A magyar nyelv értelmező szótára 7. U-Zs (Budapest, 1962)
V - vízirány - vízirányos - víziszony - vizit - vizitáció - vizitál - vizitel - vizitkártya - vízivás - vízivó - vízizű - vízjárta
vízirány 532 vízjárta egyetlen vízipuskát megtisztították a százados sártól. Ml K. vízipuskás , vízipuskázik, vízirány [г-i] m 1. (ritk) amely folyóvíz mozgásának iránya. A csónak ~ban haladt. 2. (elav) Vízszintes irány, vízirányos [г-i] ши -an (elav) Vízszintes. □ Pál vízirányosan nyújtá ki kezét. Vas Annyi aranyat raktak ... a másik mérlegre, amennyi a mérleg két karját vízirányosra emelte. Jók. víziszony [z-i] m 1. (rég) Veszettség (1). || a. A vízivástól való nagyfokú irtózás, amely ált. a veszettség bevezető tünete. □ Gonosz láz ez ... , melynek nem elég elvárni az idejét, mint a víziszonynak: kilenc napos. JÓK. 2. (vál) Nagyobb, főleg nyílt vizek láttán támadó, kóros idegállapotból származó félelem, szorongás. Nem száll hajóra, mert ~a van. 3. (tréf) A mosdástól v. a vízivástól való idegenkedés. Ennek a gyereknek, úgy látszik, ~a van. Kocsmatöltelék volt, ~ban szenvedett. vizit m -et, -je [ё, e] 1. (kissé vál) Tisztelgő, udvariassági látogatás. Első délelőtti de. 11 és 12 óra közt tett látogatás. ~be jár, ~be megy vkihez; visszaadja a ~et vkinek. Délelőtt ~ben voltam új főnökömnél. □ Te hallottad, mint vert szivem, Ha nála tettem vizitet . . . Rév. Kicsit gyanakvón . . . vártam az első vizitjüket. Kar. Sokat kell vizitbe járni, jóakaratú emberekre szert tenni. Krúdy 2. Orvos látogatása a betegnél (rendsz. hívásra), ill. betegnek az orvosnál való megjelenése vizsgálat v. gyógykezeltetés végett. Mennyibe kerül egy ~? || a. Professzor, kórházi osztályos orvos(ok) naponkénti rendszeres látogatása a kórtermekben, a betegek (ellenőrző) vizsgálata v. kezelése végett. Késik a ~. Ma a professzor maga tartja a ~et. □ Hárman voltunk a kórteremben ... A vizit s a tanár szerényen önérzetes szavai után . . . felderültem. AH. II b. (Kát, biz) Orvosi vizsgálata katonaságnál. ~re jelentkezik. ~re rendel, küld vkit. A ~en tízen voltak. 6 . ~szoba. vizites. vizitáció fnt. -ja Ált. hivatalos jellegű vizsgálat. 1. (Kát, rég) Orvosi vizsgálat sorozáskor. ~ra megy. □ Anyaszült meztelenen . . . vártuk, hogy behíjjanak a főorvos úrhoz vizitációra. Mó. 2. (rég) Vizsgálat, megvizsgálás, ellenőrzés. Munka után a termek ~jára került a sor. 3. (Vall) Püspök V. érsek ellenőrző látogatása papjainál, plébániáin, ill. egyházközségeiben. □ Szegény Sándorom máig is valami . . . káplánságon nyomorogna, ha a püspök hozzánk nem kerül vizitációra. Tol. vizitációs, vizitül iget,jón 1. ts (Vall)Magasabb egyházi hatóság, közeg helyszíni kiszállás, látogatás során megvizsgál, ellenőriz ,amely alárendelt egyházi szervet). || a. (tárgy nélkül) □ Voltam azóta vizitálni, nem tudom érted-e mi az ? Két pap és egy világi az egyházakat látogatják meg. Том. 2. ts (tárgy nélkül is) (hát, rég)Magasabb rangú katonai személy ellenőrző szemle során megszemlél, szemlét tartva megvizsgál vmely katonai egységet. □ A kirendelt fegyveres erő parancsnoka . . . most vizitálja az Örseit. Tő. 3. ts (hát, rég) Soroz, sor alá állít vkit. □ A legényeket kocsikra rakták, s vitték be a szomszéd városba — vizitálni. Tol. Ik . meg~, végig»«, vizitálás ; vizitálgat: vizitáló, vizitel [ё] nn iget, -jen [e] t. (kissé rég)Társadalmi szokásként ismerkedés, bemutatkozás, tiszteletadás végett látogatást tesz vhol, vkinél. Éppen a főnökömnél «'■'tem, amikor meghallottam a szomorú hírt. □ Huszonnyolc éve, hogy itt lakom, de még eddig csak két családnál viziteltem. Mó. 2.Orvos kórházban) az osztályán fekvő betegeket rendszeresen sorra járja ellenőrzés, vizsgálat és kezelés végett. Az osztályos orvos ma már ~t. sk. le~; végig~; vizitelés; vizitelget ; vizitelő; vizitkártya (vég) fn Névjegy (1). □ Válaszúl egy vizitkártya is elég lesz igen vagy nem szócskával. Ah. Igazi neve Szőllősy Ferenc volt, és vizitkártyáján azt írta, hogy 1848—49-i katonaorvos. K.HUDY vizitkártyás, vízivás [z-i ] m Víz ivása, italként való fogyasztása szomjúság oltására. □ Nagyon savanyú képet csinált... a színész a vízivásra. Vajda vízivó [г-i] ma és fa (kissé biz, tréf) Olyan (személy), aki rendsz. csak vizet iszik, nem fogyaszt szeszes italt, bornemissza. □ Héj vízivók! de sűrű Pocsolyába foly világtok! Csók. Egy óra múlva borral termek itt. — Megállj! ma vízivó leszek. VÖR. Kérem, ha szíves akar lenni irántam, ne kínálgasson: vízivó vagyok. GÁRD. vízízíí [г-í] mn (gyak. túlzó) Olyan, aminek semmiféle jellegzetes íze nincs; íztelen, seízfi. ~ alma, cseresznye, gyümölcs: ízetlen, nem édes a., cs., gy. víz járta mn (vál) Olyanfőleg áradásos, vizenyős, ingoványos terület, vidék), amelyet rendszeresen.