A magyar nyelv értelmező szótára 4. Ki-Mi (Budapest, 1961)

L - levélileg - levélírás - levélíró - levélke - levélke - levélkézbesítő - levélmásolat - levélmérleg - levélminta - levélminta - levélnehezék - levélnyomó - levélpapír - levélposta - levélragya - levélregény - levélrügy - levélstílus - levélszekrény

letélileg 811 levélszekrény a □ Zöldebb leszek én a levelibékánál. JÓK. levélileg* [e-e ] hat-ragos mn (hsz-szerűen) (hiv) Levél útján, levélben. ~ közöl vmit. ~ értesít vkit. levélírás [Z-í] mn Az a cselekvés, tény, hogy vki levelet ír. Terhére van a ~. A lárma zavarja a ~ban. Nehezen szánja rá magát a ~ra. Q A le­vélírás, barátom, irtóztató dolog. VÖR. Leg­pompásabb alkalmam van a levélírásra. Pét. levélírási, levélíró [t-í] mn Az a személy, aki vmely levelet ír(t), v. a szóban forgó levelet megírta, ill. írja: Név­telen ~. A ~ panaszt tett levelében a bánásmód miatt. □ A szavakból kitalálja a levélíró nevét. JÓK. . a. (csak jelzővel) Az a személy, aki valahogyan szokott levelet írni. Hanyag, jó, rossz □ Rest levélíró vagyok. Az. levélírói. levélke^­ [e-e] m­ . . két. . . kéje [e], (táj, kedvesk) levélke [e-e-e ] Kis (fa)levél. □ Sárga levélkéken nyargal az őszi vihar. VÖR. || a. (Növ) (Összetett szárnyalt levélen) a közös főkocsányon v. levélnyélen ülő kisebb levelek vmelyike. Az akác, a borsó, a vadgesztenye A*i. levélke(2) [e-e ] m­ . . két. . . kéje [e ] (kedvesk) Kis (írott) levél(2). □ Miskolcon írtam három ízbe, egy fiú Vitte arra a levélkém. Csók. A Nemzetőr szép olvasónői . . . illatos levélkéket menesztettek a szerkesztőségbe. Her. levélkézbesítés fn (Posta) Olyan postai alkalmazott, aki leveleket, nyomtatványokat stb. kézbesít a címzettek­nek: levélhordó, kézbesítő, postás. ~nek alkalmazták. levélkézbesítői, levélmásolat fn (Főleg üzleti v. hivatalos) levélről, ma rendsz. írógépen készített másolat. A levél eredetije elveszett, de a ~ megvan. Minden fontos ügyben írt levélről készítsünk l—pt. levélmásolatos, levélmérleg fn Levelek, kisebb postai küldemények meg­mérésére haszn. érzékeny mérleg. levélminta^) fn Minta, amelyről levéldíszt rajzolnak, fes­tenek, nyomnak. A maga elé tette, és le­másolta. levélmintájú­­ levélmintás. levélminta(2) m­ amely gyakran előforduló tárgyban, ill. megszabott forma szerint írandó levél meg­írásához haszn. minta. Árumegrendelő, le­mondó ~, szerelmi levélnehezék fn Levélnyomó, papírnyomó, levélnyél fn (Név) A levélnek a lemezt (5) tartó és azt a szár­hoz kötő, rendsz. vékony, hengeres formájú része. levélnyelű, levélnyomó fn Súlyosabb anyagból (fémből, márvány­ból stb.) készült, gyak. díszesen megmunkált tárgy, amellyel az (író)asztalon levő leve­leket, iratokat lerögzítik; levélnehezék, pa­pírnyomó, levélpapír fa, (kissé rég) levélpapiros Levélírásra, levelezésre haszn., rendsz. jobb minőségű, simán összehajtva v. tömbök­ben forgalomba hozott papír, amely meg­felelő borítékba illeszthető. Cégjelzéses, hiva­­tos, illatosított ~, egy doboz ~. Vett húsz ív ~t. □ Előkeresett. . . egy ceruzát és egy levél­papirost. Mi­­. Milyen boldogító érzés volt, amikor a kis asztalkához először ülhettem. Előttem tinta, toll, levélpapír, könyvek ! KUNCZ­E : ~tömb, levélposta fn 1. (elav) (A régi, utasokat (is) szállító postajárattal szemben) levelek szállítására szorítkozó postai szolgálat, ill. ennek szer­vezete, épülete(i). □ Nem volt ám még akkor a pompás postai palota a világon, hanem a levélposta ott rejtőzött a Hatvani utca sarkán. JOK. 2. (Posta) A postai szolgálatnak az az ága, amely a leveleknek s levélként feladott küldeményeknek kezelésével, szállításával foglalkozik. II­I. (Posta) Az itt kezelt postai anyagnak amely viszonylatban vett összessége. A­z t leadják egy zsákban. Ö : forgalom. levélpostai. levélpostás. levélragya fn (Név) Egyes növények (pl. burgonya, bab, borsó, káposzta, szőlő stb.) levelein támadó ragya (2). levélragyás. levélregény fn (Irodt) Vmely (képzeletbeli) személy által bizo­nyos időn át írt v. több személy között vál­tott levelek (3) formájában írt regény. A ~ a XVIII. században lett divatos. levélrügy fn (Név) Az a rügy, amelyből a levél kinő. levélstílus [Z­s ] fn (vál) A levélírásra jellemző közvetlen, fesztelen stílus. Jó ~a van. levélstílusú, levélszekrény fn 1. Levélgyűjtő szekrény, postaláda. □ A levélszekrénybe ő dobta be . . . a kártyákat. Gárd.

Next