Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
G - Gál Hermin - Gál István - Gál János - Gál Johanna - Gál Rózsi - Galafrés Elsa - Galamb Sándor
Gál Gyula »Kacagj, Bajazzo!« dramolett 1 felv., írta Bernhard. Bem. 1915. jan. 1. Uránia Színház. »Jól játszottam?«, tragikomédia 1 felv. »Leszámolás«, dr. 1 felv. 1917. júl. 28. Arad. * Gál Gyula, az ember, a jóságnak, egyszerűségnek, póz nélkül való természetességnek mintaképe; Gál Gyula, a művész, a legösszetettebb, legkomplikáltabb egyéniségek közé tartozik. Alig van színész, akinek oly gazdag volna a szerepjára, mint neki. S ennek a gazdagságnak az a titka, hogy alig van színész, aki olyan sokoldalú, szerephez simulásra, szerep szerint való átalakulásra képes volna, mint Gál Gyula. Ezt a magában is ritka adományt, amely alkalmassá teszi arra, hogy Lear királyt és Isidore Lechat-t, a román Todorescut, a pópát és a gyökeresen magyar Szörényi kapitányt játssza (Ocskay brigadéros), rendkívüli ambíció, szorgalom és a művészet iránti fanatikus tisztelet teszi még becsesebbé és mélyebbé. Gál Gyula szemében nincs kis és nagy föladat, csak művészi föladat van s amire vállalkozik, azt teljes erővel és teljes tudással végzi. Ennél is többel: hittel. Hisz a művészetnek, speciálisan a színművészetnek nemzetnevelő erejében, lelkesítő, megtisztító hivatásában, a színpad kultúrterjesztő jelentőségében. Azért irtózik mindattól, ami léhaság, felületesség, könnyelműség a színművészet egész üzemében, a növendékek gyakorlati és elméleti képzésén kezdve, a próbákon át a nyilvánosság előtt valós megjelenésig. Gál Gyulát a »gondolkodó színészek« kategóriájába szokták besorozni. Ha ez a megjelölés azt fejezi ki, hogy hiányzik belőle a megjelenítő fantázia, az intuitív mélybelátás, akkor a szó helytelen. Ha azt jelenti, hogy Gál Gyula minden érzést, szenvedélyt, gondolatot átszűr értelmén, hogy mindig ellenőrzi önmagát, hogy nem ereszti ki kezéből az önfegyelmezés gyeplőjét a legexponáltabb drámai helyzetekben sem, akkor találó a megjelölés. De akkor ezzel a szóval azt is kimondtuk, hogy Gál Gyula elérkezett az emberábrázolás művészetének oly magaslatára, ahova pályatársai közül csak igen kevésnek adatott meg elérkeznie. (Dr. Sebestyén Károly.) Gál Hermin, színésznő, G. Gyula nővére, sz. 1863-ban, Aradon. Előbb német színpadon játszott; 1882. jan. havában a Budai Színkörben működött, majd Csiky Gergely biztatására fellépett a Nemzeti Színházban is. 1883. jan. havában férjhez ment és lelépett a pályáról. Gál István, r. k. plébános (Gál Gyula színész öccse). Színműve: »Hivatás«, szmű 3 felv. Bem. 1909. szept. 18. Vígszínház. Gál János, zeneszerző. Munkája: »Zobeida orvosa«, vígopera. Szöv. írta Zöres Frigyes. 1918. okt. havában elfogadta és 1919. novemberében előadta a boroszlói Városi Színház. Gál Johanna, színésznő, sz. 1880. jan. 22- én, Budapesten. Színpadra lépett 1901. márc. 13-án. Gál Rózsi, színésznő, sz. 1883. ápr. 23- án, Albertirsán. Színpadra lépett 1904. júl. havában. Galafrés Elsa, német színésznő, sz. 1879. máj. 23-án, Berlinben. 1894. dec. 16- án volt az első színpadi kísérlete. 1896-ban a rigai Városi Színház, 1897-ben a hannoveri udv. színház tagja. 1906-ban Hubermann Broniszlav, 1916. óta Dohnányi Ernő felesége. Nálunk is többízben vendégszerepelt. (Elsőízben 1913. dec. 16-án, a M. Kir. Operaházban, Dohnányinak »Pierette fátyola« c. némajátékában.) írónő is, cikkei jelentek meg a »Pester Lloydsban. 1928. óta a M. Kir. Operaházban mint mozgásművészeti rendező szerepel: színrehozta Schubert »Moments musicals«ját (az eredetileg Zongorára szerzett zenét Dohnányi írta át zenekarra), Gluck »Orpheus«-ában pedig a néma kart, valamint a pantomim csoportozatokat tanította be. Galamb Sándor dr., tanár, író, sz. 1886. márc. 21-én, Gyöngyösön. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és itt szerzett tanári oklevelet. A Markó utcai főreáliskola tanára, egyben az Országos Színészegyesület iskolájában a dramaturgia előadója volt. 1929-ben kinevezték a szegedi állami polgári iskolai tanárképző főiskola igazgatójává s tovább folytatja Szegeden is színműbírálói működését. 92 Galamb Sándor dr.