Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
Cs - Csanádi Tóth Lenke - Csanádvármegyei - Csanádpalota - Csanády Ferenc - Csanak Béla - Csányi Gizella - Csányi Kornélia - Csányi Mátyás - Csaplár Mici - Csapodár - Csapó-deszka - Csapó Jenő
Csanádi Tóth Lenke Csanádi Tóth Lenke, színésznő, szt. 1865-ben, Debrecenben, megh. 1919. aug. 18-án, Amerikában. Színpadra lépett 1890. ápr. havában, Gáspár Jenőnél. 1911- ben nyugalomba ment. Csanádvármegyei Színpártoló Egyesület Makón tartja fenn a Hollósy Cornéliáról elnevezett nyári színházat. Elnöke Hervay István nyugalmazott alispán, alelnöke Tarnay Ivor jelenlegi alispán. A választmányi tagok között vannak dr. Diósszilágyi Sámuel, dr. Esperedi János, Rónay Gyula, akik behatóan foglalkoznak színészeti kérdéssel. Csanádpalota (Csanád vm.). A község nevezetessége, hogy itt hunyt el Kelemen László, az első magyar színigazgató 1814. dec. 24-én. (Lásd róla címszava alatt.) Csanády Ferenc, szerkesztő, sz. 1815. jan. 16-án, Oszlányban (Barsm.). Színműve : »A megzavarodott«, szmű (fordítás). Előadtak Debrecenben, 1835. dec. 10-én. Csanak Béla, színész, sz. 1900. máj. 20-án, Debrecenben, színipályára lépett 1928. szept. havában. Csányi (Rumy) Gizella énekesnő, 1863. okt. 28-án lépett föl először a Nemzeti Színházban, a »Troubadour«-ban, Azucena szerepében, melyről így emlékezik meg a »Pesti Napló«: »A kisasszony kellemes színpadi alakkal bír s éneke különösen a magasabb hangokat illetőleg teljesen kielégítő várakozásunkat. Játéka eleintén bár kissé elfogult vala, később hozzászokván a színpadi lámpák világához, otthonosan viselé magát, s általában első fellépésre elég sikert aratott.« 1865. aug. 29-én a »Borgia Lucretia« operában vendégszerepelt. Egyéb szerepei: Nancy »Mártha«, Cigánynő »Ilka«, »Afrikai nő« címszerepe, »Csobánc« fő női szerepe stb. Csányi Kornélia, énekesnő. Atyja Csányi Dániel, 1848-iki honvédtiszt, majd debreceni tanár, 1870. okt. 15-én tette első kísérletét Pozsonyban »A bűvös vadász« Agatha szerepében. Csányi Mátyás, zeneszerző, színházi karnagy, sz. 1884. dec. 5-én, Szegeden, U. o. járta iskoláit is. Karmesteri működését Svájcban kezdte, majd Aradon folytatta. 1914-ben a Népopera karnagya volt. Sokáig működött Aradon. Munkái: »Péter abbé«. Lírai opera 2 szakaszban. (Szövegét és zenéjét írta.) Bem. 1911. nov. 28. Arad. »Masa«, operett 3 felv. Társszerző: Galetta Ferenc. Bem. 1923. febr. 7. Arad. Neje: Cs. Fehérváry Etelka, színésznő. Csaplár Mici, énekesnő, sz. 1892. Budapesten. Színipályára lépett 1914-ben. Csapodár, vj. 3 felv. Irta: Sardou Victor. Ford. Berczik Árpád és Fésűs György. Bem. 1864. szept. 16. Nemzeti Színház. Szereposztása: Champignac. Szerdahelyi Kálmán; Constance: Szigligeti Anna; Camilla: Prielle Cornelia; Riveverelle: Szathmáry Károly; Fridolin: Feleky Miklós. Csapó-deszka (csapda) a rivalda előtti deszkalap, amely fogantyúval van ellátva és azt a célt szolgálja, hogy a színpadon használandó szőnyeg végét közé szorítják, mely után a csapódeszkát lebocsátják, mire a szőnyeg sima állapotban marad. Csapó (Csernits) Jenő, színész, sz. 1881. nov. 17-én, Pécsett. Jogot végzett Pécsett és Budapesten. Vágó Béla színművész beajánlotta egy ízben a Király Színházhoz, ahol egy bravúros beugrással bebizonyította színpadi készségét, mire kedvező ajánlattal leszerződtették. Innen Kolozsvárra kapott meghívást, de alig élvezte a színpad dicsőségét, máris be kellett vonulnia a harctérre. Bevonult mint hadapród jelölt s itt megpecsételte a sorsát: feláldozta ifjú életét a királyért és hazáért, a szerb harctéren hősi halált halt 1914. nov. 10-én, Pekerucs nevű magaslaton. Mint zeneszerző, sok apró kompozícióval tűnt fel, ezenkívül költészettel is foglalkozott. Versei hangulatkeltők, tehetségre vallók. Kollegái rajongással szerették, mert művészlélek volt, aki rövid működése alatt is univerzális tehetségnek bizonyult, mindenhez értett, így többek között sokszor még a színházi karmestert is helyettesítette. Mint bonvivant-színész — 281 — Csapó Jenő