A magyar nyelv értelmező szótára 4. Ki-Mi (Budapest, 1961)

M - mixolid - mizantróp - mizéria

sztl személytelen az azonos betűvel jelölt jelentésárnyalathoz tartozó ugyanilyen meg­jegyzést, magyarázatot bevezető jel és számozás a címszó változatlan alakját (ikes igéknél az -ik nélküli igetövet) helyettesítő jel a címszót (utolsó magánhangzóján) ékezettel helyettesítő jel idézetben: annak jele, hogy utána új verssor kezdődik annak jele, hogy utána jelentésárnyalat következik a szokásos használaton kívül: vag­y. vagylagos alak esetén a ritkán használt alakot magában foglaló jel; értelmezésben: a második szófaji érték kiegészítő értelmezését magá­ban foglaló zárójel fogalomköri, ill. használatköri megszorítást, értelmezés helyett adott körülírást magában foglaló, nyelvtani és jelentéstani megjegyzést összefoglaló zárójel a címszó, a rágós alak v. alakváltozat után: a kiejtés vagy az elvá­lasztás, vagy mindkettő jelölését tartalmazó zárójel, idézetben: a szerkesztőségtől származó kiegészítést v. magyarázatot magában foglaló zárójel a szókapcsolat értelmezése annak a szónak szócikkében található, amelyre a nyíl hegye mutat, azt jelöli, hogy a nyíl hegye felől levő rágós vagy jellel ellátott alak vagy összetétel külön címszó a szótárban a vele jelölt szó általában kerülendő, ill. felesleges, a szó a vele jelölt jelentésben helytelen, ill. kerülendő utána irodalmi idézet következik Ez a jegyzék nem tartalmazza azokat a rövidítéseket, amelyek A Magyar Helyesírás Szabályaiban is megtalálhatók. Az írók közül csak azok szerepelnek e jegyzékben, akiknek családnevét rövidítve közli a szótár. Több író puszta családnevével szerepel az idézet után, mert neve rövid, s az azonos családnevűek közül a közönség elsősorban őt ismeri, pl. Ady (Endre), Bajza (József), Csiky (Gergely), Deák (Ferenc), Justh (Zsigmond), Kiss (József), Krúdy (Gyula), Kuncz (Aladár), Mikes (Kelemen), MÓRA (Ferenc), Nagy (Lajos), Petelei (István), Tóth (Árpád), Vajda (János). Ritkábban idézett vagy kevésbé ismert íróból vett idézet után az író család­neve és keresztnevének kezdőbetűje áll. Műfordításokból vett idézetben a kötőjel előtti név vagy rövidítés a mű­fordító nevét, a kötőjel utáni név vagy rövidítés az eredeti mű szerzőjének nevét jelöli. (Bonc) (Bőr) (Cip) A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA Köss. : DL. Kossuth Lajos Kölcsey Ferenc az alapfok G A R. Garay János (költ) költői (használatban) A L K. A Magyar Népköztársaság G Á R D. Gárdonyi Géza köv. következő(en) AlkotmányaGell. Gelléri Andor Endre (Közg) közgazdaságtan (Áll) állattan ( Gépk ) gépkocsizás ( Közig) közigazgatás ( Állatteny ) állattenyésztés (gúny) gúnyos(an) (Közi) közlekedés állító állítmány gyak., Gyak.gyakran, gyakori ksz kötőszó ált általános (gyerm) gyermeknyelv(b­e­n) kül., Kül. különösen ált., Ált. általában ( Gyógy­sz) gyógyszerészet ld., Ld. lásd A M­­. Ambrus ZoltánGyűl. Gyulai Pál ( Légköri) légkörtan A R. Arany János (Hajó) hajózás (Lék­) lélektan ( argó) argóban szokásos szó­ (Hal) halászat L é­v. Lévay József jelentés (hangf) hangfestő, hangulatfestőm mondat A R I s­z. Arisztophanész-fordítás szó M AD. Madách Imre A R L. Arany László (hangút) hangutánzó szó (Malom ) malomipar ( Ásv) ásványtan haszn használat(ban) ( Menny ) mennyiségtan ( Ászt) asztalosipar haszn. használatos(an) ( Mén ) mértan ( átv ) átvitt értelemben hat határozó(i) (Mezőg) mezőgazdaság­i A. Babits Mihály (helyi) helytelenMik. Mikszáth Kálmán Вас­. Bacsányi JánosHer. Herczeg Ferenc (Mit) mitológia Bal. Balassi Bálint (Hírl) hírlapírás mm mellékmondat ( Bank ) bankszakma (hiv) hivatalos(an), hivatalos inn melléknév(i) ( Bány) bányászat stílusban Mó. Móricz Zsigmond Bárs. Bársony István H O R. Horatius-fordítás msz mondatszó­­ E R z­s. Berzsenyi Dániel biológia, élettan hsz határozószó múlt múlt idő (Biol) btl határozatlan műt mutató brrt birtokos Hu. Slunyady Sándor (Műsz) műszaki nyelv (biz) bizalmas, familiáris vagy ign igenév műv műveltető bizalmaskodó beszéd­ik igekötő (Müv) művészettörténet­ben bonctan­ak: a címszóval alkotott ige­­kötős igék (nép) népi, népnyelvi (az ország nagy területén haszná­lt őripar cipészipar (ipar) ipar általában, ill. több­féle iparág­ban) N É P I. Szál. Szalay László S z a L. Szabó Lőrinc S z É C H. Széchenyi István (szépítő) szépítő, eufemisztikus ki­fejezésként Szh. szóláshasonlat S Z I G L. Szigligeti Ede ( Szín ) színház, színművészet, film szn számnév (Szobr) szobrászat (szoc e) a szocializmus építése előtt(­ nyelvhasználat­ban) (szőj) szójárás S z o p n. Szophoklész-fordítás ( Szőlő) szőlőművelés, szőlészet, borászat ( Szöv ) szövőipar szrag személyrag szak. ért., Cselík­ лир} szűkebb értelemben Tágéért { tágabb értelemben (táj) tájszó, táji (nyelvjárási) alakváltozat, jelentés latos), népies (stílusban szokásos) ( Cukr) cukrászat, cukrászipar ( Irod) irodalmi nyelvben, szép­népköltés, népköltészet C­z­s. Czuczor Gergely irodalmi stílusban (Népi) néprajz Cseng. Csengery Antal (Irodt) irodalomtudomány név, névmás (Csili) csillagászat (Isk) iskolaügy, iskolai élet ( Név ) növénytan Csok. Csokonai Vitéz Mihály I . M. ismeretlen szerző(től) HU névutó D A NI. Dante-fordítás isz indulatszó ( Nyelet) nyelvtudomány, nyelv­(durva) durva, közönséges beszé­d­(Jót) játék (Nyomda) tan­ben használatos jelen jelen idő nyomdászat (Eg) egészségügy (Jogi) jogtudomány ( Orvos ) orvostudomány egész egyes szám JÓs. Jókai Mór Ö . összetétel­ek. ehelyett Jós. Jósika Miklós Ö. a címszóval alkotott össze­(Éksz) ékszerészet .J ó z­s. József Attila tételiek) ( elav ) elavult szó, alakváltozat. jövő jövő idő P A Z M. Pázmány Péter jelentés .1 u. Juhász Gyula (Pénz ) pénzügy, pénzügytan ( Emb ) embertan K. közmondás P E T. Petőfi Sándor E Ö T. Eötvös József­­ A P. Kaffka Margit P ÉT J. Péterfy Jenő E ö T K. Eötvös Károly kapcs. kapcsolatos(an) (Pol) politika (Ép) építészet­e A R. Karinthy Frigyes (Posta) postaügy er. eredetileg KIRM. Kármán József R A D. Radnóti Miklós (Érd) erdészetKát. Katona József (Rádió ) rádiótechnika, rádiózás es. Fal. esetleg Faludi Ferenc (Kai) katonaság, katonai szol­gálat (rég) régies szó, alakváltozat, jelentés; régiesen Faz. Fazekas Mihály ( A­z. Kazinczy Ferenc remisz.,­­rendszerint félsz felszólító mód (kedvesk) kedveskedő, kedveskedve Rendsz. ) fest feltételes mód ( E M. Kemény Zsigmond (Rep) repülés ( Fém ) fémipar (Kér) kereskedelemRév. Reviczky Gyula ( Fény­­ ) fényképészet (Kert) kertészet (ritk), (ritk.).) . ... ( Fest) festészet ki középfok ritk., Ritk., j ’ ff felső fokKispK. Kisfaludy Károly ( rosszalló ) rosszalló(an), pejoratív(e) (Fn­) filozófia­­ I S F S. Kisfaludy Sándor (Ruh ) ruházkodás (fin) finomkodó beszédben D­r. Kosztolányi Dezső ( sajtó ) sajtónyelvi, könyvnyelvi (Fiz) fizika (Koh) kohászat SÁR. Sárosy Gyula fm főmondat­a­m m. Komjáthy Jenő S H A. Shakespeare-fordítás fn főnév(i) (Konyha ) konyhaművészet, szó­(Sp) Sport Földi) földrajz kácsmesterség, ételké­SZ személy Földi) földtan szítés Sz. szólás(mód) (Tánc) táncművészet T Á N C S. Táncsics Mihály tbsz többes szám tn tárgyatlan Tol. Tolnai Lajos T­o m. Tompa Mihály T­ö. Tömörkény István (Tört) történettudomány(tréf) tréfás(an) ts tárgyas (Tud) tudományos nyelvben túl tulajdonnév(túlzó ) túlzó kifejezésként, túl­zásban (új) új szó, új jelentés a fel­(Üz) szabadulás utáni nyelv­­használatban üzemi élet (Vad) vadászat ( vál) választékos(an) (Vall) vallásügy Vas Vas Gereben ( Vasút) vasútügy (Vegy) vegytan, vegyi ipar vhol, Vhol valahol vhonnan, Vhonnan­ valahonnan (Vili) villamosság vki, Vki valaki vmely, Vmely valamely vmerre, Vmerrel valamerre vmi, Vmi valami vmilyen, Vmilyen­ valamilyen von vonatkozó vonatk. vonatkozó; vonatkozóan, vonatkozólag Vö­­vesd össze V . R. Vörösmarty Mihály ( Zene ) zene(tudomány) Zr. Zrínyi Miklós II () [ ] □­­ A rágós alak előtt: a változó tövű címszónak azt a részét jelöli az utolsó betű híján, amely változatlanul marad értelmezett szókapcsolatban, szabad példában, idézetben: a szöveg­ből kihagyott részre utal idézetben: azt jelöli, hogy az író szövegében is benne van a gondolat félbeszakításának jele, a három vagy a négy pont rágós alak előtt: a címszó változatlan alakját helyettesíti formaszavak szócikkében: olyan megjegyzést, magyarázatot vagy egyéb részletet bevezető jel, amelyre a megelőző értelmezés (jelentés vagy jelentésárnyalat körülírása) még érvényes­­, —12 az azonos számú jelentéshez tartozó ugyanilyen megjegyzést, magya­rázatot bevezető jel és számozás

Next