Magyar Lexikon 16. Vezére-Zsuzsok (Budapest, 1885)
V - Vezére - Vezérek kora
Vezérek kora a Vezérek kora thiába, hol folyvást ösztönözte bonn maradt vérrokonait, Etele birodalmának visszaszerzésére , de sikertelenül. Számos évek múlva U g y ek (Ugek) volt Scythia vezére, ki 819-ben Emesét nőül vevén, ettől Álmos fia született. A nép újra erősen elszaporodván, a hét törzs feje, a hét magyar, elhatározta, hogy felkeresik és visszaszerzik Etele nyugoti birodalmát. ] E czélból Álmost választották fővezérüknek s 884-ben útra keltek. A hét vezér név szerint Álmos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba és Töhötöm voltak. Legelőbb Lebediában állapodtak meg a velük törzsrokon kazárok szomszédságában a fekete tenger északi részén a Dnieper folyó mellékén. Itt azonban csak három évig maradhattak, mert 888-ban a nagy erővel rájuk törő bessenyők ellen csatát vesztettek. Ekkor a hunok két részre szakadtek, a kisebbik rész a Kaukázus vidékére, Perzsia szomszédságába költözött, a másik nagyobb rész pedig Atelközbe a Bugh, Pruth és Szeret folyók mellékére vette magát, a mai Moldva és Bessarábiába. Itt aztán egyhangúlag Álmos fiát, Árpádot választották fővezérekké s megkötötték a vérszerződést (1. ezt). Alig telepedtek itt meg, midőn VI. Leo görög császár szövetségesekül nyerte meg őket Simeon bolgár fejedelem ellen s a magyarok Galacz fölött Vád-Ungar (Mariyarrév) község mellett átkeltek a Dunán s három ütközetben tönkre vervén a bolgárokat, a Balkánig száguldoztak s gazdag zsákmánynyal tértek haza. Simeon magát megboszulandó 889-ben szövetkezett a bessenyőkkel s mig a magyar sereg északon járt, rátört Atelközre s az ott maradtakat lemészárolván vagy menekülésre kényszerítvén, a tartományt a bessenyőknek s adta. A magyarok Atelköz visszafoglalására gyöngének érezvén magukat, észak felé húzódtak s az oroszokat és kun szövetségeseiket megvervén Kievet fogták ostrom alá; a kieviek azonban 10,000 gián s tömérdek ajándékon békét vásároltak tőlök s útba igazitották őket Pannonia, Etele birodalma felé. Ekkor egyszersmind Ede, Edömi, Ete, Böngér,Acsád Vojtas Ketelkun vezérek is hozzájuk csatlakoztak, s elfogadván a vérszerződés határozatait, elindultak a magyarokkal új hazát keresni. A lodoméri és halicsi fejedelmek tetemes ajándékok árán békét vásároltak tőlök; midőn pedig Halics alatt pihentek volna, követek jöttek az Etele birodalmának szétoszlása után az erdélyi havasok közé menekült székelyektől, kik szintén vezérükké fogadták Árpádot s alávetették magukat a vérszerződésnek. így vonultak be 889-ben a vereczkei szoroson át, a Latorcza folyó mentében a Kárpátokon át a magyarok Zalán bolgár fejedelem birodalmába s az első helyet, hol megpihentek, Munkácsnak nevezték. E helyet nyomban megerősítvén 40 napi pihenés után Ungvárt szállották meg, melyből Laborcz, Zalán vezére Zemplén vára felé szökött, de elfogatván, egy róla nevezett folyó mellett felakasztatott. A magyarok elfoglalták aztán a Bodrogközt s az Ugocsáig terjedő egész vidéket s még abban az évben önként átengedte nekik Zalán birodalma északi részét egész a Sajóig. Árpád erre a Tisza, Szamos és Maros közt uralkodó Maróth fejedelem ellen küldötte Tas, Szabolcs és Töhötöm vezéreket, kik a Marosig meghódítván a tartományt, Töhötöm fiával Horkával a meszesi szoroson át Erdélybe tört s az ott uralkodó Gyalu fejedelmet legyőzvén felejtvén népét, Es- Küllőnél a maga hűségére megeskettette s ezután csaknem függetlenül uralkodott e tartomány fölött. Erre a Zagyváig kérte Árpád Zalántól a tartományt a mit meg is kapván, országa Mármarostól a Mátráig s a Kőrösig terjedt s ezen felül Erdély is őt ismerte el fejedelmük Ede és Edömér hun vezérek a Mátrában, a mai palóczok földén s Acsád és Böngér a mai Borsodban, mely Borstól Böngér fiától nyerte nevét, települtek meg. Árpád épen az Eger folyónál táborozott, midőn Arnulf, Karloman keleti frank király természetes fia, Karinthia és Felső- Pannonia fejedelme 891-ben szövetségesül kérte őt fel Svatopluk ellen, ki épen a Visztulától a Balkánokig lakó szláv néptörzseknek egy hatalmas állammá egyesítését tűzte ki feladatául. Árbát, hogy országát nyűgat felé kiterjeszthesse, örömmel ráállott a szövetségre s Hupád, Zo ardot és Kadocsát erős sereg élén nyűgat felé inditotta; ezek minden ellenállás nélkül hatoltak elő a Nyitra folyóig, ott azonban Zobor vezér utjukat állotta, de rövid ütközet után megfutamodott, első-