Magyar Lexikon 16. Vezére-Zsuzsok (Budapest, 1885)
Függelék - R - Rabanus Maurus - Rachis - Rácz István
Quintett rendeli. Azonban ezen intézkedésnek sem lett foganatja, úgy hogy a Quadripartitum egészen félretétetett. Kitonich, bár méltányolva azt, mégis csak mint magán munkát idézi. A reformatio Decretorum még a XVII. században a bécsi békekötés (1606) XL pontjának folytán is többször sürgettetett, eredményre azonban nem jutott. Quintett (zen.) annyi mint ötös (1. ott). Quiroga Antonio, spanyol harczos s a nemzeti érdekek buzgó védője a pyrenei félsziget véres csatáiban; szül. 1784. Betanzosban, Galicia tartományban. Eleinte tengeri szolgálatban volt, utóbb a spanyol hadseregben küzdte végig a Napóleon elleni egész harczot. Az 1812. alkotmány helyreállítása volt mindég legkedvesebb vágya. Egy e végett alakult összeesküvés fölfedezése folytán 1819. börtönbe záratott, honnan Riego alezredes katonai forradalma mentette ki. 1820. a nevezett alkotmány ki lett viva, miben nagy része volt Quirogának is, ki tábornoki ranggal birt a fölkelő seregben. A józan szabadság barátja, egyiránt volt ellensége a néppárt nyers követeléseinek, mint a kormány önkényének, miket mind az alkotmányosság medrébe akart szorítani. 1821. Galiczia főkapitánya lett. Midőn a franczia király seregeket küldött Bourbon rokonának az alkotmány megbuktatására, Qu. Morillo tábornok alatt harczolt, kitől azonban később elvált, miután tétlenségét ellenezte. Önszántából népfölkelést akart rendezni, mely meghiúsulván, Angliába ment; itt pénzt szerezvén, újra Cadixba rándult, de a nép általános bátortalanságában megannyi szirtekre talált. Búsan tért vissza menhelyébe, Londonba. Innen csak az 1834. kiadott általános amnestia nyitott nekik utat vissza hazájába, hol 1835. granadai főkapitány lett. Meghalt 1841-ben. Rabanus Maurus, szül. 774—776. Mainzban. A fuldai zárdában Baugolt apát vezetése alatt jeles tudományos képzésben részesült. 801. pappá szenteltetett. Későbben a fuldai iskola vezetésével bízták meg, s oly kitűnően felelt meg hivatásának, hogy az iskola csakhamar virágzásra emelkedett. Ratger apát méltánytalan bánásmódja arra kényszerített, hogy állását hagyja el, s a szent földre zarándokoljon. Midőn azonban Ratger letétetett az apátságról (817), Rabanus ismét elfoglalta tanári állomását. Ezen idő tájban (820—21) írta következő három művét: „De institutione clericorum“, „De compute“, melyben a számtanra és a csillagászatra is kiterjeszkedik, s végre 8 könyvben Máté evangéliumának értelmezését. 822-ben apáttá választatott, s mint ilyen, buzgó ápolója és terjesztője volt a tudományoknak és művészeteknek. 842- ben lemondott az apátságról. 847-ig Petersbergben (Fulda mellett) tartózkodott, tudományos foglalkozásoknak szentelve idejét. Ekkor írta „De universo“ czímű művét, mely kiterjeszkedik az emberi tudás minden ágára, s mintegy általános encyclopaediának tekinthető. 847-ben mainzi érsek lön; több zsinatot tartott, hévvel küzdött Gottschalk tévtana ellen, s több művet irt. Meghalt: 856. febr. 4. Reingauban. Művei nagy részét Colvenerius douay-i prépost adta ki 1627-ben. Rachis, a növény levelének gerincze, melynek hosszában mint közös nyelén a szárnyas levél ágai foglalnak helyet. Rácz István, gyom. tanár és lapszerkesztő, szül. 1843. Szatmáron, polgári szülőktől. Gymnáziumi tanulmányait Szatmáron, a bölcsészeti tanfolyamot Budapesten a maga keserves keresetéből végezte. Mathematikai és physikai tanulmányait az egyetemen befejezvén, a szatmári ev. ref. VI. osztályú gymnázium tanügyi bizottsága a mathematika és physika tanszékére tanárul választotta. Egyszerű, világos magyarázataival, igazságszeretetével tanítványai vonzalmát, mint a közügyek fáradhatatlan munkája a város és vidék tiszteletét nyerte meg. 1878-tól fogva szerkesztő a „Szamos“ czímű, hetenként kétszer megjelenő társadalmi lapot, feláldozván még azt a néhány órát is, a mi terhes tanári elfoglaltatása, igazgatói teendői mellett maradt. Szatmár város jótékonysági egyleteiből, az egyház és iskola ügyeinek gondjából több részt vett magának, mint bárki más. S mindezek mellett folyvást éber figyelemmel kisérte szaktudománya fejlődését, haladását. Meghalt 1884. márcz. 8. Hálával egy ember által be nem tölthető űrt hagyván Szatmár város és megye, a 535 Rácz