A magyar nyelv értelmező szótára 1. A-D (Budapest, 1959)

D - dzsem - dzsentri - dzsessz - dzsida - dzsidás - dzsinn - dzsungel

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA (Tánc) táncművészet Táncs. Táncsics Mihály tbsz többes szám­on tárgyatlan Tol. Tolnai Lajos Том. Tompa Mihály Tö. Tömörkény István (Tört) történettudomány (tréf) tréfás(an) ts , tárgyas (Tud) tudományos nyelvben túl tulaj­donnév (túlzó) túlzó kifejezésként, túl­zásban ( új) új szó, új jelentés a fel­szabadulás utáni nyelv­­használatban ből kihagyott részre utal .... idézetben : azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pont­­ rágós alak előtt : a címszó változatlan alakját helyettesíti — formaszavak szócikkében : olyan megjegyzést, magyarázatot vagy­egyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes­ü 1j, —12 az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magya­rázatot bevezető jel és számozás —al? —az az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen meg­jegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás ~ a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben : annak jele, hogy utána új verssor kezdődik annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik ( ) a szokásos használaton kívül : rag v. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben : a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magá­ban foglaló zárójel ( a fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után : a kiejtés vagy az el­választás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben : a szerkesztőségtől származó kiegészítést magában foglaló zárójel —*.­­— a szókapcsolat értelmezése annak a szónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő □ utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre), Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Krúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Mikes (Kelemen), Móra (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író család­neve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a mű­fordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli. Köss.­­ . L. ( költ) Kossuth Lajos alapfok G A R. Garay János Alk. A Magyar Népköztársa­Gárd. Gárdonyi Géza köv. következő(en) (All) ság AlkotmányaGell. Gelléri Andor Endre (Közg) közgazdaságtan állattan ( Gépk ) gépkocsizás ( Közig) közigazgatás ( Allatleny) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) (kézi) közlekedés állító állítmány gyak., Gyak. gyakran, gyakori ksz kötőszó áll általános (gyerm) gyermeknyelv(ben) kül., Kül. különösen ált., Ál., általában ( Gyógysz) gyógyszerészet ld., Ld . lásd : M­r. Ambrus ZoltánGyűl. Gyulai Pál ( Légköri) légkörtan A R. Arany János ( Hajó) hajózás (Lék­) lélektan ( argó) argóban szokásos szó, (Hal) halászat L É V. Lévay József j­elentés (hangf) hangfestő, hangulatfestő Hs mondat A R I s­z. Ari­sztophanész-fordítás szó M A D. Madách Imre A r L. Arany László (hangút) hangutánzó szó ( Malom) malomipar ( Asv) ásványtan haszn használat(ban) ( Menny) mennyiségtan ( Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) (Mért) mértan ( átv) átvitt értelemben hat határozó(i) ( Mezőg) mezőgazdaság­­ A. Babits Mihály (helyt) helytelenMik. Mikszáth Kálmán ( A C S. Bacsányi János H E R. Herczeg Ferenc (Mit) mitológia Bal. Balassi Bálint (Hírl) hírlapírás mm mellékmondat ( Bank) bankszakma (hiv) hivatalos(an), hivatalos mu melléknév(i) ( Bány) bányászat stílusban Mó. Móricz Zsigmond Bárs. Bársony István HOR. Horatius-fordítás msz mondatszó­­ E R z­s. Berzsenyi Dániel hsz határozószó múlt múlt idő (Biol) biológia, élettan ht­ határozatlan műt mutató brit birtokos Hu. Hunyady Sándor (Müsz) műszaki nyelv (biz) bizalmas, familiáris vagy ign igenév műv műveltető bizalmaskodó beszéd­ik igekötő ( Műv) művészettörténet­ben ik. a címszóval alkotott ige­(nép) népi, népnyelvi (az ország ( Bonc) (Bőr) bonctan bőripar (Ipar) közös igék ipar általában, ill. több­nagy területen haszná­latos) ; népies (stílus­(dp) (Cukr) cipészipar cukrászat, cukrászipar ( írod) Kölcsey Ferenc költői (használatban) Szál. Szalay László S z a L. Szabó Lőrinc S Z É C H. Széchenyi István ( szépítő) szépítő, eufemisztikus ki­fejezésként S/h . szóláshasonlat S Z I G L. ( Szín) Szigligeti Ede színház, színművészet, film számnév szobrászat a szocializmus építése szn (Szobr) (szoc e) előtt(i nyelvhasználat­ban) ( sz°j) S­z . p H. (Szőlő) szójárás Szophoklész-fordítás szőlőművelés, szőlészet, borászat (Szöv) szövőipar szrag személyrag szt­ személytelen szűk. ért., 1 Szűk. ért.­­szűkebb értelemben tág. ért. 1 Tág. ért. )tágabb értelemben (‘­j) táj szó, táji (nyelvjárási) alakváltozat, jelentés féle iparág(ban) irodalmi nyelvben, szép-N­é p­r­ ban szokásos) népköltés, népköltészet néprajz C­z­s. Czuczor Gergely irodalmi stílusban (Népi) Cseng. Csengery Antal (Irodt) irodalomtudomány név, névmás (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet (Név) növénytan Csok. Csokonai Vitéz MihályIsm. ismeretlen szerző(től) ny névutó Dan. Dante-fordítás isz indulatszó ( Nyelvi) nyelvtudomány, nyelv­( durva) durva, közönséges beszéd­(Ját) játék tan­ben használatos jelen jelen idő ( Nyomda ) nyomdászat (Ég) egészségügy ( Jogi) jogtudomány ( Orvos) orvostudomány egész egyes szám JÓs. Jókai Mór c. összetétel ek. ehelyett Jós. Jósika MiklósŐ . a címszóval alkotott ösz­(Éksz) ékszerészet J­ó­z­s. József Attila szetétel(ek) ( elav ) elavult szó, alakváltozat, jövő jövő idő P Á Z­s. Pázmány Péter jelentés Ju. Juhász Gyula (Pénz) pénzügy, pénzügytan (Emb) embertan­­ , közmondásPét. Petőfi Sándor E ö T. Eötvös József­­ AF. Kaffka Margit P é t J. Péterffy Jenő E ö T K. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Pol) politika (Ép) építészetK­ar. Karinthy Frigyes (Posta) postaügy­er. eredetileg­­ Á­r­m. Kármán JózsefRád. Radnóti Miklós (Érd) erdészetK­át. Katona József (Rádió) rádiótechnika, rádiózás es. esetleg (Kát) katonaság, katonai szál­(rég) régies szó, alakváltozat, Fa­l. Fa­z. Faludi Ferenc Fazekas Mihály ( Al. gálat Kazinczy Ferenc rendsz.,­­ jelentés : régiesen rendszerint félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve Rendsz. ) felt feltételes mód( ем. Kemény Zsigmond (Rep) repülés ( Fém) fémipar (Kér) kereskedelemRév. Reviczky Gyula ( Fényk) fényképészet (Kert) kertészet (ritk), (ritk.),1 ritka, ritkán (Fest) festészet ki középfok ritk., Ritk. ff felső fok ο I S F K. Kisfaludy Károly(rosszalló ) rosszalló(an), pejoratív(e) (Fi­) filozófia ‡ I S F S. Kisfaludy Sándor (Ruh) ruházkodás (fin) finomkodó beszédben Ко. Kosztolányi Dezső(sajtó) sajtónyelvi, könyvnyelvi (Fiz) fizika (Koh) kohászat SÁR. Sárosy Gyula fm főmondatKom. Komjáthy Jenő S . A. Shakespeare-fordítás fn főnév(i) ( Konyha ) konyhaművészet, sza­(Sp) Sport (Földi) földrajz kácsmesterség, ételké­SZ személy (Földi) földtan szítés Sz . szólás(mód) (Üz) üzemi élet (Vad) vadászat ( vál) választékos(an) (Vall) vallásügy Vas Vas Gereben (Vasút) vasútügy (vegy) vegytan, vegyi ipar vhol, Vhol valahol vhonnan, 1 Vhonnan 1valahonnan (Vili) villamosság vki, Vki valaki vmely, Vmely valamely vmerre, 1 Vmerre )valamerre vmi, Vmi valami vmilyen, 1 Vmilyen 1valamilyen von vonatkozó vonatk. vonatkozó ; vonatkozó­an, vonatkozólag kö­­­vesd össze V Ö R. Vörösmarty Mihály (Zene) zene(tudomány) Z R. Zrínyi Miklós .. rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad .. . értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben : a szöveg­

Next