Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
B - Bebel-színház - Bebesi István - Bechtold Ágoston dr. - Bechtold Fülöpné (Révész Gizella) - Beck József - Beck Mari - Beck Martin - Beck Miklós - Beck Mimi - Beck Nepomuk János - Beck Rózsi
Bebel-színház egy gyűrűbe foglalt órát készít. Ekkor már felvette a Beaumarchais nevet, felesége birtoka után, de gondoskodott arról is, hogy ne maradjon sokáig függésben az asszonytól, aki röviddel az esküvő után meghalt. Ezután a legkalandosabb életet élte. Járt mindenütt, foglalkozott mindennel, volt író és hadseregszállító, börtönlakó, vásárolt rangot, nemességet, hivatalokat. 1767-től sok darabot írt. Nálunk színre került művei: Figaró házassága és Szevilka borbély. (Mindkettőt 1. címszavuk alatt.) Bebel-színház. A fővárosban 1919. jún. havában nyílt meg és a kommunizmus alatt tartottak benne színielőadásokat. Bebesi István, sz. 1884-ben, Garrusson, Somogy vm. Dombóváron gimnáziumi tanár.Színműve: »Quo vadimus ?« tragikomikus társadalmi karrikatura 4 felv. Dombóvár, 1926. Bechtold Ágoston, dr., a bécsi wiedeni színház tagja 1838. jan. havában Budán a németeknél vendégképpen fellépett a »Vétek súlya« c. színműben. Bechtold Fülöpné (Révész Gizella), súgónő, sz. 1878-ban, Budapesten. Színipályára lépett 1898-ban. Beck József, színész, sz. 1848. júl. 11-én, Pesten, megh. 1903. febr. 15-én, Pozsonyban. Atyja B. Nép. János (1. o.) operaénekes. Litográfusnak készült. 1867. szept. 1-én Olmützben mutatkozott be komikus szerepben, de kevés sikerrel. Karlsbadban már sikere volt egy operettben. Innen ismét Olmützbe ment, ahol mint énekes-komikus működött. 1869. márc. 19-én mint baritonista mutatkozott be Borgia Literetiá-ban (a herceg szerepében). Ezután meghívták Laibachba. 1870-ben a frankfurti Városi Színház tagja. Működött még Salzburgban (1872—73.), Grácián (1874—75.), a berlini udvari operában, 1878-ban. A szász Erno-rend lovagja, a művészet és tudomány aranyérem tulajdonosa, a berlini filharmóniaiegyesület tb. tagja volt. Beck Mari, a Nemzeti Színház karénekesnője, színpadra lépett 1869-ben. Beck Martinn, magyar származású newyorki színigazgató, sz. Aradon. Fiatal korában került ki Newyorkba. Vezetője volt az Amerikai Keith Trust-nek, amelynek körülbelül 80 varieté-színháza van az Egyesült Államokban. Újabban megvált a trust kötelékéből és Newyorkban két óriási méretű új színházat építtetett. 1924. febr. havában 100 dolláros alapítványt tett a budapesti színészek gyorssegély-alapjára. Beck Miklós, színházi karmester, sz. 1900. okt. 5-én, Rozsnyón. Már ifjú korában foglalkozott zeneművészettel, gimnáziumi érettségije előtt zongorát tanított s a gimnáziumi zenekar karmestere volt. Színpadra lépett 1919. febr. 2-án, Szerencsen, Tompos Péter daltársulatánál. Működött 1919—20. Tompos Péternél, 1920 —21. Nagy Józsefnél, 1921—24. Bodonyi Bélánál, Sopronban és Szombathelyen, 1924—26. Andor Zsigmondnál, Szegeden, 1926—28. Sebestyén Mihálynál, Miskolcon és Budán, 1928. óta a Szegedi Városi Színház karmestere. Több darab színpadi kísérőzenéjét és betéteit komponálta. Beck Mimi, színésznő, sz. 1897-ben, Újpesten. Színipályára lépett 1924-ben. Beck Nepomuk János, cs. kir. kamarai és udvari operaénekes, a Ferenc József-rend lovagja, sz. 1827. máj. 5-én, Pozsonyban, megh. 1904. ápr. 9-én, u. o. Szülővárosában lépett fel először, onnan előbb a bécsi operához szerződött, majd tagja lett a brémai, düsseldorfi, hamburgi, kölni, mainzi, frankfurti és végül újra a bécsi operaháznak. 1857. jún. 6-án a Nemzeti Színház vendége volt. Az »Ernánk operában lépett fel, amikor így emlékezett meg róla a Pesti Napló: »Gyönyörű, erős, tertelmes barriton hanggal: éneke művészileg mívelt, jeles.« — 1862. júl. 5-én ismét vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, »Tell Vilmos«-ban. 1885. máj. 30-án megvált a színpadtól. Cherubini »Vízhordó«-jában búcsúzott el a bécsi opera közönségétől. (Pia: B. József, operaénekes. L. o.). Beck Rózsi, színésznő, sz. 1888. aug. 5. Szatmáron. Színipályára lépett 1913. júl. havában. 145 — Beck Rózsi