A magyar nyelvujítás szótára - Szily Kálmán (Budapest, 1902)

II. RÉSZ - Szótár - K

500 Keserédes—Kézbér Keserédes. Ilyen Aranynál (Aristoph. 3:285) gyönyörédes. Készítmény. Baróti Szabó Dávid 1788 (Magy. Mus. 1:60): „’S Isteni Készítmény, piros hajnalt ’s havat hintő“. Készülék. Széchenyinél 1833 (Stad. 26) készülmény is: „annak híisz köteti készülmény sem elég“. Ugyanez a Hierolex.-ban is. Kesztyüzni. Baróti Szabó Dávid 1794 (Paraszti Majors.2­363): „Mások kesztyűzött kézzel lombjába ragadnak.“ Kétértelmű. Márt.(1803) „doppelsini: kétértelműség,kétértelem“. Kétkedni. Verseghy 1806 (Aglaja, Venus és Ámor): „Ez legyen oly rossz kút, úgymond kétkedve magában“. Kétlem­. Kunics 1753 (Szed. 41): „nem ellenzem fiúi kötelessé­gedet, de ahhoz fogható tehetségedet kétlem“. Kétségbe vonni. E kifejezés a régi nyelvben ismeretlen. A XVII. és XVIII. században (NySz. és Kreszn.) kétségbe hozni volt szokásos, sőt így van még Márt. (1803 és 1823) és Tzs. is (1838). Toldynál (M. Tud. Társ. Jegyz. 1831 decz 2), kétségbe húzni.­­ Kétségbe vonatlan Ball. (1846), kétségbevonhatlan (Fog. 1848). Kétszeresíteni. Horváth Ádám 1791 (Legröv. nyári éjtsz. 52). „Kétszeresitsd siralmadat bölts éneked’ hangjával“. Vö. többszörösít. Kétszínűség, simulatio Medgyesi Pál 1640 (Szent Atyák Öröme 83): „alig hihetnem, hogy ... ez hizelkedés és az kétszínűség ennyire ortzájára férhessen“. — A NySzból kimaradt. — Bárótzi Sándornál 1775. (Erk. lev. 20) kétszinség: „Nintsen a gonoszságnak fellyel való mértéke, mint kétszinség“. — Kétszinkedni Szt. 1792 (217). Kéttagú. A mathematikai binomiumra sok nevet ajánlottak. Dugonicsnál 1784 (Tudák.) kéttajú; Bolyai 1830 (Arithm) kétízű; Györy 1832 (MathSzt.) kétszakú; Bresztyenszky és Bitnicz (U. o.) kéttagú. Kevesülni Széchenyi 1831 (Vil. 164): „nem nagyobbul, hanem kevésül“. — Nem jutott szótárba. Kézalatti. Kölcsey 1833 (Országgy. napló jun. 2): „Winkler kézalatti munkálódásairól annyi mindenféle hir szóraték széllyel“. — A kézalatt (veszek, eladok) sincs a NySz.-ban ; az első ily kifejezés Kazinczynál 1790 (Hamlet 94): „kéz alatt takarítsd el“. Kézbér. Széchenyi 1831 (Vil. 241 ): „a kézbér ára növekednék“. —

Next