A magyar nyelv értelmező szótára 5. Mo-S (Budapest, 1961)
N - nádpálca - nádparipa - nadrág - nadrágféle - nadrágol - nadrágos - nadrágszár - nadrágszerep - nadrágszíj
nádpálca 97 nadrágszíj nádpálca fa Bambusznádból v. spanyolnádból vágott hajlékony pálca; régebben kedvelt sétabot volt, v. testi büntetésre, verésre használták. □ Az orvos mindennap kilátogat a fővárosból . . . Naponkint odateszi az ajtóba nagy gombú nádpálcáját. JÓK. Csönd legyen — csattant föl a tanító, s a nádpálcával az asztalra vágott.Ко. N a. Ilyen pálcával adott ütleg, verés. Fél attól. □ Szívesebben kiállanám én . . . azt a nádpálcát, mint amit mi most látni fogunk. Vas nádpálcás , nádpálcáz, nádparipa m 1. (rég) Hosszabb nádszál, vessző v. kóró, amelyet a gyermekek lábuk közé fogva a földön húznak, s mintha lovon ülnének, úgy szaladgálnak, játszanak vele: vesszőparipa. és nyargal. □ Gyermek vagyok, gyermek lettem újra, Lovagolok fűzfasipot fújva, Lovagolok szilaj nádparipán. Pét. Nosza mindjárt rápattantam a nádparipámra. MÓKA 2. (átv. elav) Akinek kedvenc, makacsul emlegetett gondolata, beszédtárgya, esetleg foglalkozása; vesszőparipa (2). Ez a kereskedés nekünk nádparipánk, s minden embernek ... a maga . . . nádparipája megvan. Köb. Nádparipáikon kedvelt agyrémek után rohannak . . . EÖT. nádparipás, nadrág' mot, -ja v. (-a) Ált. deréktól a combig, térdig v. a bokáig érő, a lábszárakat két csőszerű ágra váltan beburkoló s divat, szokás szerint nagyon változatos szabású ruhadarab ; derékban övvel v. a vállon át nadrágtartóval rögzítve viselik. 1. (Férfiaknak és (télen, sportoláskor v. munkában) nőknek a felsőruhájaként :) szövetből, vászonból, bőrből készült ilyen ruhadarab. Bő ~; —lompos ~; szűk ~;*• trottyos ~; cajg v. cejg ~; nyári, téli ~; vasalatlan, (élesre) vasalt ~ ~ dereka, búgja v. éle V. vasalása, felhajtója v. hajtókája, feneke v. ülepe, gombjai, hasítéka v. slicce, térde, zsebei; hosszú, rövid vkinek a ~ja; kitérdesedett a ~ja; kifényesedett v. kitükrösödött a ~ja feneke a sok üléstől; a ~ba ereszt; kikeféli, kivasalja a ~ot; —* kiporolja vkinek a ~ját. Szh: se ilyen, se olyan, mint a Samuja: nem lehet tudni, milyen, semmilyen. □ Cifra beszéd kéne azt elősorolni, I A vörös nadrágban mit erezett Jancsi. Pét. Lassan húzta nadrágját, mely hosszú volt és bő. Ко. Jól szabj, hogy álljon jól a nadrág . . . JÓ ZS. 2. (Női vagy kisgyermek-fehérneműként.) deréktól a combig (régen térdig, térd alá, sőt bokáig) érő, a lábszárakon kettéágazó alsó ruhadarab, fehérnemű, bugyi, bugyogó. Csipkés könnyű, meleg, nyári ~; kötött ~svájci ~; vastag, téli ~. □ Hajh, igen, emlékszem. . . . Omló, habos szoknya, . .. Parfümös kis nadrág, finom batiszt-játék . . . Ady 3. Ehhez hasonló, sportban, fürdéshez haszn., combig v. combközépig érő könnyű ruhadarab , fürdőnadrág, tornanadrág. A magyar csapat fehér ~ban játszik. Fürdés után kicsavarja a ~ját. Sz. felköti a ~ját, összeszedi minden erejét, képességét, nekigyűrkőzik vmely munkának ; az asszony hordja v. viseli a ~ot: az asszony az úr a háznál, ő parancsol (a férjnek) ; ld. még folt. 6: 1. ~akasztó; ~anyag; ~csíptető; ~él; ~gomb; ~hasíték; ~koptató; rtsujtás; rászabó; avarrá; ~vasalás; **viselet; 2. alsóbundára; csizma~; cső~;fél~; férfi~; fürdő~; golf~; gumi~; hosszú~; lovaglómacska munkaporcelán~; sport ~; szoknya ~; térd ~; torna ~; úszó ~; vászon~; nadrágocska ; nadrágtalan. nadrágték fn (biz, tréf) (Csak néhány szókapcsolatban.) ~en v. ~kel jön, megy le v. ~et alkalmaz, használ, fenéken csúszik le vhol, ahonnan. A meredek oldalon csak ~en tudtunk lejönni. nadrágfékes. nadrágot is iget,jón (ritk, biz) (Gyereket) ülepén ver ; fenekei (2). Hiába ~ja a gyereket minden áldott nap, mégis rosszalkodik. Ik:er~; meg~; végig~. nadrágolás; nadrágoló. nadrágos mnan 1. (szoce) (Ellentétben a csizmát, gatyát viselővel:) városi, nem paraszt (személy, csoport). A falusiak öröklött bizalmatlansággal néztek az emberre. □ A nadrágos közönség . . . 3—4 annyira szaporodott. Ar. 2. amilyen nadrágot viselő (személy) □ Két-három . . . magyar nadrágos . . ember heverészett. . . a szellős, tágas teremben. Tol. II a. Olyan (személy), akin éppen most nadrág van , nadrágba öltözött. ~ gyerek, nő. . h. (ritk) ~an. nadrágot viselve, nadrágban. □ [Édesapám] a lobogós gatyát . . . levetette, s már az első évtől kezdve csak nadrágosan járt. Mó. .. rövid~. nadrag .szár fa A nadrágnak a combot és a lábszárat takaró (két) ága. Sáros a ~ad. □ Lábszárai kályhacsőhöz hasonló nadrágszárakba voltak bújtatva. Krúdy Fölhúzta a nadrágszárakat a combján, aztán leült. Ко. nadrágszárú. nadrágszerep fn (Szín) (Rendsz. vígjátékban v. operettben) nagyon fiatal férfi v. fiúgyermek szerepe, amelyet nő alakít. A „Figaró házasságá”ban Cherubin apród szerepe ~. nadrágszerepes. nadrágszíj fn A nadrágot derékon összetartó bőröv. ~az hord, nem nadrágtartót. □ [Szikszay ] Értelmező szótár V.