Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
B - Burány Ferenc - Burányi Albert - Burdács Lajos - Burgszínház
Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla o.) színész leánya, sz. 1833. máj. 25-én, Kolozsvárt, megh. 1909. dec. 11-én, Óráéban. Atyja oldalán a színpad gyakorlati iskolájában nevelkedett s már 1846. dec. 9-én fellépett a pesti Nemzeti Színházban a »Falura kell menni« c. vígjátékban, Paulina szerepében. Ekkor az »Életképek« ezeket írta róla: »Jellemzetes játéka által nemcsak a nagyközönségnek osztatlan és sokszoros tapsok és kihívások által tanúsított tetszését vívta ki, hanem egyszersmind magasabb követeléseket is jórészben kielégített s újra fényes tanúságát adta annak, hogy e szép tehetség megérdemli az igazgatóság pártolását.« (Ez időben testvérével együtt 8 frt havi fizetése volt.) 1847-től már jelentékenyebb szerepeket játszott Ráday és Erdélyi igazgatása alatt. 1848. nov. 9- én nőül ment Bulyovszky Gyulához. 1859-ben megvált a magyar színpadtól s egy évi tanulás után Boroszlóban, Hamburgban, Weimarban, Meiningenben nagy sikerrel lépett fel. 1861-ben a drezdai udvari színházhoz szerződött, ahol Davison és Devrient mellett játszotta Júliát, Ophéliát, az Orleánsi szüzet stb. 1863. jún. 10- én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, ahol kétszer lépett fel, az Erzsébet-téri német színházban egy hónapig működött; ezután következett rigai, amsterdami, hamburgi stb. vendégszereplése. 1863. júl. 23- án édesatyja 50 éves színészi jubileuma jutalom játékán mint Lecouvreur Adrienné lépett föl. 1873. áprilisban a gothai udv. színház tb. tagjává nevezték ki. II. Lajos, a szerencsétlen végű bajor király nagy tisztelője volt művészetének s többszörösen kitüntette, többek közt az ő számára készíttette azt a hármas képet a Stuart Mária jeleneteivel, amelyet egyik képmellékletünkön közlünk. 1875. év tavaszán véglegesen letelepedett Budapesten. Ekkor vendégszerepelt Székesfehérvárott és Aradon is, ahol hazájától elbúcsúzva utólszor és visszatérve először játszott. Ezután visszavonult a színpadtól és guntundeni nyaralójában töltötte éveit. 1887. nov. 30-án 3000 frt-os alapítványt létesített színészárvaleányok részére. 1888. jan. 29-én a házmestere revolvermerényletet követett el ellene. Végrendeletében közel másfél millió koronát tevő vagyonáról akképp rendelkezett, hogy három budapesti házának jövedelmét két évig fia, Bulyovszky Aladár nyugalmazott belügyminiszteri osztálytanácsos kapja, a két év letelte után pediig aházak bírói után adassanak el s a vételárat a terhek és költségek levonása után adják Kolozsvár városának azzal a kikötéssel, hogy ebből az összegből a kor igényeinek megfelelő lelencházat emeljen, amikor majd a pénz kamatostól megfelelő összegre fölszaporodik. Mint magyar író is kedvelt volt, főkép elbeszéléseinek volt hálás közönsége. Nagyon sok színművet fordított. Kiválóbbak: »Gauthier Margit« dráma 5 felv. Irta: Dumas Sándor. »A tücsök«, fausi életkép 5 felv. Irta: Birch-Pfeiffer Sarolta. 1857. jún. 5. Nemzeti Színház. »A tiszaháti libácska«, vígj. 1 felv. Irta: Bayard. »Morroud et Camp« vígj. 1 felv. Irta: Bayard és Duvernois. »Fehér Othello« vígj. 1 felv. Irta: Brisebare. »A szép molnárné« vígj. 1 felv. Irta: Dumanoir. »Az élet színfalai«, vígj. 5 felv. Irták: Dumanoir és Claiville. 1857. jún. Nemzeti Színház. — Stb. Naplóját kiadta 1858- ban, Pesten. Burány Ferenc, színész, sz. 1873 szept. 18-án, Zentán. Színipályára lépett 1898 ápr. 1-én. Neje: Kovács Lenke, színésznő, sz. 1876 dec. 22-én, Pápán. Színipályára lépett 1897. ápr. 15-én, Kiss Pálnál. Mindketten a kedveltebb színészek közé tartoznak. B. mint jeles tenorista is sok szép sikerrel működött eddig. Fia: B. Albert. (L. o.) Burányi Albert, színész, sz. 1900 ápr. 25-én, Debrecenben. Színipályára lépett 1923 máj. havában. Burdács Lajos: Az aradi színészet lelkes pártfogója volt, 1849-ben nagy áldozatot hozott a helyimagyar színészlét megteremtéséért. Burgszínház. (Hofburgtheater, Wien). A Burgszínház Ausztria legelső színháza, amely eredetileg a bécsi Hofburg szomszédságában lévő Ballhaus épületében volt és ennek helyébe épült fel a Franzensringen a jelenlegi Burgszínház Semper és Hasenauer tervei alapján. A Burgszínház keletkezése az 1741-ik esztendőre esik, amikor is Mária Terézia elrendelte, hogy a Ballhaus helyére opera- és színházépü — 249 — Burgszínház