Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
B - Berczik Margit - Berczy Géza - Bérczy József - Bérczy (Márton) Ernő - Berecz Dezső - Berecz Mariska - Beregi Aladár - Beregi Erzsébet - Beregi Gyula - Beregi Kornélia - Beregi (Néder) Lajos
Bérezik Margit pár«, »Az emancipáció«, »Az emancipáció után«, »Aesop«, »A szent korona«, »A képviselő«. Lefordította: Moliere »A képzelt beteg«, c. vígjátékát. »Jégvirág«, c. felv. daljátékához Bohnert József írt zenét. Bemutatta a M. Kir. Operaház, 1922. máj. 12. Bérezik Margit, (jászói), énekesnő, sz. 1871. márc. 31-én, Kassán, megh. 1924- ben, Szabadkán. 1888. április 1-én, 17 éves korában lépett a színipályára, Tiszay Dezsőnél és mint koloratur-énekesnő mindenkor hasznos tagja volt a társulatoknak. 1915. április 1-én nyugalomba ment. Nővére: Berczik Mariska (Perczel Oszkárné). Berczy Géza, színész, sz. 1902. márc. 6-án, Budapesten. 1920-ban Rózsahegyi Kálmán növendéke volt, utána a Vígszínház tagjai sorába szerződtette, 1921. szept. 1-én. Itt november 5-én mutatkozott be Pierre Wolff »Naplemente« c. darabjában. 1927-ben a Fővárosi Operett Színházhoz szerződött. Bérczy József, apaszínész, színpadra lépett: 1863. Bérczy Károly (gyarmati), író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, sz. 1821. márc. 2-án, Balassagyarmaton, megh. 1867. dec .11-én. Novellákat írt, sokat fordított különböző nyelvekből, legmaradandóbb műve, mely ma is népszerű, Puskin: »Anyegin Eugén«jének kitűnő fordítása. A Nemzeti Színház könyvtára őrzi »Címzetten levél« címen egy drámafordítását. Bérczy (Márton) Ernő, színész, 67. 1889. máj. 7-én, Nagyváradon. Atyja: mándi és zsaroányi Márton Ferenc, anyja: galánthai Bérczy Ida. Rokonságban volt a nagy Megyeri Károllyal. Pályáját Kolozsvárott kezdte, miután a Rákosi-színésziskolát befejezte, majd Debrecenben színészkedett, ezután Krecsányi Ignác társulatának lett tagja (Temesvár—Buda). Budán 1909. júli 20-án mutatkozott be a »Nők kedvence« c. bohózat Laurat Hector szerepében. — 1923. jan. 12-én a Renaissance Színházban is bemutatkozott, a »Dupla vagy semmi« c. vígjátékban. Ezután a Bárdos-színházak tagja, 1925. szept. 1-től, ahol mint rendező is működött. — 1926. dec. 1-én a Fővárosi Operett Színházhoz szerződött. 1928. okt. havától az Új Színház főrendezője. — Főbb szerepei: Franqueville (Az utolsó bölény), Sándori gr. (Ötvenéves férfi), Rudolf (Francia négyes), Tódor (Tériké), György (Menyasszony), Jóvér Jani (Patika), Clitander (Dandin György), Szvetozár (A buta ember), Moreuil (Az apám felesége), Tamás (A gazdag lány), Hubert (Kékszakáll nyolcadik felesége), Butindis (Uraim, csak egymásután), Pigasse (Félemelet balra), Tricoché (A zebra) stb. Berecz Dezső, a soproni Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára. Színművei: »Kérdőjel«, »A halál küszöbén«, »Az attak«, három egy felvonásos. Bem. 1929. febru. havában, Sopronban, Alapi Nándor színtársulatánál. Berecz Marika, színésznő, sz. 1881. szept. 22-én, Mmnosbélen (Borsodm.). Színipályára lépett 1904-ben. Beregi Aladár, színész, sz. 1898. szept. 28-án, Verpeléten (Hevesm.). Színipályára lépett 1923. aug. havában. Beregi Erzsébet, színésznő, sz. 1901. febr. 13-án, Budapesten. Színipályára lépett 1923. júli. havában. Beregi Gyula, színész, sz. 1884. máj. 3-án, Monoron. Színipályára lépett 1912. jún. haviéban. Neje: Pál Etel, színésznő, sz. 1894. dec. 16-án, Munkácson. Színipályára lépett 1918. szept. havában. Beregi Kornélia, énekesnő, sz. 1863- ban, Dunaföldváron. Káldy Gyula tanítványa volt. 1881. febr. 23-án Kolozsvárott volt az első színpadi fellépte a »Boccaccio« c. operett Fiametta szerepében. 1882. nov. 7-én a Népszínház vendégei volt a »Furcsa háború« c. operettben, Elza szerepében lépett fel, mely után oda szerződtették. 1886. márc. havában férjhez ment és lelépett a színpadról. (Fia Arany József, (L. o.) színész, a szegedi színház tagja). Beregi (Néder) Lajos, színész, sz. 1855-ben, Hódmezővásárhelyen. Színipa d 174 — Beregi (Néder) Lajos