A magyar nyelv értelmező szótára 2. E-GY (Budapest, 1960)
G - gyűrűsujj - gyűrűváltás - gyűrűz - gyűrűzik - gyüszmékel - gyűszű - gyűszávirág
A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben: a szövegből kihagyott részre utal idézetben: azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pont rágós alak előtt: a címszó változatlan alakját helyettesíti formaszavak szócikkében: olyan megjegyzést, magyarázatot vagy egyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen megjegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben: annak jele, hogy utána új verssor kezdődik alapfok G A R. Garay János A L K. A Magyar NépköztársaG Á R D. Gárdonyi Gézaság AlkotmányaGell. Gelléri Andor Endre (Áll) állattan (Gépk) gépkocsizás ( Állatteny) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) állító állítmány gyak., Gyak. gyakran, gyakori ált általános (gyér in) gyermeknyelv(ben) ált., Ált. általában ( Gyógysz) gyógyszerészet A m. Ambrus ZoltánGyűl. Gyulai Pál A R. Arany János (Hajó) hajózás ( arS't) argóban szokásos szó, (Hal) halászat jelentés (hangf) hangfestő, hangulatfestőssz. Arisztophanész-fordítás szó A r L. Arany László (hangút) hangutánzó szó ( Asv) ásványtan haszn használat(ban) (Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) (,,tv ) átvitt értelemben hat határozó(i) ι A. Babits Mihály (helyi) helytelen В A C S. Bacsányi JánosHer. Sterczeg Ferenc – A L. Balassi Bálint (HM) hírlapírás (Bank) bankszakma (hiv) hivatalos(an), hivatalos ( Bány) bányászat stílusban Bárs. Bársony István H O R. Horatius-fordítása E R zs. Berzsenyi Dániel hsz határozószó (Biol) biológia, élettan htl határozatlan leírt birtokos H u. Hunyady Sándor (biz) bizalmas, familiáris vagy ign igenév bizalmaskodó beszédik igekötő benk: a címszóval alkotott ige( Bonc) bonctan közös igék (Bőr) bőripar ( ipar) ipar általában, ill. több(dp) cipészipar féle iparág(ban) ( Сикг) cukrászat, cukrászipar(Irod) irodalmi nyelvben, szép-szs. Czuczor Gergely irodalmi stílusban Cseng. Csengery Antal (Irodl) irodalomtudomány (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet Csók. Csokonai Vitéz Mihály I . M. ismeretlen szerző(től) Dan. Dante-fordítás isz indulatszó (durva) durva, közönséges beszéd( Jdt) Játékben használatos jelen jelen idő (Eg) egészségügy ( Jog) jogtudomány egysz egyes szám .1 ö K. Jókai Mór eh. ehelyett .16 s. Jósika Miklós (Éksz) ékszerészet Jó zs. József Attila ( elav ) elavult szó, alakváltozat, jövő jövő idő jelentés 1 U. Juhász Gyula ( Emb ) embertan K. közmondás E ö T. Eötvös József : A F. Kaffka Margit KötK. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Ép) építészetKar. Karinthy Frigyes er. eredetileg ο Árm. Kármán József (Érd) erdészet ‡ A T. Katona József es. esetleg (hát) katonaság, katonai szolgal. Faludi Ferenc gálat Fáz. Fazekas Mihály ‡ A Z. Kazinczy Ferenc félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve felt feltételes módКем. Kemény Zsigmond ( Fém) fémipar (Kér) kereskedelem ( Fényk) fényképészet ( Kert) kertészet ( Fest) festészet kf középfok ff felső fok K I S F K. Kisfaludy Károly (Fi) filozófia К 1 S F S. Kisfaludy Sándor (fin) finomkodó beszédben К m. Kosztolányi Dezső (Fiz) fizika (Koh) kohászat fin főmondatas m. Komjáthy Jenő fn főnév(i) ( Konyha ) konyhaművészet, sza( Földi ) földrajz kácsmesterség, étel( Földi) földtan készítés Köss. Kossuth LajosSzül. Szalay László D L. Kölcsey Ferenc Sz a L. Szabó Lőrinc (költ) költői (használatban) S Z É C H. Széchenyi István köv. következő(en) ( szépítő) szépítő, eufemisztikus ki(Közg) közgazdaságtan fejezésként ( Közig) közigazgatás Szl. szóláshasonlat (Közi) közlekedés S Z I G L. Szigligeti Ede ksz kötőszó (Szín) színház, színművészet, kil., kil. különösen film Ul., Lel. lásd szn számnév ( Légkört) légkörtan ( Szobr) szobrászat (Lékt) lélektan (szoc .) a szocializmus építése L É V. Lévay József előtti nyelvhasználati mondatban) M A D. Madách Imre ( száj) szójárás ( Malom ) malomipar Szép u. Szophoklész-fordítás (Menny ) mennyiségtan (Szőlő) szőlőművelés, szőlészet, (Mért) mértan borászat ( Mezőg) mezőgazdaság (Szöv) szövőipar Mit. Mikszáth Kálmán szrag személyrag (Mit) mitológia sztl személytelen mm mn mellékmondat melléknév(i) szűk. ért., 1 Szűk. ért. 1szőkébb értelemben Mó. msz Móricz Zsigmond mondatszó tág. ért. 1 Tág. ért. 1 tágabb értelemben múlt múlt idő műt mutató (tej) tájszó, tájinyelvjárási ( Mitsz ) műv műszaki nyelv alakváltozat, jelentés műveltető (Tánc) táncművészet (Muv) művészettörténet TÁNCS. Táncsics Mihály (nép) népi, népnyelvi (az ország tbsz többes szám nagy területén használt tárgyatlan latos); népies (stílusT O L. Tolnai Lajosban szokásos) Том. Tompa Mihály N É pr. népköltés, népköltészet T ö. Tömörkény István (Népi) néprajz (Tört) történettudomány névm névmás(ITM) tréfás(an) (Név) növénytan is tárgyasan névutó (Tud) tudományos nyelvben ( Nyelv) nyelvtudomány, nyelvtúl tulajdonnévtan (túlzó) túlzó kifejezésként, túl ( Nyomda ) nyomdászat zásban ( Orvos) orvostudomány ( új) új szó, új jelentés a fel ö. összetétel szabadulás utáni nyelv, a címszóval alkotott használatban összetétel(ek) (az) üzemi élet P Á Z M. Pázmány Péter (Vad) vadászat (Pénz) pénzügy, pénzügytan (vál) választékos(an) Pét. Petőfi Sándor (Vall) vallásügy Pé t J. Péterfy JenőVas Vas Gereben (Pol) politika ( Vasút) vasútügy (Posta ) postaügy (Kegy) vegytan, vegyi ipar Rád. Radnóti Miklós vhol, ahol valahol (Rádió) (rég) rádiótechnika, rádiózás régies szó, alakváltozat, vhonnan, 1 Vhonnan jvalahonnan jelentés; régiesen (Vili) villamosság rendsz., 1 Rendsz. jrendszerint vki, Vki vmely, Vmely valaki valamely (Rop) Rév. repülés Reviczky Gyula vmerre, 1 Vmerre Jvalamerre (ritk), (ritk.), ] ritk., Ritk. 11 ritka, ritkán vmi, Vmi vmilyen, 1 valami valamilyen ( rosszalló ) rosszalló(an), pejoratív(e) V milyen (Rith) ruházkodás von vonatkozó ( sajtó) sajtónyelvi, könyvnyelvi vonatk. vonatkozó, vonatkozóSár. Sárosy Gyula an, vonatkozólag S II A. Shakespeare-fordítás Vö: vesd össze (Sp) Sport V Ö R. Vörösmarty Mihály SZ személy(Zene ) zene(tudomány) Sz: szólás(mód) Z R. Zrínyi Miklós -1.. —1. .» [ 1 * □ annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik a szokásos használaton kívül: rag v. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben: a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magában foglaló zárójel fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után: a kiejtés vagy az elválasztás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben: a szerkesztőségtől származó kiegészítést v. magyarázatot magában foglaló zárójel a szókapcsolat értelmezése annak a szónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre), Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Krúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Mikes (Kelemen), Móra (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író családneve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a műfordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli.