Póra Ferenc: A magyar rokonértelmű szók és szólások kézikönyve (1906)

II. Rész. Nyolcszáz szinoním csoport - III. Anyag - 357. Süket - 358. Fény

357—358■ (gyakran lesben állva) iparkodik minél tisztábban meghallani gyenge, elmosódott v. elfojtott hangokat, halk, suttogó beszédet (ném. horchen); népiesen: fület és fülét hegyezi és neszel (ném. die Ohren spitzen, lauschen). P. Egyedül hallgatom tenger mormolását, tenger habja felett futó szél zúgását. Visszafojtott lélekzettel hall­gatództam, de hiába, nem bírtam megérteni egyetlen egy szót sem. A bojtár azt neszelte, hogy mit ugat a szomszéd cserény kutyája. Hallás, halló érzékszerv, fül, jó fül, hallóka (s­tré, fül). Hallgatás, hallgatódzás, fülelés, neszelés. Hallgató, hallgatódzó. Hallgatólag , hallatára, füle hallatára. 357. Süket. Süket, siket, süketnéma. Süketség, nagyothallás. Nagyot hall, megsiketült. Siket füleknek beszél , hiába beszél. Mintha csak vak meg siket volna. Siket vagy ? 358. Fény. Fény, világosság, világ, napfény, nap­világ, verőfény, verő , holdvilág , visszfény , gyertyavilág, lámpavilág, világítás, tűzfény, ragyogás, ragyogvány. Déli verőn sem süt oda a nap. (Arany.) A tüzelő fénye oly hívogatólag süt ki a sövényre­. (Arany.) Villám, mennykő, ménkű, isten nyila. Szikra, sziporka. Fényes, fénylő, világító, világos, derült, derűs, verő­fényes, napsütötte, napos, holdvilágos, sugárzó, ragyogó, tündöklő, villámló, villogó, tüzes, szikrázó, sziporkázó, vakító, szemkápráztató, salygó, sajgó. Salygó, sajgó arany­­­ném. gleissendes Gold. Fénylik, csillámlik, világít, süt a nap, világít a hold, tündökölnek, ragyognak a csillagok , villámlik, szikrázik, villog, sziporkázik, tündöklik, tündököl, sugároz, sugárzik, vakít, kápráztat, salyog, ragyogtat, villogtat, visszaver, visszaverődik. Villámlik , villog (a távolban, dörgés nélkül): 386

Next