hátteréből minél nagyobb rész kerüljön vizsgálat alá, előzetesen a pupillát ki szokták tágítani a tropin által. Szemüvegek, a szem fénytörési rendellenességeinél ezen rendellenességek kiegyenlítésére szolgáló üveglencsék, és pedig a szükségletnek megfelelőleg vagy homorú vagy domború, nevezetesen a myopiánál homorú, presbyopiánál domború lencsék; vannak továbbá olyan szemüvegek is, melyek a fénytöréssel semmi összefüggésben nincsenek, mint a por ellen és erős fény ellen védő szemüvegek ; ezeket természetesen igen könnyen kiválaszthatni, míg a valódi lencsékből álló szemüvegek kiválasztását mindig ahhoz értő szemorvosra kell bízni. Szemüveges kígyó, 1. Naja alatt. Szemvidító vagy szál kacsék,a tátogatók (scrofularinae) családjába tartozó növény nem, 1. Euphrasia alatt. Szem viz, leggyakrabban a szem gyuladásos bántalmainál használt gyógyszer, fehér gálicznak vízben való oldata, melyhez leggyakrabban kámfort, néha morphint adnak, s hogy kellemes szagúvá tegyék, a viz helyett rózsavizet vesznek. Szemzsír, sárga higanyéleg egyszerű irral összedörzsölve; használják általában a higany javallata eseteiben. Szemzés, a fanemesitésnek s a fák rügyek által történő szaporodásának egyik alakja, melynél a nemes galyról egy vagy több szemet (rügyet) háromszög vagy ék alakban lemetszenek s ezt a nemesitendő alany kérgén T alakban ejtett sebbe helyezik, azután bekötik, midőn a szemzés szerencsés végrehajtása esetén a nemes rügy a nemesítendő alany kérjgével összeforral és kihajt. Szén (Carbo), vegyileg tiszta állapotban szén egy, az állati és növényi anyagoknak a levegő kizárása mellett történő hevítésének terméke; leggyakrabban színtelen vagy fekete színű és átlátszókatlan, alaktalan tömeg, a vegyilegi tiszta szén azonban átlátszó kristályokban is előjön, midőn a neve gyémánt; egyes fajai: anthracen, faszén, kőszén, grafit stb., melyek közül a kőszén leginkább világításra és fűtésre, a faszén pedig másnemű technikai czélokra szolgál. (V. ö. Kőszén). Szénagyag, szénporból és agyagból álló, az aknakemenezék bevonására használt keverék. Szénás, falu Békésm. orosházai járásában 2334 magyar lakossal, postahivatal.